A testi, mentális és szellemi egészség összefüggései

A lelkipásztor egyik célja az, hogy gyógyulást hozzon a megtört életeknek. „Jézus bejárta a városokat és a falvakat mind, tanított a zsinagógáikban, hirdette a mennyek országának evangéliumát, gyógyított mindenféle betegséget és erőtlenséget.” (Máté 9:35)

A Jézus lábnyomát követő lelkipásztor tisztában van azzal, hogy a gyógyítás létfontosságú részét teszi ki a szolgálatnak. Az igei gyógyulás érinti a testi, a mentális és a szellemi egészséget egyaránt. Ez a három oldal gyakran összefügg.

Ha az ember egészségének valamelyik területén probléma jelentkezik, az például gyakran kihathat a másik két területre. Isten félelmetes és csodálatos alkotása vagyunk (Zsoltárok 139:14) – test, elme és szellem összjátéka. Ha megértjük ezt az összefüggést, az kihat a lelkigondozói módszerünk gyakorlati részleteire.

Testi egészség: A testünk templom

Pál apostol megkérdezte a korinthusiakat: „Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő Szentlélek temploma, akit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Istent testetekben!” (1Korinthus 6:19,20). A paráznasággal kapcsolatban Pál rávilágított arra az igazságra, hogy az ember testi oldala kihathat a mentális és szellemi oldalára is.

Volt például egy idős ember, aki évek óta diakónusként szolgált. Az emberek szelídségéről, kedvességéről és bölcsességéről ismerték. Később azonban elkezdett káromkodni, folyton ingerült volt, sőt agresszíven viszonyult a feleségéhez, akivel már 50 éve élt házasságban. Lehetne arra gondolni, hogy felszínre jöttek az addig rejtve maradt érzelmi gondjai. De tegyünk csak hozzá még egy hiányzó információt: az orvosok nemrég megállapították, hogy ez a férfi Alzheimer-kórban szenved! Nem sokat ér, ha arról leckéztetjük, mennyire nem igei a viselkedése. A magatartásbeli változására az jelenti a megoldást, ha foglalkozunk a testi problémáival. Persze, az is segíthet, ha a feleségének tanítunk különböző módszereket arra, hogyan kommunikáljon vele.

Nem szükséges egy gyógyíthatatlan betegségre vonatkozó diagnózis ahhoz, hogy egy testi probléma mentális, illetve szellemi problémákat okozzon. Elég csak arra a gyülekezeti munkatársra gondolni, aki mostanában olyan türelmetlenül bánt a többiekkel. Nyilván nem szabad eltűrni az ilyesmit, de ha tudjuk, hogy az illető hölgy nemrég esett át az influenzán, és éjszakákon át alig aludt, mert három beteg gyermekét is neki kellett gondoznia, mindjárt más fényben látjuk a helyzetet. Ha kivesz néhány nap szabadságot, sikerül jól kialudnia magát, talán újra az a vidám nő lesz belőle, akit annak idején olyan szívesen alkalmaztunk. A testi kimerülés okozott hangulatváltozást nála, és korlátozta azt a képességét, hogy szellemi módon tudjon viszonyulni másokhoz.

Jézus azt mondta a farizeusoknak: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szombatért” (Márk 2:27). A testünknek szüksége van heti egy pihenőnapra ahhoz, hogy a lehető legjobban tudjon működni. A megfelelő pihenés, táplálkozás és testmozgás javíthat a mentális egészségen. A testmozgás javítja a kognitív működést, és csökkenti a demencia kialakulásának kockázatát. Ezt alátámasztja két tanulmány is, amely 2004 szeptemberében jelent meg az Amerikai Orvosok Társasága szaklapjában. Az egyik szerint azoknál a 71 és 93 év közötti idős férfiaknál, akik napi 400 méternél kevesebbet sétáltak, 1,8-szer nagyobb valószínűséggel alakult ki demencia, mint azoknál a férfiaknál, akik több mint 3 kilométert sétáltak naponta.1 A második tanulmányban a Harvard Orvosi Egyetem és a Harvard Közegészségügyi Iskola arra jutott, hogy azoknál a 70 és 81 év közötti nőknél, akik legalább heti 1,5 órát sétáltak, kevésbé lehetett kognitív hanyatlást megfigyelni, mint azoknál, akik 40 percnél kevesebbet sétáltak hetente.2

Az, ahogyan a táplálkozás kihat a hangulatunkra, szintén jó példa arra, hogyan befolyásolja a testi egészség a mentális egészséget. Általánosságban, ha az étrendünk elfogadható szinten tartja a vércukor-szintet, és elegendő triptofánt és omega-3 többszörösen telítetlen zsírsavat biztosít, nagy valószínűséggel elősegíti az örömérzésért felelős szerotonin nevű vegyület termelődését és felhasználását az agyban. Így enyhe depresszió esetén segíthet, ha omega-3 zsírokban gazdag ételeket – lazacot, szardíniát, diót és lenmagot – fogyasztunk. A triptofán olyan alapvető aminosav az emberi étrendben, amelyet a szervezet felhasznál a szerotonin létrehozásához. Ennek jó forrása a hal, a pulyka, a csirke, a sajt, a bab, a tej, a tojás és a csokoládé. Aki egészségesnek és energikusnak érzi magát, az tud miből meríteni, amikor mások felé szolgál, és könnyebben helyreáll, amikor gátakba ütközik. Noha a testi szenvedés és az egészségi gondok miatti aggodalom valóban közelebb vonhat bennünket Istenhez, könnyebb ellenállni a kísértésnek és bölcs döntéseket hozni, amikor jól érezzük magunkat. A testi egészségünk tehát kihathat a szellemi jóllétünkre.

Mentális egészség: a vidám szív jó orvosság

A mentális egészség kihathat a testi és szellemi egészségre. Az elhúzódó stressz például legyengítheti az immunrendszert és csökkentheti ellenállásunkat a betegségekkel szemben. A stressz adrenalint és kortizolt szabadít fel, ez a két erőteljes hormon pedig növeli az éberséget és energialöketet ad. Ez az „üss vagy fuss” válaszreakció tökéletes arra, hogy reagáljunk a testi veszélyekre, mert segít felkészülni a küzdelemre vagy a menekülésre, amennyiben életben maradásunkat veszély fenyegeti. Hogyha azonban az élet állandó stresszforrásai ezt a választ váltják ki, az tönkreteheti az egészségünket. A mentális stressz növelheti a vérnyomást, mert az artériák összeszűkítésével csökkenti a véráramlást, így szív- és érrendszeri problémákhoz vezet. A kortizol növeli a vércukorszintet, ami normális, hogyha futnunk kell a veszély elől. Az állandóan krónikusan magas kortizolszint azonban inzulinrezisztenciához és 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet. Sok depresszióban szenvedő ember kortizolszintje magas, ami a krónikus stressz hatásait mutatja. Az orvostudomány tehát alátámasztja a Példabeszédek 17:22 igazságát: „A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja”.

A mentális egészség hátrányosan hathat a szellemi egészségre is. Ha például egy nő agorafóbiában –nyílt tértől való félelemben – szenved, nem biztos, hogy tudja élvezni az istentiszteleteket. Egy nagy gyülekezeti teremben pánikrohamok törhetnek rá, vagy elboríthatja őt a pánikrohamoktól való félelem. Részt vehet azonban a gyülekezeti alkalmakon úgy, hogy az épület egy kisebb helyiségében videón követi a szolgálatot. Hasznára válhat a prédikációs podcast vagy DVD-felvétel az alkalomról, amelyet otthon megnézhet. A megértő pásztor támogathatja az illető szellemi növekedését a gyógyulás folyamata során, kreatív módon elősegítve részvételét a gyülekezet életében.

A mentális betegség is fogyatékosság, akárcsak egy törött láb. Aki mentális problémáktól szenved, az sokszor nem osztja meg szükségleteit, mert szégyelli, vagy tart attól, hogy félreértik. Ha a gyülekezet munkatársai készségesek és találékonyak, életre szóló változást munkálhatnak a mentális betegségtől szenvedő személy életében.

A kényszerbetegség egy másik mentális rendellenesség, amely akadályozhatja a gyülekezetbe járást. A kényszerbeteg például kényszeresen ellenőrzi a padot az istentisztelet végén, hogy nem hagy-e ott valamit. Tehetetlennek érzi magát a rátörő kényszerekkel szemben, viszont nagyon is tudatában van annak, hogy viselkedése nem normális. Kerülni próbálja a feszültséget, amelyet az ébreszt benne, hogy egyfelől igyekszik leküzdeni ezt a rögzült viselkedést, másfelől tart attól, hogy mások felfigyelnek bizarr viselkedésére, ezért úgy dönthet, hogy inkább nem jár gyülekezetbe. Ha a pásztor elbeszélget vele mentális betegsége nehézségeiről, akár segíthet is neki megtalálni a módját, hogyan épülhetne be a gyülekezeti életbe. Aki kényszerbetegséggel küzd, esetleg ülhet valamelyik hátsó sorba, ahol nem kerül a nem kívánt figyelem középpontjába. Ha a teljes személy felé kívánunk szolgálni, elengedhetetlen, hogy igazodjunk szükségleteihez a gyógyulás folyamata során.

A szellemi egészségre ártalmas hatást gyakorló mentális betegségek utolsó példája a depresszió. A depresszió a szellemi kudarc érzéseit keltheti. A depressziós ember elhanyagolhatja az olyan szellemi gyakorlatokat, mint az imádkozás vagy bibliaolvasás. A lelkipásztor segíthet az illetőnek elengedni az irreális elvárásokat, a maximalista gondolkodást, és megragadni a helyes irányba történő fokozatos haladás teljesíthető célját. Talán nem lehetséges napi egy órát tölteni imádkozással és igeolvasással, amíg a depresszió testi tünetei nem enyhülnek. Viszont elérhető célt jelenthet 10 percet imádkozni reggelenként, majd elolvasni egy zsoltárt lefekvés előtt. A lényeg, hogy az illető tudjon arra összpontosítani, hogy befogadja Isten kegyelmét és szeretetét az életébe, miközben szem előtt tartja, hogy mentális betegsége akár torzíthatja is Istenről alkotott képét.

A lelkipásztor segíthet az embereknek megtanulni, hogyan kezelhetik jobban a mentális stresszt, ami ártalmasan hat a testi és szellemi egészségükre. Ha valaki képes kezelni a normális stressz-szintet, tartalmas kapcsolatokat fenntartani és talpraállni a kemény helyzetekből, az mind a jó mentális egészség jele. A Szentírás tanít olyan elveket, amelyek jó mentális egészséghez vezetnek.

Szellemi egészség: Az ő szava az élet forrása

Jézus azt mondta: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. Vegyétek magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy szelíd vagyok és alázatos szívű, és megnyugvást találtok lelketeknek. Mert az én igám jó, és az én terhem könnyű” (Máté 11:28–30). Ez a szellemi válasz képes megadni a jó egészséghez szükséges nyugalmat minden szinten. A Példabeszédek 4:22 azt mondja Isten bölcs szavairól: „életet adnak azoknak, akik megtalálják, és gyógyulást egész testüknek”. A szellemi egészség az ember egész lényének egészséget hoz!

A Biblia egyensúlyra tanít és a romboló döntések kerülésére. Óva int a részegeskedéstől (Efezus 5:18), a falánkságtól (Példabeszédek 23:20,21) és a paráznaságtól (Zsidók 13:4). Ez a háromféle viselkedés negatív következményeket hordoz a testi egészségre nézve is. Aki szellemi döntéseket hoz, egyben a testi egészsége felől is dönt. A Biblia olyan megközelítést ajánl, amely jó mentális egészséghez vezet. Vegyük például a Filippi 4:8 tanácsát: „Egyébként pedig, testvéreim, ami igaz, ami tisztességes, ami igazságos, ami tiszta, ami szeretetre méltó, ami jó hírű, ha valami nemes és dicséretes, azt vegyétek figyelembe!”

Isten az egész embert akarja megváltani. A zsoltáros szavaival élve: „Áldjad, lelkem, az Urat, és ne feledd el, mennyi jót tett veled! Ő megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet, megváltja életedet a sírtól, szeretettel és irgalommal koronáz meg. Betölti javaival életedet, megújul ifjúságod, mint a sasé” (Zsoltárok 103:2–5). Megoszthatjuk gyülekezetünkkel a jó hírt, hogy Jézus nemcsak bűneink bocsánatáért jött el, hanem azért is, hogy újra épek legyünk. Noha nem minden betegség fakad bűnből, a bűn valóban árt testi és mentális egészségünknek. Isten azt szeretné, hogy a bűn köteléke törjön meg az emberek életében. Ha foglalkozunk valakinek a szellemi szükségleteivel, az illető megszabadulhat a bűntudattól, a függőségektől és a testi és mentális egészségére ártalmas szokásoktól.

Pál apostol így írt Timóteusnak, a fiatalembernek, akit mentorált: „mert a test sanyargatásának kevés a haszna, a kegyesség viszont mindenre hasznos, mert megvan benne a jelen és a jövendő élet ígérete” (1Timóteus 4:8). A szellemi gyakorlatok, például az imádkozás, dicsőítés, igeolvasás és közösség az egész lényünkre hatással vannak. Ha tanítjuk a hívőket arra, hogy növekedjenek szellemileg, a jobb egészség útjára is vezetjük őket minden szinten. Amíg Jézus vissza nem tér, az élethez hozzátartozik a betegség, a gyenge egészség, de azért mi segíthetünk gyógyulást hozni egyik összetört életű embernek a másik után. Ezzel Jézus, a Jó Pásztor és Nagy Orvos nyomdokában járhatunk.

Jegyzetek

  1. R.D. Abbott et al., “Walking and Dementia in Physically Capable Elderly Men,” (Séta és demencia jó testi állapotú idős férfiaknál) JAMA 2004;292:1447–1453.
  2. J. Weuve et al., “Physical Activity, Including Walking, and Cognitive Function in Older Women,” (A fizikai tevékenység, például séta és a kognitív működés idősebb nőknél) JAMA 2004;292:1454–1461.

Ne tekerd vissza életed szalagját folyton azokra a dolgokra, amelyeket ki kellene már törölni végre! Ne fordulj vissza ahhoz, amitől egyszer már elfordultál! Nem töltheted életedet a „forgóajtóban”; ha kimész, ne gyere vissza ugyanazokhoz az okokhoz, amelyek távozásra késztettek! Ne légy hajlandó arra pazarolni az életedet, hogy újra meg újra visszatérsz ugyanahhoz a zűrhöz, felkeresed ugyanazokat a problémákat, és újra átéled ugyanazt a fájdalmat! Törd meg ezt a fájdalmas körforgást azzal, hogy továbblépsz! Már kaptak esélyt arra, hogy helyrehozzák. A legutóbbi alkalom legyen AZ UTOLSÓ ALKALOM!

Trent Shelton, RehabTime, 2014. január

Szerző: Christiana M. H. Powell

Dr. Christina M. H. Powell felszentelt lelkipásztor és kutatóorvos, országszerte prédikál gyülekezetekben és konferenciákon. A Harvard Medical School orvosi egyetem és a Massachusetts General Hospital kórház kutatója, valamint a Life Impact Ministries szolgálat alapítója