Sorozatunk utolsó része a fenntarthatóság kérdését vizsgálja. Vagyis fennmarad-e a Szent Szellem keresztség és minden velejáró jel és csoda az apostolok korát követően is? Csupán az első évszázadban volt szükség e különálló és jelentős eseményre?

Az első évszázad esete

Sok jó keresztyén ember hite szerint a Bibliában feljegyzett Szent Szellemmel telt élet kizárólag az első évszázadra értendő. E meggyőződés követői több felekezetben megtalálhatóak. Gyakorta nevezik őket „megszűnés pártiaknak”, mivel hitük szerint a kegyelmi ajándékok működése csak az apostoli időkre korlátozódott, a jelek és csodák pedig ezt követően megszűntek.

A megszűnés pártiak más célt tulajdonítanak az első évszázadi jeleknek és csodáknak, így a nyelveken szólásnak is. Olvasatuk szerint a nyelveken szólás az apostolok üzenetének és szolgálatának megerősítésére szolgált, majd a befejezett Biblia végül e szerepet átvette. Eszerint Péter, Jakab, Pál és a többiek elmondták az embereknek a Krisztusról, vagyis a világ Megváltójáról szóló történetet, a kísérő jelek pedig alátámasztották: ez különleges emberek nem hétköznapi üzenete. Az emberek tehát meghallgatták őket, miután látták a csodákat.

Ezzel szemben, amint említettük, a megszűnés pártiak hite szerint Isten egy idő után beszüntette e kísérő jelenségeket. E nézetet az 1 Korinthus 13. fejezetére alapozzák.

„A szeretet soha el nem múlik. A szeretet soha el nem múlik. De legyen bár prófétálás: el fog töröltetni; legyen nyelveken szólás: meg fog szűnni; legyen ismeret: el fog töröltetni. Mert töredékes az ismeretünk, és töredékes a prófétálásunk.  Amikor pedig eljön a tökéletes, eltöröltetik a töredékes.” (1Korinthus 13:8–10)

A Szentírás sehol nem jelenti ki világosan a nyelveken szólás megszűnését. A nyelveken szólás ezek szerint „a tökéletes eljövetelekor” szűnik meg (10. vers). A megszűnés pártiak értelmezésében e kifejezés a 66 könyvből álló Biblia elkészülésének időpontját jelzi. Vagyis a „tökéletes” szó a Bibliát jelenti. Amint a Biblia teljesen elkészül, már képes megvédeni és igazolni magát. Az első évszázadban a Szentírás képtelen volt tökéletesen megvédeni és megmagyarázni önmagát, hiszen még nem volt teljes. Így Isten engedélyt adott jelekre és csodákra, melyek az apostolok Igehirdetésének igazolására szolgáltak.

Az 1Korinthus 13. fejezetét Pál valószínűleg a Kr.u. 50-es évek derekán írhatta. A Jelenések könyve pedig a 90-es évek közepén készült el. A Szent Szellem tehát szinte az egész első évszázadot felhasználta az Újszövetség 27 könyvének ihletéséhez. A megszűnés pártiak hite szerint „a tökéletes” eljön, és a jelek és csodák igazoló funkciója megszűnik.

Vagyis ha jól értem, a megszűnés pártiak is egyetértenek, miszerint a Szent Szellem keresztség kísérő jeleivel és csodáival az első évszázadban hiteles volt és Istentől származott. Hitük szerint a nyelveken szólás a Szent Szellemtől kapott képesség volt, mely által a hívők előtte soha nem ismert nyelveken szólalhattak meg. Meggyőződésüknek megfelelően a nyelveken szólás építő és hasznos volt a beszélőnek, szavai pedig Istent dicsőítették. Talán nem beszélnek erről sokat, de igazából nem vitatják a jelenség első századi legitimitását.

Pünkösi közösségemben kijelentjük, hogy a nyelveken szólás által bizonyságot nyert Szent Szellem keresztség a mi „megkülönböztető doktrínánk.” Mivel a megszűnés pártiak az első évszázadra nézve hisznek benne, talán érvelhetnénk így: megkülönböztető doktrínánk valójában a nyelveken szólás „fenntarthatóságának” elve. A megszűnés pártiak is hisznek a nyelveken szólásban, de számukra ez csupán az első évszázadra korlátozódott. A pünkösdiek egészen az utolsó napokig hisznek a nyelveken szólás létjogosultságában.

A megszűnés párti megközelítés a Bibliát tekinti „a tökéletesnek” az idézett Igeszakaszban. Az elgondolással egy nagy probléma van: az Újszövetség könyveit csak a IV. század végén ismerték el. Igen, a Jelenések könyvét valóban az utolsó élő apostol, azaz János írta meg az első évszázad utolsó évtizedében. Mégis a következő három évszázadban a Szentírás vitatott volt az Egyházvezetők körében: el kellett dönteni, mely könyv és levél tekinthető Isten által ihletettnek. Ezáltal az Egyház életében három évszázad telt el megerősítő jelek és hivatalosan elfogadott Biblia nélkül, melyeken keresztül megítélhető a hallott prédikáció és tanítás hitelessége. Akkor tehát az e három évszázad alatt élt prédikátorok hogyan igazolhatták üzenetüket, ha sem jeleket, sem csodákat nem tehettek, és nem rendelkeztek hivatalosan elfogadott újszövetségi Szentírással sem?

A „tökéletes” = Biblia értelmezés másik problémája az 1Korinthus 13-ban szereplő lista, melyen található többi elemnek is meg kell szűnnie. A 12. versben olvashatjuk, miszerint amikor a tökéletes eljön, szemtől szembe fogunk látni, és nem mint egy homályos tükörben. Úgy fogunk ismerni is, ahogyan minket is megismert az Isten, és ismeretünk nem lesz többé töredékes. Vitathatatlan, hogy senki sem ismeri az Igét teljes egészében. Az Isten Igéjét sem ismerheti senki úgy, ahogyan az Isten Igéje ismeri az emberiséget. Az említett körülmények vizsgálata alapján nem kifejezetten találok megfelelő bizonyítékot a „tökéletes” elérkeztére.

Lehet, hogy „a tökéletes” valami másra utal? Lehet, hogy Valaki másra utal? A „tökéletes” utalhat Krisztus visszatérésére is. Ésszerű, hogy Krisztus visszatérésekor úgy fogunk ismerni, ahogyan minket megismert az Isten. Sokkal egyszerűbben érthető így az Igében leírt „szemtől szembe” kifejezés. Akkor már nem „tükör által homályosan” fogunk látni. Teljesen ésszerű a gondolat, miszerint akkor már tényleg nem lesz szükség nyelveken szólásra. Nem lesz szükség tovább a nyelveken szólás jelére sem hitetlenek, sem hívők felé. Egy hívőnek sem lesz szüksége a Szent Szellem általi közbenjáró nyelveken szólásra, mivel mindannyian Megváltó Uruk közvetlen jelenlétében lesznek. Lehetséges, hogy a jeleknek és csodáknak – beleértve a nyelveken szólást is – folytatódniuk kell Jézus Krisztus második eljöveteléig, amikor teljes örökségünkbe visz bennünket? Nehéz ezt megválaszolni egyszerűen az 1Korinthus 13. fejezete alapján. De más Igeszakaszok is segítségünkre lehetnek.

Érvek a megszűnés ellen

Számos Igerész alátámasztja, hogy az Isten Szent Szellem keresztségre és kísérő jeleire vonatkozó terve az első évszázadnál jóval hosszabb időre szól. Péter és Pál egyaránt alátámasztják ezt.

Először is vegyük át Péter pünkösdi prédikációját. A 120 tanítvány kiözönlött a felső szobából, és Jeruzsálem utcáit eksztázissal telt üzenettel árasztották el különböző nyelveken. Először részegnek hitték őket az emberek. Aztán néhány idegen országból jött látogató felismerte saját nyelvét, és beszámolóik szerint az üzenet Istent dicsőítette. Ez tovább fokozta ámulatukat. Péter látta zavarukat, és megragadta az alkalmat. Magyarázata rövid volt és világos:

„Zsidó férfiak és Jeruzsálem minden lakója! Figyeljetek szavaimra, és tudjátok meg, mit jelent mindez! Mert nem részegek ezek, ahogyan ti gondoljátok, hiszen a nap harmadik órája van, hanem ez az, amiről Jóel így prófétált: ‘Az utolsó napokban, így szól az Isten, kitöltök Lelkemből minden halandóra’” (Cselekedetek 2:14b–17a)

Egyértelmű a kérdés: Ha az első évszázadot utolsó napoknak tekintjük a szöveg alapján, a XXI. századot miért nem? Biztosan senki nem is álmodott arról az első évszázadban, hogy Isten hosszútűró kegyelme két évezreden át fog tartani. Pedig így lett. Az idők még nem értek véget. A föld életének utolsó fejezete még megírásra vár. Még mindig az utolsó időket éljük, és Isten még mindig arra vágyik , hogy kitölthesse Szellemét az Ő gyermekeire.

Ezen túl mi a helyzet a Szent Szellem keresztség sok előnyével, melyeket e sorozat 5. részében taglaltunk? A Szent Szellem jelentős szolgálata a mai hívők számára talán már nem szükséges? A mai hívőket már nem emlékeztetheti a Szent Szellem Jézus szavaira, és nem adhat számukra szükséges útmutatást? A mai hívők már nem élvezhetik a Szent Szellem vezetésének előnyeit? Ha Isten késlelteti Jézus eljövetelét és lesznek hívők a XXII. században is, nem válna hasznukra a Szent Szellem állandó jelenléte, ereje és vigasztalása? De mindenképpen.

A következőkben szeretnék röviden kitérni a 3. rész témájához, az előleghez. Az előleg működési alapelve, hogy az ígéret betöltetéséig meg kell tartani. Ha a Szent Szellem örökségünk előlege, hogyan vonhatta vissza Isten az első évszázadot követően? Ha Jézus előleg gyanánt küldte nekünk a Szent Szellemet, majd visszavette Őt, és ezáltal következő 19 évszázadban nem adta át örökségünket, az hogyan számítható előlegnek? Ki von vissza egy előleget? Isten bizonyosan nem.

Végül Isten ígérete szerint a Szent Szellem mindenkinek adatik, akit az Úr elhív. Péter kijelentette ezt az igazságot a Pünkösd napján összegyűlt sokaságnak:

„Amikor ezt hallották, mintha szíven találták volna őket, és ezt kérdezték Pétertől és a többi apostoltól: ‘Mit tegyünk, testvéreim, férfiak?’ Péter így válaszolt: Térjetek meg, és keresztelkedjetek meg mindnyájan Jézus Krisztus nevében bűneitek bocsánatára, és megkapjátok a Szentlélek ajándékát. Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.” (Cselekedetek 2:37–39)

A Szent Szellem ígérete mindazoké, akiket csak elhív magának az Úr. Ez a kijelentés egyaránt földrajzi és kronológiai vetületű. Akik Krisztus követésére kaptak elhívást, azok rendelkeznek a Szent Szellem ígéretével – mindenhol és mindenkor. Ez pedig összhangban van az előleg alapú megközelítéssel.

A Szent Szellem keresztség nem csupán az első évszázadra adatott nekünk. Jézus visszajöveteléig a rendelkezésünkre áll. Minden keresztyén számára ígéret. Ha már üdvösségre jutottál Istenben, a Pártfogó ígérete neked is szól. Ma a tiéd lehet. Itt és most.

Ha visszatekintünk az első évszázadig és megvizsgáljuk az Egyház történetét kitűnik, hogy a jelek és csodák (beleértve a nyelveken szólást) a mai napig nem szűntek meg. Számos ébredési mozgalom számolt már be isteni gyógyulásokról, az ismeret és bölcsesség beszédéről, próféciákról és nyelveken szólásról. Amikor az Egyházat üldöztetés éri, és kivételes módon kötelezi el magát Istennek vagy nagy szentségre törekszik, Isten áttörést ad és ismét elhozza a mennyet a földre. A történelem során ez meglehetősen hullámvasútszerűen működött az Egyházban, múlt évszázadunkban pedig egyfajta felfelé ívelést tapasztalhattunk.

Nem vagyok a híve annak, amikor egy megtapasztalásokból gyúrt doktrinát valaki rá akar erőltetni a Bibliára. Ha azonban a megtapasztalás erősíti meg az Igét, az hatalmas bizonyságnak számít. Az ilyen esetekben a megtapasztalás a Szentírást igazolja, mely szerint a Szent Szellem kitöltése az utolsó napokban élő hívők mennyei előlege.

Összegzés

Nagyon elszomorodom a „pünkösdi” szó leszűkített jelentése miatt. Pünkösdinek lenni jóval többet jelent a nyelveken szólásnál. Remélem a nem pünkösdi hívők megértik ezt az igazságot. Bárcsak minden pünkösi hívő is megértené ezt az igazságot. De leginkább azt remélem, hogy te megérted ezt az igazságot, kedves olvasóm.

Reménységem szerint össze tudtad kötni a Pünkösdöt megelőző eseményeket. Minden pünkösdi számára a leginkább figyelembe veendő téma az utolsó aratás. A pünkösdi hívőknek különleges módon kell tükrözniük az Isten jelenlétének dicsőségét. Jól kell sáfárkodniuk az előlegként kapott mennyei erővel Krisztus visszatéréséig.

Bízom benne, hogy sikerült tisztáznom a nem pünkösdi és pünkösdi pneumatológia jó néhány köztudatban keringő elemét. Bízom benne, hogy ezeken keresztül most már megérted a Szent Szellem keresztség különálló és jelentős hatásait. Remélem a cikken keresztül egyértelművé vált: a nyelveken szólás jelével járó Szent Szellemmel való betöltekezés teljesen biblikus. Remélem te is hiszed, hogy még várjuk „a tökéletes” elérkeztét. Míg pedig Ő ismét el nem jön, a jelek és csodák folytatódni fognak.

Ha pünkösdi hívő vagy, bátorítalak: teljes mélységében éld meg örökségedet. Ne engedd, hogy bárki sarokba szorítson és megpróbálja rád erőltetni saját pünkösdi definícióját. Mindemellett pedig ne felejts el hálát adni az Atyának az Ő nagyszerű Ígéretéért. Igazán áldott ember vagy, akin kereszült Isten áldást szeretne adni a világnak.

Ha jelenleg nem vagy pünkösdi hívő köszönöm, hogy eddig kitartottál az olvasásban. A cikknek biztosan voltak számodra bosszanító részei. Meg is értem. Mégis kérlek, hogy kövsed a béreaiak példáját a Cselekedetek 17:10–11-ből és kutasd te magad is az Írásokat; győződj meg róla saját magad. Vizsgáld meg magad: szíved és elméd egyetért-e a következő Igével: „Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk” (Cselekedetek 2:37–39). Isten áldjon utadon! Mark Wootton pásztor

Bibliográfia

  1. The Interpreter’s Bible, Vol. I. New York: Abingdon Press, 1952.Bacon, Perry, Jr. Washington Post. “Evangelicals,” February 4, 2008.
  2. Bacon, Perry, Jr. Washington Post. “Evangelicals,” February 4, 2008.
  3. Bush, George. Commentary on Exodus. Grand Rapids: Kregel Publications, 1993
  4. Elwell, Walter A., and Philip W. Comfort, eds. Tyndale Bible Dictionary. Wheaton: Tyndale House Publishers, 2001.
  5. Kurian, George T. Nelson’s New Christian Dictionary. Nashville: Thomas Nelson Publishers, 2001.
  6. Propp, William H. C. The Anchor Bible, Exodus 19-40. New York: Doubleday, 2006.
  7. Riggs, Ralph M. The Spirit Himself. Springfield, MO: The Gospel Publishing House, 1949.
  8. Spence, H. D. M., and Joseph S. Exell. The Pulpit Commentary: Vol. 1, Genesis, Exodus. Peabody, MA: Hendrickson Publishers, 1989.
  9. Unger, Merrill F., and R. K. Harrison, eds. The New Unger’s Bible Dictionary. Chicago: Moody Bible Institute of Chicago, 1988.
  10. Wood, George O. “General Superintendent’s Newsletter.” January, 2004.

A cikk a „The Complete Pentecostal – More Than Just Tongues” c. könyvből származik.
Copyright © 2010 by Mark Wootton.
A szerző engedélyével. Minden jog fenntartva!

Szerző: Dr. Mark Wootton

Dr. Mark Wootton az Evangel University pünkösdi vezetéselmélet tanszékének tanára. Életében szolgált pásztorként, gyülekezetplántálóként és egyetemi tanulmányi munkatársként is