A lelkipásztornak különleges lehetőség adatott, hogy a szingliket vonzza, életükre pozitív hatással legyen. Íme, néhány konkrét stratégia ahhoz, hogy szinglibarát gyülekezetet építsünk.

István példája – visszatér vajon?

István az összejövetel előtt tíz perccel érkezett, és abban reménykedett, hogy valakivel kapcsolatot tud létesíteni, és így nem lesz annyira ideges. Három év telt el azóta, hogy utoljára gyülekezetben járt. Nemrégen felbomlott a házassága, a közelgő válóper pedig ráébresztette, hogy mégiscsak jó lenne valamiféle szellemi életet élnie. Az előtérben egy kis társaság nevetgélt, észre is vették, de úgy tűnt, túlságosan belefeledkeztek a beszélgetésbe.

István csendben besurrant a hátsó sorba, titkon abban reménykedve, hogy valaki megszólítja. A körülötte lévők mereven előre néztek, mintha transzba estek volna… Vagy csak attól féltek, hogy ismeretlen személlyel kell beszédbe elegyedniük?

Az összejövetel elkezdődik. „Isten hozott a First Church gyülekezetben! Álljunk fel, és énekeljünk együtt Isten szeretetéről.” Néhány ének és imádság után a vezető megkéri a jelenlévőket, hogy köszöntsék egymást. István odafordul az előtte állóhoz, de ő már valaki mással beszélget.

Tíz hosszú, kínos másodperc után megszólal a mellette álló férfi és nő: „Még nem voltál itt, ugye? Egyedül jöttél vagy a feleséged is itt van?” A ‘feleség’ szó hallatán István érzelmei felkavarodnak. Nehezen tudja őket kezelni, néhány kérdés azonnal megfogalmazódik benne: „Miért gondolják, hogy nős vagyok? Miért tesznek fel ennyire személyes kérdést? Vajon kilógok itt a társaságból?”

A férfitábor reklámja sem tett túl jót. A hirdetést közlő személy szerint a táborig már csak egy hónap van hátra, a feleségek pedig örülhetnek, hogy férjük felkészültebb lesz a házasságuk építésére. Istvánt elönti a magányosság, üresség érzése. Nme ő döntött úgy, hogy kilép a házasságból. A felesége hagyta el egy másik férfi miatt.

István abban reménykedett, hogy majd az igehirdetés segít neki abban, hogyan kezelje a közelgő válását. A prédikáció lényege – „Isten azt szeretné, hogy házasságban, családban éljünk” – megdöbbentette, fájdalmat okozott neki. A házassága már tönkrement.

A lelkész azzal fejezte be, hogy megkérte a családokat, házaspárokat, álljanak fel, majd imádkozott értük. Istvánnak feltűnt, hogy sok felnőtt ülve maradt. Azt gondolta, hogy vagy szinglik, vagy éppen nincs ott a társuk. A lelkész arról nem mondott semmit, hogy az a személy mit tegyen, akinek nincs ott a házastársa. István nem érezte jól magát az összejövetelen, és azon tűnődött, hogy vajon visszatér-e ide valaha.

Sára tapasztalata – visszatér

Kislány korában Sára gyülekezetbe járt, de már 14 év telt el az utolsó látogatása óta. Makacs, kényelmetlen érzése miatt egy vasárnap elment az imaházba. Ahogy belépett, egy férfi és egy nő lépett oda hozzá:

– Dávid a nevem, ő pedig Marika. Téged hogy’ hívnak?

Szingli lévén Sára gyorsan észrevette, hogy egyikük ujján sincsen jegygyűrű. „Csodás, hogy egyedülálló férfiak és nők köszöntik a beérkezőket!” – lelkendezett magában.

– Sárának hívnak. Csak látogatóban vagyok itt.

– Nagyszerű! – reagált Marika. – Sok emberrel találkozunk, neked is nagyon örülünk. Nem probléma, ha melléd ülünk?

– Hát… Nem. Szerintem nem probléma, köszönöm! – Sára szerint nagyon kellemes dolog, hogy noha nem ismerik, mégis mellé ülnek.

Az istentisztelet alatt Dávid és Marika érzékelte, hogy Sára néha nem érti, mi történik, ezért rövid, egyszerű magyarázatokkal tisztázták, miért örülnek az emberek, miért emelik fel a kezüket, miért imádkoznak hangosan.

– Akár új vagy errefelé, akár itt laksz a közelben, akár házas, akár újraházasodott, akár szingli vagy, örömmel látunk. Isten családjához tartozol, mi pedig mindent megteszünk annak érdekében, hogy otthon érezd magad közöttünk.

„Ez jól hangzik” – gondolta Sára. „Éreznem kell, hogy családhoz tartozom, hiszen az én családom 800 km-re van.”

A gyülekezeti összejövetel után Dávid és Marika meghívta Sárát ebédre.

– Néhány szinglivel közösen szoktunk ebédelni vasárnaponként. Majdnem mindig újak is jönnek, és nagyon szeretnénk, ha ma te is csatlakoznál! – mondta Sárának Dávid.

„Hú! Vasárnap délután úgy is elég magányos vagyok” – gondolta végig Sára.

– Köszönöm a meghívást, élek vele! – válaszolta. Aznap ebédnél még másik tizenöt szinglivel találkozott, akiktől megtudta, hogy hetente baráti beszélgetésre, havonta pedig egy-két közösségi eseményre is össze szoktak jönni. Úgy érezte, ebben a csoportban esetleg ki tudna alakítani egészséges baráti kapcsolatokat. Sárának jó napja volt vasárnap…

Szinglik

Minden közösségben találunk minden korosztályból, minden háttérből szingliket. Gondoljuk csak végig, milyen sokféle szingli él körülöttünk:

  • Az a felnőtt, aki még nem házasodott meg
  • Az a felnőtt, aki elvált
  • Az a felnőtt, aki megözvegyült
  • Az a felnőtt, aki egyedül él
  • Az a szülő, aki egyedül neveli 18 éven aluli gyermekét
  • A nem hagyományos családban élő felnőtt (vérszerinti anya és apa nélkül)
  • Az első házasságát válással lezáró felnőtt
  • A második házasságát válással lezáró felnőtt
  • Az újraházasodott felnőtt, az előző házasságból hozott saját és idegen gyermekekkel

Az emberek a házasságukkal, a gyerekneveléssel küszködnek, a munkanélküliséggel, a félelemmel birkóznak, gyorsan becsukják maguk mögött a bejárati ajtót, nehogy belelássanak a szomszédok az életükbe… és a szívükbe! Sokan még a reményét is elvesztették annak, hogy az életük valaha jobbra fordulhat. Ha azt akarjuk, hogy ezek az emberek Krisztus családjához tartozzanak, akkor a gyülekezetnek kell Isten irántuk való szeretetét bemutatnia.

Te lehetsz a vízválasztó

Azzal emelkedhet ki a gyülekezet a tömegből, hogy Isten szeretetét másoknak bemutatja. István története sajnos nagyon gyakori korunk egyházában. Szingliként arra lett volna szüksége, hogy családtagként beépülhessen valahová.

A „család” szónak nem csak főnévi, hanem igei funkciója is van. A keresztyéneknek családosítaniuk kell egymást, különösen, ha például a másiknak a házastársa meghalt, házassága tönkrement, vagy a rokonai nagyon messze élnek.

Az egyházban általában azt akarjuk elérni, hogy mindenki tartozzon gyülekezethez, mégpedig olyanhoz, ahol otthon érzi magát. Ha meg is akarjuk ezt valósítani, akkor ahhoz a reménység nem elegendő. A szinglinek az kell, hogy az egyház ráébredjen: nem minden felnőtt házas, nem mindenki él a családja közelében. Az egyháznak meg kell értenie, hogy a szingli talán még a házas embernél is jobban olyanokkal akarja körülvenni magát, akik elfogadják – elvégre a házasságban már eleve ott van a másik fél segítőtársként. Az egyháznak fel kell ismernie, hogy a szinglinek hasznára válik, ha a hasonló szükségekkel és érdeklődési körrel rendelkező szinglikkel találkozik. Az egyedülállónak jó, ha a gyülekezet vezetői úgy beszélnek, hogy azzal nem kirekesztik őt, hanem elismerik, helyzetükben megerősítik a közösség különféle családi állapotú és hátterű rétegeit: a házasokat, újraházasodottakat, még soha nem házasodottakat, a korábban házasokat, a külön élőket, a gyermekeiket egyedül nevelőket, és a többieket.

Krisztus kezeként, lábaként, szájaként hogyan érheti el a gyülekezet, hogy a szingli is otthon érezze magát? Hogyan segíthet neki a közösség az evangélium igazságának megismerésében?

Általános javaslatok

Néhány alapvető jótanács:

  • Állíts házas és egyedülálló vendégfogadót szolgálatba. A szingli látogató megérdemli, hogy barátságos szinglik üdvözöljék az imaház – és így az egész gyülekezeti élmény – bejáratánál!
  • Ne feltételezd azonnal, hogy valaki házas. Attól, hogy egyedül jön, még nem feltétlenül hagyott otthon házastársat – mint ahogy az sem biztos, hogy házas, csak mert ellentétes nemű partnerrel jelenik meg.
  • Fejezd ki az érdeklődésedet: érdeklődj a másik élete, munkája, érdeklődési köre, családja stb. felől. Ha egyedül jött, kérdezd meg, hogy mellé ülhetsz-e. Ha szingli az illető, más szingliknek is mutasd be. Az egyedülállóknak nagyon nagy szüksége van az egészséges baráti kapcsolatokra.
  • Ne feltételezd, hogy a másik otthonosan mozog a gyülekezeted istentiszteleti formájában. Ha a liturgiának van olyan része, amely a látogatók számára esetleg ijesztő lehet, magyarázd el neki röviden a lényegét.
  • Hívd meg az egyedülálló látogatót olyan ebédre, amelyen más szinglik is részt vesznek, hogy új barátokkal ismerkedhessen meg.

Javaslatok házasoknak

A családok általában jól működő hálózatot alkotnak a gyülekezetben, de a szinglik és a még gyermektelen házasok egymással való kapcsolata vagy gyenge, vagy nem is létezik. Kötelezzük el magunkat ennek a szakadéknak az áthidalására!

Gondold át az alábbi javaslatokat:

  • Hessegesd el a kísértést, miszerint a szingli csak a házastársadra hajt. Jó, ha az egyedülálló felnőtt egészséges házasságot lát.
  • Ne légy a szingli kerítője, és ne tegyél fel ilyesféle kérdéseket: „Vajon a hozzád hasonló tehetséges ember miért nem házasodott még meg?”
  • Imádkozz a szinglikért, és ezt tudasd is velük.
  • Ne engedj az olyan súlyos tévhiteknek, hogy a szinglinek például kevesebb a problémája, a szingli prédára les, magányos, gazdag…
  • Segíts az egyedülálló szülőnek, például a házkörüli javításokkal, a gyermekfelügyeletben, kórházi látogatással stb. Ezzel azt mutatod be, hogy a házasok is törődnek másokkal.
  • Hívj meg egy-egy szinglit az ünnepekre.

Javaslatok lelkészeknek

  • A lelkipásztornak különleges lehetőség adatott, hogy a szingliket vonzza, életükre pozitív hatással legyen. Íme, néhány konkrét stratégia ahhoz, hogy szinglibarát gyülekezetet építsünk:
  • Adj teret a szinglik bizonyságtételének: beszéljenek arról, hogyan segítette meg őket az Úr, a gyülekezet.
  • Bátorítsd a szingliket, hogy vegyenek részt a gyülekezeti szolgálatokban. Saját állítása szerint (1Korinthus 7:8) Pál – legalább a szolgálata egy részében – szingli volt. A 26–35. versben magyarázza, hogy a szolgálat miatt jobb, hogy egyedül van, mert így rugalmasabban bánhat az idejével és az erőforrásaival. A szinglinek nem kell a házastársa hozzájárulását kérnie ahhoz, hogy tizedet fizessen, a missziót támogassa, vasárnapi iskolában tanítson stb.
  • Kérd fel a házasokat és a szingliket, hogy egymásért imádkozzanak. Mutasd be nekik, hogy a valaha élt legnagyszerűbb szingli maga Jézus volt.

Ezekkel nagyban hozzájárulhatsz ahhoz, hogy a szingli az egyébként házasság- és családközpontú gyülekezetben otthon érezze magát, Isten családjának tagja legyen. Segíts azt a szinglit „családosítani”, akinek messze van – vagy egyáltalán nincs is – saját családja.

Célirányos csoportok

Minden gyülekezetben van legalább néhány szingli. Kik ők? Hányan vannak? Milyen korcsoportba tartoznak és milyen típusú szinglik? Elképzelhető, hogy a gyülekezeti adatbázisban már rendelkezésre állnak ezek az adatok. Ha még nem, akkor egy rövid, írásos kérdőívvel gyorsan meg lehet állapítani a gyülekezetbe járók számát, korosztályos bontását, családi állapotát, gyermekeinek korát stb. Ezek az adatok a célcsoportunk meghatározásában segítenek, és a többi szolgálati területen is igen hasznosak.

Néhány gyülekezetben megvannak a források rá, hogy különböző korú (pl. 18–29, 30–40, 50–60 évesek) vagy élethelyzetű (özvegyek, gyermekeket egyedül nevelők, elváltak stb.) szinglik felé csoportban szolgáljanak. A hasonló korú és élethelyzetű felnőttek könnyebben tudnak egymással azonosulni. Angol nyelven bővebben olvashatsz erről a „Reaching Single Adults — An Essential Guide for Ministry” c. könyv 4–5. fejezetében (Baker Books, 2007 (www.singles.ag.org)).

Nem minden gyülekezetben foglalkoznak csoportosan a szinglikkel, de a legtöbb helyen segíthetnek nekik a szellemi, társadalmi, értelmi, kapcsolati szükségleteik betöltésében. Jó kiinduló pont lehet ehhez, ha például néhány külön nekik szóló szolgálatot indítunk. Az alábbi események kivívhatják a szinglik érdeklődését:

  • Hetente tanítói/beszélgetős csoport
  • Havonta közösségi tevékenység
  • Negyedévente szeminárium
  • Hat havonta evangelizáció a településen
  • Évente tábor

Amit mindenhol megtehetnek

Az alábbi négy alapelv megértésével és megvalósításával hozzájárulhatunk, hogy a szinglik otthon érezzék magukat a gyülekezetben. A soha nem házasodottak, az elváltak, az özvegyek, a gyermeküket egyedül nevelők – akik egyébként általában a gyülekezetbe járók 30–50 százalékát is jelenthetik – elismerésben, bátorításban részesülnek, értékesnek érezhetik magukat.

A tanításban, igehirdetésben nyilvánosan ismerd el a szingliket. Az alábbihoz hasonló állítások megerősítik az ilyen helyzetben élőket, értékesnek érezhetik magukat: „Akár házas, akár egyedülálló vagy, akár ha most lettél újra házas vagy egyedülálló, a gyülekezetünkben helyet biztosítunk a számodra. Jézus maga szingli volt, és így élte igen tartalmas, másokra hatást gyakorló életét. Szeretnénk neked is segíteni ebben.”

Mutass be olyanokat a Szentírásban, akik egyedülállóként éltek. Jézus, Pál (1Korinthus 7:8), Bemerítő János, Jeremiás nőtlen, Ezékiel özvegy volt. Mária, Márta, Anna, a samáriai nő, magdalai Mária, Hágár, Dina, Mirjám, Naomi és Vasti vagy hajadon volt, vagy ismét egyedülálló lett.

A gyermeküket egyedül nevelők számára nyújts anyagi és egyéb támogatást, biztosíts nekik segédanyagokat. Krisztus szeretete kiválóan bemutatható nekik például egy-egy ingyenes olajcserével, házkörüli segítséggel, autószervizeléssel, különleges alkalomkor biztosított ingyenes gyermekfelügyelettel, ajándékozós karácsonyi ünnepséggel…

Tedd lehetővé, hogy a gyülekezetedhez tartozó szingli, miközben a saját gyülekezete iránt elkötelezett marad, egy másik gyülekezet szinglik számára szervezett szolgálatát látogassa. A gyülekezeteknek körülbelül csak 20 százalékában van egyedülállóknak szánt külön szolgálat. Sok szingli venne részt ilyen alkalmakon másik gyülekezetben, miközben továbbra is elkötelezett maradna saját gyülekezete iránt. Az ilyen, több közösségből összegyűlt csoport felé szolgáló gyülekezetnek egyértelműen meg kell fogalmaznia, hogy nem próbálja máshonnan elhalászni a tagokat. A másik gyülekezethez tartozók imájukkal, részvételükkel és adakozásukkal hétvégenként a saját gyülekezetüket támogassák.

Bíztasd, inspiráld a gyülekezetedet, hogy a szinglik felé szolgáljon és tanítsa meg őket is szolgálni. Túl sokan vannak ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk őket. Képességeik, tehetségük túl értékes ahhoz, hogy elvesztegessük, bármely szolgálati területen kamatoztathatják őket. Ha a gyülekezet mégsem vesz róluk tudomást, akkor ezzel a saját jelenét ássa alá, a jövőjét már előre megterheli.

Szerző: Dennis Franck

Dennis Franck a Franck Insights alapítója, a szinglik felé való szolgálat témáját feldolgozó szerző, tanácsadó, felekezetközi előadó. Korábban az Assemblies of God amerikai pünkösdi felekezet szingliszolgálatának igazgatója volt