A torz világkép veszélyes, a démoni megtévesztés táptalaja. A bibliai alapokon álló, jól kialakított világnézet viszont segít a hívő keresztyénnek a démoni tevékenység felismerésében és a láthatatlan világban adott válaszai megformálásában.

Egyszer egy már régóta pünkösdi gyülekezeti taghoz látogattam el. Megérkeztem, majd azt  látom, hogy az udvarról int, menjek oda. Onnan a hátsó ajtón keresztül vezetett be a házba azzal a magyarázattal, hogy egy taotaomona költözött az előkertben lévő fára, és nem akarta felbosszantani. A hagyomány szerint a taotaomona az ősi guamiak szelleme, a guami dzsungelben él. Ez az ember a gyülekezet hűséges tagja volt, ezért az első gondolatom az volt, hogy hogyan lehet ennyire babonás… Imádkoztunk, majd hazamentem, de nem voltam nagyon meggyőződve róla, hogy elmúlt volna a félelme.

Ahogy az évek során újra és újra végiggondoltam ezt a jelenetet, rájöttem, hogy a félelme a beléivódott animista világnézetéből fakadt, amivel sosem szállt szembe bibliai módon. Ugyanakkor az én nyugati racionalizmus által befolyásolt világnézetemből elutasítás fakadt a babonasága miatt. Mindketten a világnézetünk szemüvegén keresztül néztük ezt az eseményt, és nem teljesen vettük figyelembe azt, hogy mit mond a Biblia a láthatatlan világhoz fűző kapcsokról.

Ez az élmény csak még jobban aláhúzza, hogy mennyire veszélyes, ha a világnézetünk nem bibliai alapokon nyugszik. Arra is rávilágít, hogy milyen nagy szükségünk van a bibliai alapokon álló, jól kialakított világnézetre ahhoz, hogy szembe tudjunk szállni a többi világnézettel és ezeknek a láthatatlan világgal kapcsolatos befolyásával.

A világnézet hatása a szellemvilágról alkotott kép kialakításában

A világnézet az, ahogyan értelmezni tudjuk a világot. Úgy lehet megfogalmazni, hogy „amin át nézünk, nem pedig amit nézünk.”1 A világnézet olyan, mint amikor szemüvegen keresztül nézünk valamit: világossá és érthetővé teszi, amit nézünk. Mindannyiunk világnézete egyedi, noha a családtagjainkéra valószínűleg hasonlít, mivel a világnézet kialakulása otthon kezdődik el, ahogyan a szülői attitűdöt, értékrendet és kulturális hiedelmeket magunkba szívjuk. Ezen kívül a tapasztalataink, vallási átéléseink, a média és a kapcsolataink is alakítják. Egyéni világképünkre elsődlegesen azonban az hat, ahogyan a hazai kultúra látja a világot. A barátom nem volt animista, de a régi animista szellemvilág-felfogás még mindig hatással volt a személyes látásmódjára. Ahogyan mondjuk az észak-amerikaiak gondolkodnak a szellemvilágról, az befolyással van a személyes világnézetükre is. Az alábbi modellek formálhatják a személyes világnézetünket:

  1. Naturalista világnézet. Meghatározó nyugati világnézet, amely tagadja a szellemvilág létét, és azt tanítja, hogy csak az anyag létezik. Képviselői racionális, tudományos módszerekre építenek, amelyek alapján a szellemvilágot nem tudják elfogadni. A naturalizmus szétválasztja a „természetfelettit a természetes valóságtól, Istent a természettől, és a vallást a tudománytól.”2 A fizikai világot lelketlen gépezetnek tartja, Isten nélkülinek, amelynek nincsen isteni oka és célja. Az emberiség a természet része, az állatvilággal egyenrangú.3 Mivel nem hisznek a szellemvilágban és a halál utáni életben, az emberiséget tartják az erkölcsi szabályok irányítójának. Az észak-amerikai és európai szekuláris világnézet ebből a naturalista valóságfelfogásból ered.4
  2. Animista világnézet. Ez volt az, ami a barátom láthatatlan világgal kapcsolatos gondolkodásmódját befolyásolta. Az animizmusban általában van egyfajta központi teremtő isten, de a hangsúly a tízezernyi szellemi lényen van, akik az egész világot benépesítik és kapcsolatot teremtenek az emberekkel.5 A néphagyományok szerint ezek a szellemek okozzák a jó szerencsét és a balszerencsét, a betegséget, a nyavalyákat.6
  3. Bibliai világnézet. Az észak-amerikai evangelikálok és a pünkösdiek általában úgy gondolják, hogy a világot egyedül csak a Biblia szemüvegén át lehet helyesen látni. Általánosságban a bibliai világnézet leírja, hogy a Bibliában Isten önmagát saját magát, a Szentháromság természetét, a teremtést, Isten emberré válását, a megváltás tervét és a bennünk lakozó Szent Szellemet nyilatkoztatja ki.7 A pünkösdiség mindehhez hozzáad még egy hermeneutikai réteget, amely nagyon személyessé teszi mindezt a számunkra. Újjászületésünktől kezdve személyes világnézetünknek egyre inkább a bibliai igazságokhoz kell igazodnia.
    Isten kinyilatkoztatásával a bibliai igazság a régi világnézetünkkel konfrontálódik. Ez kihívást támaszt a régi felfogásunkkal szemben, aminek a folyamatát Richard Niebuhr „állandó forradalomnak” nevezi.8 A bibliai igazságok megkérdőjelezik az előfeltevéseinket, aminek következményeként a szemléletünket a Biblia kinyilatkoztatásához igazítjuk, míg a Szent Szellem elvezet „a teljes igazságra” (János 16:13). Tehát amikor jól kialakított világnézetről beszélünk, akkor arról a személyes világnézetünkről van szó, amely stabil bibliai alapokon nyugszik. Ez állandó folyamat, amelynek során a bibliai igazságok átformálják a világról alkotott nézeteinket.
  4. Hibrid világnézet. A barátom és köztem tapasztalható világnézeti különbségek abból adódtak, hogy a világnézetünknek voltak még meghódítatlan területei. Az ő keresztyén felfogása még nem volt teljesen független attól, ahogy régen nézte a nem látható világot, és ez félelmet keltett benne. Belőlem nem veszett ki teljesen az észak-amerikai szekuláris világnézet, emiatt kerestem racionális magyarázatot a barátom hiedelmeire. Egyedül a jól megalapozott, helyes világnézet a megoldás erre a problémára. A torz világkép nem ismeri fel a szükséget, nem tud bibliai bizonyossággal reagálni, ami megkötözöttséghez vezet.

Torz világkép és a démoni tevékenység

Azokat az embereket, akiknek torz a világképe, könnyen megtéveszti a démoni aktivitás természete. Sátán hazug természete miatt rossz helyről várják a segítséget. Sátán hazug, minden hazugság atyja, a hazugság az „anyanyelve” (János 8:44). A démonok „megtévesztő lelkek” (1Timóteus 4:1). David Naugle leírja, hogy a meghatározó kulturális világnézetek hogyan segítik elő a démoni megtévesztést: „Sátán és a démonok csak olyan mértékben tudják manipulálni az embereket, amilyen mértékben azok megtévesztés alatt állnak. Ennek eléréséhez pedig nincs is jobb módszer annál, hogy a korszellem segítségével hamis valóságot hitessen el az emberekkel.”9

Szemléletesen példázza, hogy a torz világkép milyen rosszul értelmezi a démoni megtévesztést az, amikor egy férfi felesége azt hitte, hogy egy halott ember szelleme a helyi temetőből hat éven keresztül mentálisan kínozta. Az orvosok nem találtak semmilyen fizikai magyarázatot arra, hogy miért fogyott sokat, miért nem született még gyermeke, és nem volt tanácsadója sem, aki esetleg megvizsgálhatta volna, hogy milyen egyéb problémák szólhattak még közbe. A férj és a családja névlegesen keresztyén volt, de a világnézetét a tradíciókra alapozta, nem pedig a bibliai igazságokra. Ezért felnyitotta ennek a halott embernek a sírját, akiről azt hitte, hogy zaklatja a feleségét, a csontjaira rátámadt egy késsel, és azt kiáltozta, hogy elpusztítja még a csontvázát is, ha nem hagyja békén a feleségét. Ennek a férjnek a világnézetéből fakadt, hogy a feleségének a problémája megtéveszthette és nem a Bibliára alapozva reagált rá.

Ez a történet a csendes-óceáni medence egyik szigetországában történt. Néhányan talán azt mondják, hogy lehet, hogy ez ott megtörténhet, de az én országomban soha. Lehet, hogy itt nem animista módon reagálnánk, de lehet, hogy nem a Bibliában keresnénk a választ. Egy 2006-os felmérés azt mutatja, hogy Észak-Amerikában egyre nagyobb problémát jelent a nem bibliai források felé való a nyitottság. Ezt a kutatást 4340 13 és 19 év közötti fiatal között végezték. 19 százalékuk határozottan egyetértett azzal, hogy az emberek kommunikálni tudnak a halottakkal; 10 százalékuk állította, hogy beszélt már holtakkal; 73 százalékuk hitt a természetfeletti világ létezésében; 35 százalékuk használt már Ouija táblát; 79 százalékuk olvas horoszkópot; 30 százalékuk volt már tenyérjósnál.10 Ennek egy része fakadhat a fiatalkori kíváncsiságból, de azt is megmutatja, hogy ezek a nem bibliai források elárasztják a fiatalok elméjét. A média alternatív módszereket ajánl a problémáink kezelésére az olyan tévéműsorokon, filmeken, videojátékokon és könyveken keresztül, amelyek szimpatikusnak, segítőkésznek állítják be a szellemeket, démonokat, boszorkányokat, vérfarkasokat.

Teológiai műveletlenségünk egy másik oka annak, hogy a világnézetünk egyre fogékonyabb a démoni megtévesztésre. A Barna Intézet egyik 2010-es jelentésében azt találjuk, hogy a bibliai műveletlenség egyre növekvő trend, „a teológiai szabadosság, amely rátelepszik a protestáns gyülekezetekre az, ami miatt az elkövetkezendő évtizedben példátlan teológiai sokféleség és következetlenség üti fel a fejét.”11 Ez összhangban van egy másik kutatással is, amelyik húsz éven át folyt (1991–2011), és arra az eredményre jutott, hogy „a Biblia tökéletesen pontos minden alapelvben, amit tanít” nézet 46-ról 38 százalékra esett vissza.12

A szekuláris és egyéb világnézetek fogják kitölteni az űrt, ahogy az emberek megpróbálják megragadni a nem látható világot. Hogyan várhatjuk el a gyermekeinktől, hogy kezelni tudják ezeket a dolgokat, ha nem kaptak megfelelő teológiai tanítást a szellemvilágról? Az egyháznak „komolyan kell vennie a Szentháromság Isten személyét, aki gondoskodása, jelenléte és hatalma által folyamatosan részt vesz teremtményei életében. […] Komolyan kell vennie Sátánt és a démonokat, mivel azok bukott angyalok, akik folyamatosan meg akarják akadályozni az embereket abban, hogy megbánással, hittel és engedelmességgel forduljanak Istenhez.”13 Az egyháznak fel kell ismernie, hogy az emberek a torz világképük miatt válnak fogékonnyá a démoni megtévesztésre és megkötözöttségre, míg a helyes világkép felismeri a valódi segítség forrását.

A helyes világnézet összhangba hoz bennünket a Biblia igazságával

A helyes világnézet a Bibliára és Isten királyságára alapozva reagál a szellemvilágra. George Ladd úgy írja, hogy a valóság és a hatalom összefügg Isten királyságával, mert a Királyság „már megtörte a halál erejét, legyőzte Sátánt és megdöntötte a bűn hatalmát.”14

Lukács ezt egy olyan nő történetével mutatja be, akinek a betegség eltorzította a gerincét (Lukács 13:10–17). Habár Jézus úgy utal az állapot okára, mint a „betegség lelkére” (11. vers), mégsem hagyományos démoni jelenségként vagy tipikus gyógyulási esetként kezeli. A zsinagógai helyszín összeköti a történetet Jézus Királyságról szóló kinyilatkoztatásával (Lukács 4:18–19), és ez az előhírnöke a Királyságról szóló tanításának a Lukács 13:18–21-ben.15 Ez a történet jól szemlélteti a biblikus és az egyéb világnézetek közötti különbséget. Amikor a szekuláris világnézeten keresztül nézünk a nőre, akkor a betegségére összpontosítunk, meg akarjuk tudni, hogy pontosan mi volt a baja, annak a forrása, és hogyan lehetne esetleg meggyógyítani. Az animista világnézetű ember meg akarná tudni, hogy melyik szellem okozta a baját. Felbosszantotta az egyik ősi szellemet? Megpróbálta kiengesztelni? De láthatunk egy másik világnézetet is ebben a történetben. Az Isten Királyságára alapozott válaszában Jézus azt mutatja meg, hogy ő a megkötözött nőt látja, amikor ezt mondja neki: „Asszony, megszabadultál betegségedből” (Lukács 13:12). Jézus válasza arra utal, hogy nem az asszony betegségének a fajtája és forrása állt figyelmének a középpontjában. A megkötözött asszonyra összpontosított, mert az volt a szíve vágya, hogy szabadulást hirdessen a foglyoknak, és a vakoknak szemeik megnyílását, hogy szabadon bocsássa a megkínzottakat (Lukács 4:18).

Egyszer beszélgettem egy csendes-óceáni szigetről származó pünkösdivel. A párbeszéd nagyon jól illusztrálja ezt a bibliai nézetet. Néhány évvel azelőtt drámaian megváltozott a világnézete, amikor végignézte, ahogy a húga megszabadul egy évekig tartó démoni megkötözöttségből. A testvére azelőtt levágta magát a földre, összefüggéstelenül beszélt eltorzult hangon, megpróbált kárt tenni önmagában. A családja felfogása az volt, hogy egy gonosz szellem megszállta. Egy szekuláris világnézetű ember valószínűleg valamilyen rohamnak titulálta volna az esetet. Azonban a pünkösdi nagybátyjuk pont egy ilyen kirohanása közben érkezett meg. Amikor imádkozott érte, parancsolt a démonoknak – nem a holtak szellemének vagy valamilyen betegségnek –, hogy hagyják el és ne térjenek vissza. A báty azt mondta, hogy a változás azonnali és tartós volt. Ennek hatására az egész család Jézushoz fordult. A báty azt mondta nekem: „Hiszek Istenben és az evangéliumban, és ez megváltoztatta a látásmódomat. Megváltoztatta az életemet, és már nem kell félnem a szellemi erőktől. Hiszem, hogy nincsen semmi hatalmuk és erejük arra, hogy beleavatkozzanak az életembe.” Ebben a helyzetben mind a szekuláris, mind az animista világnézet jelentéktelen volt a nő számára. Átformált világnézete és a megkülönböztetés szelleme segítségével a nagybátyjuk felismerte a megkötözöttségét, és ezáltal kiáradt Isten Királysága a nő életében.

Világnézetünk átformálódása

Nemrég részt vettem egy kutatásban, amely azt próbálta felmérni, hogy milyen tényezők formálják a hívő ember világnézetét – különösen a nem látható világ területén. Öt ilyen tényező rajzolódott ki világszinten. (1) Erőteljes szellemi összetevő, amibe beletartozik a megtérés, a Szellemmel való betöltekezés és az odaszánt, fegyelmezett élet. (2) Isten Igéjének megismerése. (3) Isten szerinti mentor, aki tanít, bátorít és bemutatja a megfelelő viselkedésmódot. (4) Az elsajátított és megtapasztalt dolgokat elmélyítő bátorítás és megerősödés forrásaként szolgáló kapcsolatok. (5) Az elsajátított dolgokat elmélyítő gyakorlati szolgálat.

Nyilvánvaló volt, hogy a gyülekezetek megkerülhetetlenek ebben a folyamatban. Az alábbi jellemzőkkel bíró gyülekezetek szerepet játszanak a bibliai alapokon nyugvó világnézet formálásában:

  • Szellemileg érzékenyek a Szent Szellem jelenlétére, pünkösdi istentiszteletet és sajátosságokat gyakorolnak, ami változáshoz vezet.
  • Bibliai teológiát tanítanak az élet különböző területein, beleértve a nem látható világ és Isten Királyságának a teológiáját is. Erre utasította Pál Timóteust: „Rendeld el ezeket, és tanítsd” (1Timóteus 4:11), és Tituszt: „Te azonban azt hirdesd, ami egyezik az egészséges tanítással” (Titusz 2:1).
  • Olyan jámbor, istenfélő emberekkel mentorolnak másokat, akik bibliai világnézetük fejlesztése mellett kötelezték el magukat. Priszcilla és Akvila elvitték magukhoz Apollóst, és „még alaposabban megmagyarázták neki az Isten útját” (Cselekedetek 18:26), és így segítettek neki abban, hogy megváltozzon a pünkösdről alkotott látása.
  • Lehetővé teszik a kapcsolatok építését. A kapcsolatokban bátorítást kap az ember (Zsidók 10:24–25). Az őskeresztyének változást hozó kapcsolatokat építettek, amikor együtt tisztelték Istent, ettek, imádkoztak, és még a javaikat is megosztották egymással (Cselekedetek 2:42–46; 4:32–37).
  • Lehetőséget adnak a gyakorlati szolgálatra, ami megerősíti és megszilárdítja az emberek változó világnézetét. Jézus bevonta a tizenkettőt (Máté 10:1–16; Márk 6:7–13; Lukács 9:1–9) és a hetvenkettőt (Lukács 10:1–10) a szolgálatba.

Összegzés

A torz világkép a démoni megtévesztés táptalaja; arra ösztönzi az embereket, hogy rossz forrásból várják a segítséget. A bibliai alapokon álló, jól kialakított világnézet viszont segít a hívő keresztyénnek a démoni tevékenység felismerésében és abban, hogy mások kötelékeit Isten Királyságának hatalmával leszaggassa. A szellemi tevékenységek, tanítások, mentorálás, kapcsolatépítés és gyakorlati szolgálat által az egyház létfontosságú szerepet játszik a holisztikus átformálódásban.

Ha a bevezetésben a barátom is és én is inkább bibliaközpontú szemlélettel néztük volna a dolgokat, akkor rájött volna, hogy nincs miért félnie a nem látható világtól, és szilárdabban állt volna Isten királyságának látásmódján állva. Én pedig jobban megértettem volna, hogy miért kötözte meg a szellemvilágtól való félelem, és segíthettem volna neki megélni az Isten Királyságára jellemző szabadságot. Ez nyomatékot ad Pál változást sürgető intésének:

Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával,  hogy megítélhessétek, mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes… (Róma 12:2)

T-Fav

Jegyzetek

  1. Paul G. Hiebert és Eloise Hiebert Meneses, Incarnational Ministry: Planting Churches in Band, Tribal, Peasant, and Urban Societies (Grand Rapids: Baker Academic, 1995), 41. o.
  2. Paul G. Hiebert, R. Daniel Shaw és Tite Tiénou. “Responding to Split-Level Christianity and Folk Religion” in International Journal of Frontier Missions 16, no. 4 (winter1999/2000, 175. o.
  3. James W. Sire, The Universe Next Door: A Basic Worldview Catalog (Downers Grove, Illinois: InterVarsity Academic Press, 2009 [1976], 66–143. o.
  4. Gary W. Phillips, William E. Brown és John Stonestreet, Making Sense of Your World: A Biblical Worldview (Salem, Wisconsin: Sheffield Publishing Company, 2008), 24–32. o.
  5. Charles H. Kraft, Worldview for Christian Witness (Pasadena: William Carey Library, 2008) 241–42., 481–90. o.
  6. Gailyn Van Rheenen, Communicating Christ in Animistic Contexts (Pasadena: William Carey Library, 1991), 58–59. o.
  7. Phillips et. al. 96–101. o. 96–101.
  8. Loder, 19. o.
  9. David K. Naugle, Worldview: The History of a Concept, (Grand Rapids: William B. Eerdmans Publishing Company, 2002), 283. o.
  10. David Kinnaman, Teens and the Supernatural (Ventura, California: The Barna Group, 2006), 15–27. o.
  11. The Barna Group. “Six Megathemes Emerge from Barna Group Research in 2010.”
  12. The Barna Group. “Barna Examines Trends in 14 Religious Factors Over 20 Years (1991 to 2011).”
  13. Hiebert, Shaw és Tiénou, 174. o.
  14. George Eldon Ladd, The Gospel of the Kingdom: Scriptural Studies in the Kingdom of God (Grand Rapids: William B. Eerdmans Publishing Company, 1959), 130. o.
  15. Ned B. Stonehouse, F.F. Bruce, and Gordon D. Fee, eds., The Gospel of Luke. The New International Commentary ont he New Testament, by Joel B. Green (Grand Rapids: William B. Eerdmans Publishing Company, 1997), 518–21. o.

Szerző: Terry Hanna

Terry Hanna (Springfield, Missouri, USA) az Asia Pacific Harvest munkatársa az Ázsia–Óceánia régióban