2020. Október 15.Számít a szolgálat
Miért beszéljünk még többet az evangélizálásról?
Az előző számban szó volt Krisztus parancsáról, hogy tegyünk tanítvánnyá minden hívőt. Az egyháznak erős tanítványképző programra van szüksége, mielőtt mindent latba vetve megpróbálná elérni a környezetében élőket. Sokszor előfordult már, hogy a gyülekezet eredményesen érte el a környezetében élőket, gyülekezetnövekedési szempontból mégis alig lett hosszútávú eredménye a dolognak. Ez akár abból is fakadhat, hogy a gyülekezet több energiát és erőt szán az evangélizálásra, mint a tanítványképzésre. Ahhoz, hogy a gyülekezet egészséges legyen, evangélizálásra és tanítványképzésre egyaránt szüksége van.
Gyülekezetnövekedési egyszeregy
Hogyan lehet növelni egy gyülekezetet? Úgy, hogy több embert kapcsolunk hozzá. Ezt biztosan tudtad eddig is. A legtöbb gyülekezet mégis ezzel küszködik a legjobban. Hogyan érheted el a környezetedben élőket, bővítheted további tagokkal a gyülekezetedet, képezheted őket tanítvánnyá, és tarthatsz fenn egészséges, növekvő gyülekezetet?
Közel húsz évig tartó pásztori szolgálatom alatt ez a négy szó foglalta össze a látásomat: “Elérés, megnyerés, kiképzés, kiküldés”. Elég egyszerű, de nekünk bevált.
Minden gyülekezetnek magának kell megfogalmaznia saját látás- és küldetésnyilatkozatát, de fontos, hogy ezek tartalmazzanak konkrét elemeket arról, hogy elérjünk, megnyerjünk és kiképezzünk embereket, majd visszaküldjük őket, hogy másokat is elérjenek a környezetükben.
Gyülekezetként mi az istentiszteleteinket, programjainkat és tevékenységeinket ehhez mértük. Voltak rendezvényeink, amelyekkel kifejezetten elérni és megnyerni próbáltuk az embereket, míg más programokkal kiképeztük, illetve kiküldtük őket. Például egy gyermekevangélizáció esetén úgy terveztünk, hogy abból 30 százalékban a környéken élő gyerekeket/családokat próbáljuk elérni, 30 százalékban igyekszünk megnyerni őket Jézusnak, 20 százalékot a tanítványképzésükre fordítunk, 20 százalékot pedig arra, hogy hazatérve majd másokat is elérjenek.
Tudatosság kontra fontossági sorrend
Az elérés, megnyerés, kiképzés és kiküldés nem annyira a gyülekezet fontossági sorrendjéről szól, mint a tudatosságáról. A fontossági sorrend azt jelenti, hogy az egyik célt hamarabb érjük el, mint a másikat. A személyes fejlődésnek lépcsőzetesen kell történnie, a gyülekezet erőfeszítései azonban legyenek tudatosak és folyamatosak az emberek elérésében, megnyerésében, kiképzésében és kiküldésében.
Elérés
Jézus megparancsolta az egyháznak, hogy érje el a környezetében élőket. Az egyház erőfeszítései régen inkább arra irányultak, hogyan lehet rávenni a környékbeli embereket, hogy eljöjjenek a gyülekezetbe. Ma viszont tudatosan arra kell törekednie, hogy elvigye Jézus jelenlétét és erejét a környezetében élőkhöz. A gyülekezet az a hely, ahol összegyűlünk, miután a gyülekezet épületén kívül felkerestük az embereket, és kapcsolatba kerültünk velük.
Ne feledjük: nem feltétlenül arról van szó, hogy a gyülekezet a maga istentiszteleteivel, programjaival és tevékenységeivel nem időszerű, de nem biztos, hogy ezek vonzzák Krisztushoz azokat, akik még nem hívők! Ha egy gyülekezet rájött, hogyan teremtsen kapcsolatot a környéken élőkkel, olyan találkozóhellyé kell válnia, ahol azok, akik még nem hívők, megtalálják Krisztust, táplálékot nyernek szellemi útjukhoz, majd kiküldik őket, hogy kapcsolatot teremtsenek más, még nem hívő emberekkel.
Megnyerés
A megnyerés azt jelenti: elősegítjük, hogy Jézus átformáljon valakit; hogy bűnösből bűnbocsánatot nyert, megtisztult emberré legyen. Nem menthetjük meg a hitetlent, de segíthetünk neki tudatosan hátrahagyni bűnös természetét, és hagyni, hogy Jézus Urává és Megváltójává váljon.
Kiképzés
A megnyerés legtöbbször egy konkrét alkalom, a kiképzés viszont arról szól, hogy tudatosan tanítjuk az embereket a bibliai alapelvekre és a krisztusi életvitelre. Az átformálódás egy csoda-esemény, a kiképzés pedig magában foglalja a szellemi érettség és a növekedési folyamat csodáját.
Kiküldés
A kiküldés a hívők tudatos bevetéséről szól; így tudnak másokat is elérni a környezetükben. A gyülekezet azután megnyeri, kiképezi, majd kiküldi ezeket az új hívőket is. Ezzel a módszerrel nem puszta létszámnövekedés érhető el, hanem sokszorozódni fog a gyülekezet.
Nem biztos, hogy a te gyülekezetednek is éppen ez a modell való, de a látás- és küldetésnyilatkozatotoknak tartalmaznia kell az igei parancsot, hogy elérjük, Jézushoz vezessük, tanítvánnyá képezzük, majd kiküldjük az embereket a környezetükben élők közé.
A formának a funkciót kell követnie
Pásztorként olyan tervre van szükséged, amely elősegíti gyülekezeted funkcióját, vagyis missziós célkitűzését. Nem várhatod azt, hogy ha átveszel egy tervet valaki mástól, az tökéletesen illeni fog a ti helyzetetekre. Tudatosítanod kell a missziós fókuszt, majd gondosan kiválasztani azt a tervet, amellyel elérhető a cél.
Ebben a mostani számban arra összpontosítunk, hogyan lehet elérni a környezetünkben élőket. Reméljük, hogy a Szent Szellem felhasználja ezt a számot arra, hogy újra lángra lobbantsa az evangélizálás tüzét a szívedben.
Dr. Gary R. Allen az Enrichment folyóirat főszerkesztője és a Ministerial Enrichment Office igazgatója (Springfield, Missouri, USA)