A személyes támadások hervasztó hatása

Miért vonzza a gyülekezet azokat az embereket, akik úgy érzik, az ő feladatuk a lehető legjobban megnehezíteni a pásztor munkáját? Furcsamód úgy vélik, joguk van állandó támadást intézni a pásztor ellen. A pásztorok bajai több forrásból erednek. Van, amit saját kudarcaiknak és hibáiknak köszönhetnek. Bármilyen nehéz is tanulni abból, ami a mi hibánk, még nehezebbnek tűnik úgy megtanulni a leckét Istentől, hogy közben ellenséges tűz zúdul ránk. Hogyha igazságtalan és meg nem érdemelt támadások áldozatainak látjuk magunkat, könnyebb megharagudni, mint érettségre szert tenni.

A gyülekezetbe járó elégedetlenkedő emberek számára sokszor a pásztor a villámhárító. Amikor odakerül nevünk mellé a pásztori cím, egyesek azt hiszik, ez feljogosítja őket arra, hogy rajtunk töltsék ki minden bosszúságukat. Egyszer azt hallottam Stuart Briscoe-tól: „Ki fejét a tömegből kiemeléndi, az a paradicsomokat magához vonzandja”. Hogyan tanulhat meg egy pásztor növekedni Krisztus kegyelmében és ismeretében ilyen környezetben? Hogyan készüljön fel a jellemét ért támadásokra?

Különféle támadások

A legrombolóbb támadások általában nem a pogány, hitetlen világ részéről érik a pásztorokat. Sokkal gyakrabban jönnek ezek a gyülekezeten belülről. Ha megtanuljuk, hogyan ismerjük fel ezeket a jellemünkre és szolgálatunkra irányuló támadásokat, és hogyan reagáljunk rájuk, akkor növekedésünkre szolgálhatnak ahelyett, hogy megbénítanának. Visszagondolva saját megtapasztalásaimra és az általam ismert pásztorok átéléseire, a jellemünket érő támadások két alapvető csoportba sorolhatók: szándékos támadások és nem szándékos kihívások.

Szándékos támadások

A pásztor ellen irányuló támadások nagy része szándékos, és nem megváltó célzattal történik. Az ilyen magatartás okaival általában még a támadó sincs tisztában, és valószínűleg nem sok közük van hozzád személyesen. Ettől még nem lesznek kevésbé fájdalmasak, amikor egyenesen szíven találnak. Ritkán enyhít a dolgon, ha hozzáteszik, hogy „ne vedd személyes sértésnek”, amikor ízekre szednek. Vigasztalásunk abból a tudatból fakad, hogy Isten megígéri: ezeken a fájdalmas helyzeteken keresztül is formálja jellemünket.

Jellemedre irányuló személyes támadások. A személyes támadások heves kereszttüzébe kerülő pásztorban felmerülhet, hogy vajon képes lesz-e úgy túlélni az egészet, hogy Krisztus jelleme érintetlen maradjon benne. Én is átéltem szolgálatom során, hogy támadást intéztek a tisztességem, becsületességem, hozzáértésem és józan eszem, alázatosságom és nyíltságom ellen. Mindenfélével megvádoltak olyanok, akik nem ismertek, és nem is törődtek velem.

Mégis azon kaptam magam, hogy a jellememet védelmezem ezekkel a támadásokkal szemben.

Igehirdetői stílusod ellen irányuló támadások. Pásztorként sok időt, imát és energiát fordítasz a készülésre és igehirdetésre. Sokszor nehéz tárgyilagosnak maradni szolgálatodnak ezzel a részével kapcsolatban. Hogyha a prédikálásodat kritizálják, az gyakran heves érzelmi reakciót vált ki. Ma is emlékszem, milyen éles fájdalmat okozott, amikor egy házaspár leült velem szemben, és közölték: „Sajnáljuk, de egyszerűen nem látjuk Krisztust az igehirdetésedben.” Miután ezt a tőrt belém döfték, még hozzátették: „De ne vedd a szívedre!” Mit lehet mondani egy ilyen segítőkész megjegyzésre?

A pásztor könnyű célpont. A jellemedre irányuló közvetlen támadásokon kívül van, aki egyszerűen azért támad, mert te vagy a pásztor. Láthatóságod, hozzáférhetőséged könnyű célponttá tesz.

Az elégedetlenkedő embereknek kevés örömük van, és eltökélten igyekeznek másokat is megfosztani az örömtől. Ezért is indítanak támadásokat a legközelebbi és legbiztosabb célpont ellen, márpedig ez általában ráillik a pásztorokra.

A munkahelyükön vagy a saját családjukban nem is mernének olyat tenni, amit lazán megtesznek, amikor ellened támadnak. Eljönnek a gyülekezetbe, célpontot keresve, és rád pillantva úgy vélik, olyan rendes vagy, hogy nem viszonzod majd. Ott állsz az ajtóban, amikor hazaindulnak, vagy bármikor megcsörgethetnek. Annyira kényelmes a dolog, hogy nem szalaszthatják el.

Téves identitás. Sokszor tévesen irányul a pásztorra a támadás. Az emberek nehezen tudnak különbséget tenni a gyülekezet egésze és a pásztor mint egyén között. Ha más elképzelésük van arról, hogy milyen legyen a gyülekezet, sokkal könnyebb téged megtámadni, mint egy egész intézményt. A gyülekezet elleni támadásukat rád irányítják. A pásztorok időnként azonosulnak is a gyülekezettel, ahol szolgálnak. Nehezükre esik tárgyilagosnak maradni, amikor a gyülekezetükről gondolkodnak és beszélnek. Saját maguk kiterjesztéseként látják a gyülekezetet. Isten az ő kegyelme által nem így tekint ránk. Ám amíg a pásztoroknak küzdelmet jelent ez a társítás, átmennek védekezésbe, valahányszor az emberek bírálják őket vagy a gyülekezetet.

Téves információ. Vannak olyanok a gyülekezetben, akik azért intéznek támadást a pásztor ellen, mert téves információt kaptak, de nem vették a fáradságot, hogy leellenőrizzék a dolgot, mielőtt a legrosszabbat feltételeznék. Sokszor akadt már dolgom ideges gyülekezeti tagokkal, akik helyre akartak tenni valamivel kapcsolatban, aztán megtudták, hogy valaki tévesen tájékoztatta őket, akár szándékosan, akár nem. Még keresztényekkel is előfordul, hogy alkalmanként gondosan összeválogatott tényeket adnak tovább céljuk elérése érdekében.

Irányítás megszerzésének vágya. Akik szeretik kézben tartani az életüket, azok sokszor megpróbálják a pásztort is irányítani. Van, amikor hízelgéssel, manipulációval vagy személyes szívességekkel igyekeznek lekötelezni a pásztort. Ha ez nem működik, már rájöttek, hogy sok pásztor azonnal beadja a derekát a támadás első jelére.

Személyes megtapasztalásból tudom, milyen lelkiismeretlenek és elvtelenek tudnak lenni az emberek, amikor keresztül akarják vinni a saját elképzelésüket. A manipuláció, a megtévesztés és a megfélemlítés csak néhány a sok eszköz közül, amelyet kipróbáltak rajtam az emberek, hogy a kezükben tartsanak és megkaparinthassák az irányítást a gyülekezet fölött. Az ilyen jellegű támadások kérdőre vonják, lenyomják, elcsigázzák a pásztort; ki akarják fárasztani – mindezt azok kedvéért, akik kézbe akarják venni a dolgokat, és keresztül szeretnék vinni a saját akaratukat.

Önmaguk felmagasztalásának vágya.

A támadások érkezhetnek olyan bizonytalan emberek részéről, akik folyton mások rombolásával akarják magukat jobb színben feltüntetni. Mivel nem biztosak magukban, azt hiszik, nem maradt más, csak hogy védekezésre kényszerítsenek másokat, és így magasztalják fel saját énjük szükségleteit. Ha a pásztor felismeri, hogy egyedül a gyülekezet nyújt biztonságos helyet ezeknek az embereknek arra, hogy így viselkedjenek azonnali következmények nélkül, az segít neki megérteni, miért teszik ezek az emberek, amit tesznek.

Mindenesetre szögesdróttal körített megjegyzéseik és éles vádjaik azért mély sebeket tudnak ejteni.

Az ellenség támadásai. A pásztorok ellen irányuló szándékos támadások utolsó forrása nem érhet meglepetésként: a Sátán is egyesíti erőit, hogy meghiúsítsa azt, amit Isten tesz. A Szentírást követő pásztorok nem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a támadásokat, de nem kell, hogy ezek uralják az életüket és szolgálatukat.

Szerző: Dr. David Horner

Dr. David Horner az Equipped for Life vezetőképző szervezet alapító-igazgatója (Raleigh, Észak-Karolina, USA)