Vezessünk úgy, hogy városunk élhetőbb hellyé váljon!

Egy elit egyetem professzora egyszer előadásában beszélt egy felmérésről, amelyet kisvárosi közösségekben végzett. Kutatása azt tükrözte, amit én is meg szoktam figyelni, miközben kisvárosról kisvárosra járva lelkipásztorokkal beszélgetek. Arra jutott, hogy a múltban a család, az iskola és a gyülekezet képezték a kisváros hármas alapját; többnyire a templom alkotta a közösség középpontját. A felmérés eredményei egyértelműen azt mutatják, hogy a család darabjaira hullott, a gyülekezet nagyrészt elveszítette befolyását, így az iskola maradt az egyetlen alap.

Ahhoz, hogy egy gyülekezet hatékony legyen, törekednie kell arra, hogy a környéket élhetőbb hellyé tegye a gyerekek és családjuk számára. Robert Lewis pásztor megkérdőjelezi a kis gyülekezetekről alkotott elképzelésünket, amikor így jellemzi a maradandó gyümölcsöt1:

El tudod képzelni, hogy a városka lakói őszintén hálásak legyenek a gyülekezetedért?

El tudod képzelni, hogy a városvezetők nagyra becsüljék – sőt kérjék – gyülekezeted barátságát és részvételét a közösség életében?

El tudod képzelni, hogy gyülekezeted tagjai közül jó néhányan aktívan, szenvedélyesen bekapcsolódjanak a közösségi szolgálatba, addig elképzelhetetlennek tartott módon és szinten kihasználva adottságaikat és képességeiket?

El tudod képzelni, hogy a város közössége ténylegesen megváltozzon (Példabeszédek 11,11) gyülekezeted hatásának köszönhetően?

El tudod képzelni, hogy sokan, akik régebben cinikusan, sőt ellenségesen viszonyultak a keresztyénséghez, most dicsérjék Istent a gyülekezetedért és azért a pozitív hatásért, amelyet a gyülekezeti tagok vittek véghez Jézus nevében?

El tudod képzelni, milyen szellemi aratás következne természetes módon abból, ha ez mind valóra válna?

Jelenleg úgy látom, hogy Amerika vidéki részein egyre erősödik a gyülekezet befolyása. A gyülekezet lehetne fő hajtóerő a közösségi élet minden vonatkozásában. A templom falai arra valók, hogy megóvjanak a széltől és az időjárás elemeitől, de nem arra, hogy elválasszanak bennünket a környék lakóitól. Nem szeretnénk, ha a környezetünkben élők Katakomba Pünkösdi Egyházként ismernének bennünket. A gyülekezet szerepe, hogy „a föld sója” legyen, és bekapcsolódjon a város életébe.

A vidéki szolgálat létfontosságú elhívás

Egy 420 fős faluban jártam, ahol a pásztor tizennégy éve szolgált. Sok barátja és kollegája azt mondogatta neki: „Tim, Isten egyszer majd tényleg nagyon meg fog áldani.” Ezzel lényegében azt mondták: „Egyszer majd egy nagyobb városban, egy nagyobb gyülekezetben fogsz szolgálni.” Ez a pásztor viszont a barátai feltevése ellenére azt mondta nekem: ő megelégedne azzal, ha Isten arra hívná el, hogy egész életében a jelenlegi közösségében szolgáljon.

Amellett, hogy segédkeztem a Convoy of Hope és a Rural Compassion szolgálatok beindításánál, szerencsésnek mondhatom magam, hogy Amerika vidéki részein pásztorolhattam. Egy nagyobb városban nőttem fel, de másokhoz hasonlóan Isten engem is arra hívott, hogy kisebb helyeken szolgáljak. A feleségemmel egy völgykatlanban fekvő 1200 fős faluban plántáltunk gyülekezetet. A gyülekezetünk szolgált az egyedülálló anyák, az özvegyek, az iskolák, a cowboyok felé, és részt vett a szegényeknek és rászorulóknak nyújtott megyei segélyszolgálatban. Három fő cél mellett köteleztük el magunkat:

• Völgyünk élhetőbb hely lesz a családok, gyermekek számára a gyülekezetünk részvétele és jelenléte miatt.

• Mindenkinek, aki csak itt él a völgyben, lesz lehetősége kapcsolatba kerülni Krisztus egy érett követőjével.

• Mindenkinek, aki rendszeresen jár a gyülekezetünkbe, lehetősége lesz bibliai jártasságra szert tenni és Krisztus érett követőjévé válni.

Isten hatalmas látást adott nekünk arra, hogy elérjük a falu teljes lakóközösségét. Sok vidéki pásztornak ad ugyanilyen elhívást.

A válasz

Amikor fiunk, Jordan nyolcadikos volt, csúnyán eltörte a lábát. Az orvos ellátta fájdalomcsillapítóval, és hazaküldte, hogy lelohadjon a duzzanat, mielőtt helyrerakja a csontot. Az első éjszakán Jordan végig ébren volt; szörnyű fájdalmak gyötörték. Ott ültünk az ágyánál, és Isten vigasztalásáért könyörögtünk. A feleségem beadta neki a kiírt gyógyszert, de a fájdalom nem csökkent. Végül hajnali öt óra felé sikerült elaludnia. Reggel a feleségem felhívta tanácsért a nővérét, aki szakképzett ápolónő. A nővére megkérdezte, milyen gyógyszert írt fel az orvos. A feleségem felolvasta a gyógyszer nevét, a nővére pedig elnevette magát. „Székletlazítót adtál neki, nem fájdalomcsillapítót!” – közölte a feleségemmel.

Ez a rosszul bevett orvosság jól szemlélteti, hogy a kisebb közösségekben élő emberek sokszor nem a megfelelő gyógyszerrel próbálják enyhíteni a fájdalmukat. Az alkohol, a kábítószer, a pornográfia és a testi bántalmazás csak néhány módja annak, ahogyan megpróbálják elfedni fájdalmukat. A gyülekezeted rendelkezik a megfelelő gyógyszerrel, ami nem más, mint Jézus. A kegyelem viszont zűrös tud lenni. Miközben próbálunk szemet hunyni a múltbeli dolgok fölött, Krisztus szemével nézünk az emberekre. Jézus példát mutatott az evangéliumokban arra, hogy úgy szeressük az embereket, ahogyan vannak, nem pedig úgy, amilyennek lenniük kellene. Így kellene imádkoznunk: „Hadd törjék össze a szívemet azok a dolgok, amelyek Isten szívét is összetörik!”

Van néhány dolog, ami lehetővé teszi a gyülekezet számára, hogy vezető szerepet vállaljon fel, és hatást gyakoroljon a lakosság életére.

Az egésznek felülről kell kezdődnie. A pásztor a legfontosabb személy, akinek be kell kapcsolódnia a mások felé végzett szolgálatba és a kapcsolatépítésbe. Ha kapcsolatokat építesz a környéken élőkkel, és szolgálsz feléjük, arra bátorítod és ösztönzöd gyülekezeted tagjait, hogy ők is ugyanígy tegyenek. Amit nem tudsz, azt nem tudod megtanítani; ahova te nem mész, oda másokat sem tudsz elvezetni.

Mérd fel városod lakóinak szükségeit! Minden kisvárosnak sajátos kultúrája és szükségei vannak, de azért léteznek hasonlóságok. A pásztorok felfedezhetnek olyan szükségeket a közösségükben, amelyekkel mások nem foglalkoznak. Segíthetnek a népszámlálási adatokat közreadó honlapok. Végezzetek felmérést a városka lakói között arra nézve, hogy mit éreznek a legégetőbb szükségnek! Kérdezzétek meg tőlük: „Ön szerint mi lenne a legjobb, amit a gyülekezetünk tehetne a városunkért?”

Beszélj az érdekelt közösségi szereplőkkel! A vidéki pásztornak tudatosan törekednie kell arra, hogy jó kapcsolatot alakítson ki a közösség vezetőivel. A közösségi szereplők közé tartozik a polgármester, az iskolaigazgató, a középiskolai edző, üzletvezetők és mások. A közösségi vezetők elsőkézből tudják, milyen gondokkal küszködnek az ott élők.

A közösség bevonása Hogyan kerülhet fel a gyülekezet a városka közösségi naptárára? Keresd meg, milyen rendezvényeket tarthatna a gyülekezeted akár önállóan, akár a városvezetéssel összefogva! Ilyen lehet például:

  • Ebéd házhozszállítás
  • Hősök napja rendőrök és tűzoltók számára
  • Foglalkozás időseknek
  • Korrepetálás iskolásoknak
  • Gyerekprogram a parkban
  • Sporttábor
  • Terápiás vadászat
  • Terápiás lovaglás
  • Iskolaszer-gyűjtési akció

Szervezzetek örökbefogadási programot! Milyen csoportokat, helyeket vagy szervezeteket tudna örökbe fogadni a gyülekezeted? Ezt a programot ki lehet terjeszteni tanárok, szociális munkások, tűzoltók, sportcsapatok, iskolai osztályok, idősotthon vagy a helyi park örökbefogadására. Egy kansasi gyülekezet örökbe fogadta a városka főutcáját, és az ifjúság lemosta az összes belvárosi üzlet kirakatát. Egy iowai gyülekezet lefestette a főutcán álló padokat.

Fogjatok össze kertvárosi gyülekezetekkel! Az ilyen kapcsolatok lehetőségeket nyújtanak a vidéki gyülekezet látásának betöltésére. A kertvárosi gyülekezetek szervezhetnek missziós utakat a kisvárosokba evangélizáció, épületeken végzett munka vagy humanitárius segítségnyújtás céljából. Vannak, akik testvérgyülekezeti kapcsolatot alakítanak ki, és anyagilag is segítenek. A nagyobb gyülekezetek, ahol az egyes területekre külön fizetett munkatársak vannak, megszervezhetik a gyerekek, fiatalok, idősek között végzett szolgálatot vagy a dicsőítést.

A változás folyamata lassú, de Isten hűségesen segít valóra váltani a látásotokat és álmaitokat. Ézsaiás 58,11.12 „Az Úr vezet majd szüntelen; kopár földön is jól tart téged, és csontjaidat megerősíti. Olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz. Fölépítik fiaid az ősi romokat, falat emelsz a régiek által lerakott alapokra; a rések befalazójának neveznek, aki romokat tesz újra lakhatóvá.”

A gyülekezeted lehet átformáló erő, mely segít élhetőbb hellyé tenni a városodat. Isten szeretne krisztusi szikrát gyújtani kisvárosainkban, hogy terjedhessen az ő Királysága az Egyesült Államokban és az egész világon. Elérheted a világot a saját városodból. Minél tudatosabban törekszünk elérni a városunk lakóit, annál inkább meg fogjuk látni, hogy a gyülekezet növeli befolyását és megérinti az emberek életét. És így a gyülekezet újra elfoglalja méltó helyét a vidéki Amerika alapjaként.

Jegyzet

  1. Robert Lewis és Rob Wilkins: The Church of Irresistible Influence: Bridge-Building Stories to Help Reach Your Community (Grand Rapids: Zondervan, 2001).

Szerző: Steve Donaldson

STEVE DONALDSON a Rural Compassion alapítója és elnöke, Ozark (Missouri, USA)