A hatékony pásztorok és vezetők létfontosságú készségei közé tartozik az a képesség, hogy egy jó kérdésből remek kérdést faragjanak. Hadd mutassam be a remek kérdések nyolc jellemzőjét!

David előre tudta, hogyan fog reagálni a kislánya. A naponként ismétlődő unalmas rítus tehetetlen bosszúsággal töltötte el. Amikor ez a melegszívű apuka délutánonként elment az iskolába 12 éves kislányáért, egyetlen dologra vágyott: hogy tartalmas beszélgetést folytathasson vele. Valahogy azonban egyre nehezebben indult meg a beszélgetés.

– Milyen volt a napod, édesem?

– Elment.

– Jól telt?

– Aha… elég jól.

Ezen a ponton kínos csend telepedett az autóra, és ez tartott egészen hazáig – napról napra, hétről hétre. David remélte, hogy a kérdéseivel ennél többet tud kihúzni a kislányából. Peregtek a drága percek. Amikor megosztotta a problémáját velem mint pásztorával, azt szerette volna tudni: Vajon az a gond, hogy nem találja a hangot kiskamasz lányával, vagy egyszerűen rossz a témaválasztása?

Én meg voltam győződve arról, hogy egyik sem. Nem generációs, hanem társalgási problémáról volt szó – olyan hibáról, amit gyakran elkövetnek a szülők és a pásztorok egyaránt. Nem a témán múlt a dolog, hanem inkább a hangvételén és a módszerén. Jó szándékból fakadtak a kérdései, de nem váltottak ki semmit. Davidnek adott tanácsom elsőre talán inkább tűnik pénzügyi, mint gyereknevelési tanácsnak:

– „Haszonnövelésre” van szükséged.

David összevonta a szemöldökét. – Ezt hogy érted?

– Ahelyett, hogy egy általános kérdést teszel fel úgy, ahogy feltennéd akár száz embernek, akik mellett elmész a folyosón, gondold ki, hogyan tehetnéd érdekesebbé és vonzóbbá a kérdést! – mondtam neki. – Mielőtt kérdezel, gondold át, hogy ő mit szeretne, mit és hogyan kérdezz tőle! Tedd egy kicsit pezsgőbbé a lanyha kérdéseket, és meglátod, mi történik!

Másnap, ahelyett, hogy ezredjére is a jól megszokott „Milyen volt a suli?” kérdést tette volna fel, David egy konkrétabb kérdéssel állt elő: – Édesem, mi volt a legjobb dolog, ami ma történt veled a suliban?

A hatás nem maradt el. David ujjongva számolt be róla nekem. Amikor legelőször tette fel ezt a kérdést a kislányának, ő azonnal lelkesen reagált. Sőt, még hazaérkezés után is percekig beszélgetett vele a felvetett témáról. Nagy győzelem volt ez ennek az apukának. Az új módszernek köszönhetően megújult, és friss energiával telt meg a kapcsolatuk. David rájött a titokra, hogyan lehet egy kérdésből remek kérdést faragni.

Kérdezés – erőteljes eszköz

A kérdezés az egyik legerőteljesebb eszköz a pásztor (vagy szülő) eszköztárában, mégis ezt használják talán legkevésbé. Ha csak 5 percnyi érdeklődést tanúsítunk mások iránt, azzal többet építhetünk a kapcsolatunkon, mint ha 5 hónapon át próbáljuk meg rávenni őket, hogy érdeklődjenek irántunk.

A kérdés tulajdonképpen meghívás. Ahogyan a meghívás megnyitja házunk ajtaját egy barát előtt, hogy bejöjjön a születésnapi partira, lánybúcsúra vagy kerti grillpartira, a kérdések is behívják az embereket. Választ váltanak ki. A kérdezés bevonja a másikat. A hatékonyan megformált és tapintatosan elhelyezett kérdések érdeklődő légkört teremtenek, amely az illető lelke mélyén rejlő tartalékokból, lehetőségekből és szükségletekből merít.

Jézus következetesen alkalmazott remek kérdéseket, így ideje nagy részét a kérdezés tette ki. Egyedül a hegyi beszédbe 14 kérdést ágyazott bele (Máté 5–7). Néhány kérdése az evangéliumokból:

  • „De mihez hasonlítsam ezt a nemzedéket?” (Máté 11,16)
  • „Mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot megnyeri, de élete veszendőbe megy?” (Márk 8,36)
  • „Mit akartok, mit tegyek veletek?” (Máté 20,32)

A kérdések valahogy áttörnek az élet zsúfolt törmelékhalmazán, és abból merítenek, ami igazán számít. Tanúja voltam, hogy ha hatásosan tett fel remek kérdéseket egy pásztor a gyülekezeti tagnak vagy egy szülő a gyermekének, érzelmi terhek hullottak le, bezárt elmék nyíltak meg, és újult lelkesedés és érdeklődés ragyogott fel az arcokon.

Remek kérdések: Nyolc jellemző

A remek kérdések rendelkeznek bizonyos tulajdonságokkal. A hatékony pásztorok és vezetők létfontosságú készségei közé tartozik, hogy képesek egy jó kérdésből remek kérdést faragni. Ehhez viszont tisztában kell lenniük azzal, mitől lesz egy remek kérdés igazán remek. Ha a megfelelő személynek a megfelelő pillanatban a megfelelő kérdést tesszük fel, sokat tehetünk a friss, lényegi meglátás, kezdeményezés és kreativitás előhozása érdekében. A bölcs pásztor a kérdések segítségével törekszik nagyszerűségre ösztökélni és biztatni csapatának tagjait.

A 21. században a kiváló és sikeres vezetés kulcsfontosságú eleme lett, hogy közlés helyett kérdezzünk, és válaszadás helyett kérdéseket tegyünk fel. Peter Drucker, akit a 20. század nagy vezetői gurujának tartanak, azt mondta: „A múlt vezetője talán az volt, aki tudta, hogyan közöljön, ám a jövő vezetője egészen biztosan az lesz, aki tudja, hogyan kérdezzen.”1

Képzeljük csak el, milyen új ajtók nyílhatnak meg és ötletek tárulhatnak fel gyülekezetünk, vezetőségünk vagy pásztori csapatunk tagjainak elméjében és szívében! Sok ezek közül csak egy kérdésnyi távolságra van. Ha tisztában vagyunk azzal, mitől lesz egy remek kérdés igazán remek, máris nagy lépést tettünk vezetői hatékonyságunk megerősítésének irányába.

Mi jellemzi az igazán remek kérdéseket? Mitől tűnnek ki? A hatékony vezetők felismerik, hogy:

A remek kérdések őszinte érdeklődésből fakadnak. Pál apostol azt mondta: „Senki se a maga hasznát nézze, hanem mindenki a másokét is” (Filippi 2,4). Úgy is mondhatnánk, hogy eljött a „haszonnövelés” ideje.

Ahhoz, hogy mások hasznát nézzük, vagyis újult érdeklődéssel forduljunk a körülöttünk levők élete, gondolatai, elképzelései és véleménye felé, szükség van egy kis rácsodálkozásra, tűnődésre a részünkről. Szánjunk időt arra, hogy eltűnődjünk mások gondolatain és élményein! Tegyük fel magunknak a kérdést:

  • Vajon hogy telt a napja?
  • Vajon mi okozza neki a legnagyobb örömöt? Mi lehet a legfőbb gondja?
  • Vajon milyen álmokat, elképzeléseket dédelget?
  • Vajon mi aggasztja, mitől fél?
  • Vajon miben reménykedik?
  • Vajon milyen kérdésre lenne a legnagyobb szüksége a részemről?

Az ilyen és hasonló kérdések csodákat művelnek, ha arról van szó, hogy lépjünk ki önmagunkból, és forduljunk érdeklődéssel mások felé. Ezek a kérdések fokozzák az érzékenységünket, és olyan izgalmat ébresztenek, amely remek kérdéseket szül és remek kérdezésre ösztönöz. Meghatározzák a témáinkat és befolyásolják a hangszínünket.

Nem lehet puszta nemmel vagy igennel megválaszolni őket. Semmi sem képes úgy lelassítani egy beszélgetést, mint ha a vezető vagy pásztor olyan kérdést tesz fel, amelyet egy szóval meg lehet válaszolni. Az ilyen kérdések nemcsak egyszerűek, hanem primitívek is. Csupán a tényekre korlátozódnak, és nem vonják be a másik személyiségét, gondolatait vagy véleményét. A kiegészítendő kérdések a legjobbak, mert azokra egész mondattal kell válaszolni.

Borotvaélesek. A remek kérdések hatékonyan váltják ki a választ. A homályos fogalmazás véget vet a nyitottságnak és a válaszkészségnek a kommunikációban. A legjobb kérdések nem csupán információszerzésre törekszenek; konkrét információkat keresnek. Ifjúsági pásztorként például melyik kérdést hallanád szívesebben a vezető pásztortól:

„Mi a látásod az ifjúsági munkára nézve?” vagy „Ha megtehetnél egyvalamit az ifjúsággal, hogy szolgáljatok a város lakossága felé, és garantált lenne a siker, mit tennél szívesen?” (Figyeld meg, hogy ez a kérdés eltávolít minden kudarccal kapcsolatos aggodalmat, amely gátolhatná a gondolkodást!)

A remek kérdések provokatívak. Megfontoltan, konkrétan és stratégiai módon úgy tervezték őket, hogy előcsalják a megkérdezett személy szíve mélyén rejlő elgondolásokat, véleményeket, gondolatokat, érzéseket, aggodalmakat, álmokat, kérdéseket és nézőpontokat. Kevés dolog unalmasabb az unalmas kérdésnél. Tartsd izgalmasan a kérdést úgy, hogy konkrétan fogalmazol!

Általában nem kezdődnek a miért szóval. Túl sokszor túl hamar tesszük fel a „miért” kérdéseket a beszélgetés során. (Gyakran ez az egyik legelső kérdés, amit felteszünk a szüleinknek tipegő korunkban – Miért?) Akárcsak a tengeralattjáró, amely hirtelen lemerül egyenesen a tenger fenekére a kabinnyomás kiigazítása nélkül, a miért-kérdések többnyire túl hamar túl sokat akarnak. Az óvatos érdeklődés helyett hajlamosak nyomasztóan hatni. Beviharzanak olyan helyekre, ahova még az angyalok is félve óvakodnak be, és nem veszik tekintetbe a megkérdezett személy válaszkészségét.

Egy férj megkérdezheti például váratlanul a feleségét: – Miért vagy olyan feszült?

De ha bölcs, talán inkább így kérdez: – Úgy látom, sok minden foglalkoztat. Lenne kedved leülni és egy csésze kávé mellett beszélgetni róla?

Egyértelmű, melyik esetben számíthat pozitívabb reakcióra.

Időnként szünet követi őket. Ne ijedjünk meg, ha először hallgatással reagál az illető! Van, amikor a legőszintébb választ szünet előzi meg. (Egyes szociológusok ezt „tartalmas csendnek” nevezik.) Ne gondoljuk egyből azt, hogy a hallgatás a válaszkészség hiányát jelenti, hanem adjunk lehetőséget a kérdésnek a leülepedésre! A szünet jelentheti azt, hogy szüksége van egy percre, mielőtt válaszolna. Lehet, hogy nagyon mélyre hatolt a kérdés.

Ha sietve vagy idegesen közbevetünk még néhány utólagos kérdést, azzal rövidre zárhatjuk az eredeti, őszinte választ, amit hallanunk kellene. Kérdezzünk, aztán várjunk! Lehet, hogy meglep majd, amit hallani fogunk.

Nem rávezető kérdések. A remek kérdés meghívás, nem ösztöke. A kérdezősködés nem kihallgatást jelent. Könnyen beleeshetünk abba a csapdába, hogy a kérdések segítségével akarunk rákényszeríteni valakit, hogy ugyanarra a következtetésre jusson, mint mi, ahelyett, hogy őszintén ki akarnánk puhatolni, mit gondol és mit érez. A csapat tagjai azonban sokszor észreveszik, ha előre kitervelt szándék vezérel bennünket. Ha túl gyakran használunk ilyen megközelítést, az legjobb esetben is álnok dolog, gyakran pedig egyenesen megfélemlítő.

Remek indítékból fakadnak. Mielőtt felteszel egy kérdést csapatod egyik tagjának, először kérdezd meg magadtól: Mi indít arra, hogy most feltegyem ezt a kérdést ennek a személynek? Sok esetben a kérdés hangvétele még a tárgyánál is fontosabb. Mi táplálja a kérdést? Kíváncsiság? Unalom? Harag? Érdeklődés? Gyanakvás? Reménykedés? Aggódás? Bosszúság vagy csalódottság? A kérdés mögött rejlő indíték határozza meg, milyen hangszínnel tesszük fel.

„Mint az aranyalma ezüsttányéron, olyan a helyén mondott ige” (Példabeszédek 25,11). Összességében tehát: ha a megfelelő kérdést a megfelelő pillanatban, a megfelelő hangszínnel, megfelelő okból tesszük fel a megfelelő személynek, abból valami bámulatos születhet.

Provokatívak. A remek kérdések gondolkodásra és cselekvésre késztetnek. Van egy történet Steve Jobsról, aki fiatal vezérigazgatóként építeni akarta vezetői csapatát az Apple cég történetének elején. Találkozott a Pepsi egyik vezetőjével, akit kiszemelt magának, és nem tudta, hogyan győzze meg a jól fizetett vállalati vezetőt az életközepi karrierváltásról. A kétségbeesés határán álló Jobs végül megkérdezte: „John, te életed hátralevő részében cukrozott vizet akarsz készíteni, vagy inkább meg akarod változtatni a világot?”

Micsoda kérdés: konkrét, provokatív és kihívást támaszt! Jobs jó munkát végzett: a jó kérdésekből remek kérdést faragott. Így sikerült új csapattagot szereznie.

Tegyük fel magunknak a kérdést:

Davidet annyira bosszantották lánya egyszótagos válaszai, hogy ez kérdésfeltevésre késztette őt. Ez a kérdés nem a lányának szólt; ezt neki kellett megkérdeznie saját magától: Hogyan tudnék jobb módon kérdezni a lányomtól? Hogyan tudnám érdekesebben megfogalmazni a számára?

A hatékony gyülekezeti vezetők nemcsak a csapatuk és a családjuk tagjainak tesznek fel remek kérdéseket, hanem saját maguknak is. Hadd mutassak néhány remek kérdést kiindulópontként:

• Mi a legjobb kérdés, amit feltettem a csapatomnak ezen a héten?

• Milyen kérdésre van a legnagyobb szüksége a csapatomnak a részemről a mai napon?

• Milyen kérdésre reagált mostanában a legjobban a feleségem/lányom/fiam?

• Hogyan tehetném hatékonyabbakká a kérdéseimet a csapatom és a családom tagjai felé?

És ha már itt tartunk, ne feledd: a vezetők nemcsak közölnek, hanem kérdeznek is!

Milyen megkérdőjelezhetetlen előnyökkel jár, ha remek kérdéseket teszel fel gyermekeidnek?

  • Ha remek kérdéseket teszel fel, azzal megmutatod a gyermekednek, hogy őszintén érdeklődsz iránta.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, azzal példamutatásod révén javítod gyermeked saját társas készségeit is.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az lehetőséget ad arra, hogy megvizsgáld, a tanításodból mennyi tudott meggyökerezni a gyermekedben.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az szülőként lehetőséget ad neked arra, hogy a gyermekeddel töltött idő ne elpazarolt pillanatokból álljon, hanem tartalmas legyen.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az nagy mértékben segít neked szülőként pontosan felmérni gyermeked valódi érzelmi és szellemi szükségleteit.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az elősegíti a bensőséges kapcsolatot kettőtök között.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az felszínre hozhatja gyermeked vágyait és álmait, te pedig megerősítést és biztatást nyújthatsz ezekkel kapcsolatban.

(Robert Crosby: Conversation Starters for Parent and Kids c. könyvéből (Colorado Springs: Focus on the Family Publishing, 2007).

Milyen megkérdőjelezhetetlen előnyökkel jár, ha remek kérdéseket teszel fel csapatod tagjainak?

Ha remek kérdéseket teszel fel, az segít a csapatodnak mélyebben elgondolkodni, összpontosítani, és megdolgoztatja az elméjüket.

Ha remek kérdéseket teszel fel, azzal megkérdőjelezed a csapat előfeltevéseit és téves elgondolásait, amelyek egyébként gátolhatnák őket a növekedésben és a fejlődésben.

  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az átütő erejű ötletekhez vezethet.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az segíthet a csapatodnak jobban átlátni a helyzetet.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az a bezárt elméket nyitottá teheti.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az segíthet a csapatodnak mélyebben és stratégiai módon gondolkodni.
  • Ha remek kérdéseket teszel fel, az olyan beszélgetéseket indít el, amelyek elsegítik az embereket az egyéni ötletektől a közös elgondolásokig.

(Michael Marquardt: Leading With Questions: How Leaders Find the Right Solutions By Knowing What To Ask c. könyvéből (San Francisco: Jossey-Bass, 2005).

Szerző: Dr. Robert C. Crosby

Dr. Robert C. Crosby, szerző, konferenciák előadója és a Southeastern University (Lakeland, Florida, USA) gyakorlatiteológia-professzora. Több, mint 25 évig szolgált pásztorként. Többek között megjelent könyvei: „The One Jesus Loves (Thomas Nelson)”, „The Teaming Church: Ministry in the Age of Collaboration”, valamint a „Conversation Starters”.