Miközben az egészséges házasságról tanítasz és prédikálsz, s házaspárokat lelkigondozol, akiknek erősíteni kell a házasságát, keresd a módját, hogy megoszd ezeket a kulcsfontosságú jellemzőket!

A nagyszerű házasság ritkán alakul ki csak úgy magától. Lehetséges, hogy akadnak kivételek, de általában attól lesz remek egy házasság, hogy ügyesen és hűségesen időt és energiát áldozunk rá. Urunk azt szeretné, ha minden házasságban élő embernek tartalmas, boldog házassága lenne. Ő a kapcsolatok Istene, maga is tökéletes háromegy kapcsolatban létezik. Jézus azt mondta, azért jött, hogy személyesen megtapasztaljuk a bővölködő életet (János 10,10). Kapcsolati szempontból kusza kultúránkban mi lehetne tartalmasabb annál, ha a gyülekezet megmutatja a világnak, hogy ez a bővölködés túlmutathat az egyénen az elkötelezett, Istent dicsőítő házasságra is?

Az emberek reménykednek abban, hogy vannak válaszaink, és látni akarják, hogy úgy élünk, ahogyan beszélünk, s személy szerint is megtapasztaljuk a Krisztussal való kapcsolatunk gyümölcsét. Meg akarják látni szavaink igaz voltát. És az, amit mi kínálhatunk nekik, jóval több puszta szavaknál és üres reménynél.

Ebben a cikkben felsorolok nyolc jellemzőt, viszonyulást és hozzáállást, amely a tartalmas, boldog, Istent dicsőítő házasságokat jellemzi. Ezek bevált elgondolások, és szerencsére viszonylag könnyen alkalmazhatók a szolgálatban, illetve saját házasságodban is. Miközben az egészséges házasságról tanítasz és prédikálsz, s házaspárokat lelkigondozol, akiknek erősíteni kell a házasságát, keresd a módját, hogy megoszd ezeket a kulcsfontosságú jellemzőket!

Én azt nevezem nagyszerű házasságnak, amelyben mindkét fél élvezi a házasságot, és örül az iránynak, amelybe a kapcsolatuk tart. Ehhez hozzátenném, hogy a nagyszerű házasság akkor lehetséges, ha mindkét fél Krisztus szeretetét osztja meg és Őt dicsőíti. Ahhoz, hogy nagyszerűnek tekinthessünk egy házasságot, még az sem szükséges, hogy a felek ugyanazért szeressék a házasságukat, a lényeg az, hogy mindketten szeressék. Ez megkönnyebbülést jelenthet sok embernek, aki úgy érzi, hogy ő és a társa túlságosan különböznek egymástól ahhoz, hogy sikeres házasságuk lehessen.

1. Tartsátok tiszteletben/becsüljétek meg a különbségeket!

A különbségek kihívást jelenthetnek bármilyen kapcsolatban, egy házasságban különösen, márpedig különbségekből van bőven. Eltérő személyiséggel, különböző családból, más-más reményekkel, álmokkal, elvárásokkal és ízléssel érkezünk a házasságba. A házasság tulajdonképpen sok tekintetben alapvetően egy kultúraközi megtapasztalás. Éppen ezért amikor ütköznek az eltérések, nagyon könnyű valódi problémáknak tekinteni őket. Pedig valójában többnyire nem is a különbségek jelentik a problémát a házasságban. Isten szándékosan teremtette különbözőnek a férjet és a feleséget, és azt szeretné, ha megbecsülnénk és hasznosítanánk, nem pedig eltörölni igyekeznénk ezeket (1Korinthus 12).

Egy Istent dicsőítő házasságban a felek tudják, hogyan juttassák kifejezésre, mennyire értékelik nemcsak azt, amit a másik tesz, hanem őt magát is. Állandó lehetőségük van segíteni egymásnak meglátni olyan dolgokat magukról, amelyeket Isten szándékosan olyannak teremtett, értékel és szeret; és amelyeket a másiknak nehezére esik meglátni. Általában nem nehéz észrevenni a problémás területeket, de nehezebb meglátni azt az örökkévaló értéket, amelyet Isten beletervezett mindegyikünkbe. Ha felismerjük, bátorítjuk és előhívjuk a jót, az nagyobb valószínűséggel segít építeni a kapcsolatot, mint hogyha rámutatunk a rosszra.

2. Tanúsítsatok őszinte érdeklődést egymás iránt!

A hanyatló házasságok közös jellemzője, hogy a felek fokozatosan elveszítik az érdeklődést egymás iránt, vagy magától értetődőnek veszik a másikat. Sokan elsiklanak afölött, hogy az igaz szerelem lényege lenyűgözőnek, érdekesnek találni a másikat. Amikor a felek eleinte az egymásba habarodás izgalmas szakaszában járnak, odáig vannak egymásért. Csüngnek a másik minden szaván, és élvezik egymás megismerésének folyamatát. Az intimitást hasznos úgy meghatározni, hogy az a folyamat, melynek során megismerem a másikat, és ő is engem. Ha mélységesen érdeklődöm valaki iránt, és ő is irántam, az jó érzéssel tölt el; attól úgy érzem, szeretnek és törődnek velem.

Ha a házasfelek szeretnék életben tartani a szerelmet, a szenvedélyt a házasságukban, őrizniük kell az elköteleződést egymás megismerése iránt. Ha már évek óta együtt vannak, könnyű hinni az illúziónak, hogy már nincs mit felfedezni. Pedig az igazság az, hogy Teremtőnk bámulatos és aprólékos módon tervezett meg bennünket, és egy egész élet sem elég ahhoz, hogy teljesen megismerjünk egy embert.

A feleségem és én már több mint harminckét éve vagyunk házasok, és most is folyton új dolgokat tudok meg róla. És nehogy unalmassá váljon a dolog, egyre változik is. Ez azonban jó hír, hiszen a valódi szerelem lényege az, hogy egy életen át lenyűgözőnek tartsam a feleségemet. Időnként borzasztóan összezavar. Elvégre tényleg nagyon különbözünk egymástól. Mégis megtanultam ébren tartani a lángot azzal, hogy tudatosan fenntartom az érdeklődésemet iránta, és keresem a módját, hogy tudassam vele, mennyire elbűvölőnek találom.

3. Összpontosítsatok arra, ami pozitív!

Bukott világunkban sosem fogyunk ki a negatív dolgokból, a problémákból. Egy alakulófélben levő, távolról sem tökéletes házastárs sokszor felboríthatja a legkiválóbb terveinket, és állandó receptet nyújthat a csalódásra. Mivel azonban egy-egy nap során nincs túl sok időnk a gondolkodásra, alapvető hatást gyakorol megtapasztalásunkra és érzéseinkre az, hogy mire fordítjuk ezt az időt.

Tegyük fel, hogy napi két órád van a házasságodon és a házastársadon gondolkodni. Ha ennek a háromnegyedében azokon gondolkodsz, amik zavarnak, és csak egynegyedében azokon, amiket szeretsz és értékelsz, hogyan érzed majd magad? Valószínűleg háromszor annyira rosszul, mint jól.

Nem azt mondom ezzel, hogy hagyd figyelmen kívül, ami rossz, de te döntöd el, hogy a gondolataidat mire fordítod. Az, hogy mire használod, amit Isten ad, jelentős mértékben befolyásolja, mit kapsz. Aki élvezi a házasságát, az általában többet gondolkodik azon, amit kedvel, szeret, értékel és nagyra becsül a társában és a házasságában (Filippi 4,8).

4. Foglalkozz az emberekkel!

A gyülekezet sokszor akaratlanul is akadályozza a sikeres és boldog házasságok kialakulását azzal, hogy azt érezteti: ha egyszer valaki már házasságot kötött, a házasság fontosabb, mint a benne lévő emberek. A Krisztust dicsőítő élet és a Krisztust dicsőítő házasság egyaránt áldozatokat követel. Létfontosságú azonban az egyes emberek növekedése, fejlődése és jólléte.

A házasság nem létezik a benne lévő emberektől elkülönülten, és egy házasság sem lehet egészségesebb, mint a felek, akiket képvisel. Amikor két ember házasságot köt, mindegyikük teljes mértékben továbbra is felelős azért, hogy megvalósuljon benne mindaz, amire Isten megteremtette és elhívta. A házassággal csupán létrejött egy további entitás (a házasság), amelyet szintén gondozniuk és fejleszteniük kell. A házasság örökre megmaradó részei az egyének, nem pedig a kapcsolat (Máté 22,29–30). Ha tévesen fontosabbá tesszük a házasságot a benne levő embereknél, azzal arra biztatjuk őket, hogy inkább az ideigvalóra összpontosítsanak, és ne az örökkévalóra.

Jézus azt mondta, hogy a legnagyobb parancsolat egész lényünkkel szeretni az Urat, és másokat, mint önmagunkat (Máté 22,36–40). Egy nagyszerű házasság arra bátorítja az embereket, hogy ráleljenek az egészséges egyensúlyra a két egyén épsége és jólléte, valamint a kapcsolat egészsége és jólléte között, miközben észreveszik azt is, hogyan támogatja egyik is, másik is Isten végső céljait.

5. Tanuljatok meg jól kommunikálni!

A nehézségekkel küszködő párok minden egyébnél gyakrabban említik házassági problémáik okaként a gyatra kommunikációt. Nem is csoda, hiszen a verbális kommunikáció eleve igen összetett. Ha a házasság rendkívül kockázatos játszmájához még hozzávesszük az erős érzéseket, az csak tovább bonyolítja a kommunikációt.

Azok a párok, akik nagy mértékű elégedettségről és boldogságról számolnak be a házasságukkal kapcsolatban, általában azt is mondják, hogy szívesen és gyakran beszélgetnek egymással. A közelség érzését hatékonyan lehet növelni azzal, ha két ember megosztja egymással a reményeit és álmait, örömeit és győzelmeit. Mivel pedig az igazán bensőséges kapcsolathoz hozzátartozik, hogy tudjuk: a másik mellettünk áll, számíthatunk rá, ehhez meg kell osztanunk vele a csalódásainkat, sebeinket, kihívásainkat és kudarcainkat is.

A jó házassági kommunikáció mindig tiszteletteljes és óvatos. Észben kell tartani, hogy a szívünk forog kockán, Isten pedig azt parancsolta, hogy azt minden féltett dolognál jobban őrizzük (Példabeszédek 4,23). Ha lelassítunk, és szelíden beszélünk, az nagy kincsnek bizonyulhat. Ehhez türelemre van szükség, és felváltva kell beszélni. Abból kell kiindulni, hogy egyszerre mindig egyvalaki beszéljen, a másik pedig hallgassa, így mindkettőnek lehetősége nyílik kimutatni érdeklődését és törődését a másik felé.

A jó kommunikációhoz fontos, hogy megtanuljunk világosan beszélni, de sokszor még nehezebb megtanulni, hogyan hallgassunk jól. Sok kommunikációs kudarc akkor következik be, amikor a hallgató fél csak színleli a hallgatást, valójában pedig alig várja, hogy beszélhessen. Nem azt hallgatja meg, amit a másik mond, hanem azt tervezgeti, hogyan vágjon vissza, vagy hogyan mutasson rá, mekkorát téved a beszélő. Ez a hozzáállás soha nem szeretetről és törődésről beszél. Valójában inkább rombolja, mintsem építi a kapcsolatot. A jó hallgatáshoz arra kell összpontosítani, hogy meghalljuk, megértsük és fontosnak tartsuk a beszélőt, mind a szavait, mind az érzéseit, közben pedig azt éreztessük vele, hogy gondolatai és érzései számítanak nekünk.

6. Viselkedjetek csapatként!

Az ellenség egyik legfőbb stratégiája az, hogy eléri: a felek vegyék le szemüket az igazi ellenségről, a Sátánról, és egymásban lássanak ellenfelet. Hogyha hatalmi játszmákba keveredünk, arra törekszünk, hogy győzzünk (vagy ne veszítsünk, ami lényegében ugyanaz), akkor az ő malmára hajtjuk a vizet. A Szentírás kijelenti, hogy az önmagával meghasonló ház nem állhat meg (Márk 3,23–25). Sosem szoktam igazságos küzdelmet javasolni. Én nem akarok küzdeni a feleségemmel; nem ő az ellenségem. Azt akarom, hogy az otthonom harcmentes zóna legyen.

A házasság csapatsport. A feleknek foglalkozniuk kell a nézeteltérésekkel. De az egész azon múlik, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különbözőségeikkel együtt. A Sátán el akarja hitetni velünk, hogy egy házassági vitában lehet egy győztes és egy vesztes fél. Pedig ha egy csapathoz tartoztok, akkor csapatként győztök vagy veszítetek. A győztes-vesztes végeredmény elgondolása a pokol mélyéről származó illúzió.

Azok a sikeres párok, akik magukévá teszik a vesztesmentes irányelvet, és elfogadhatatlannak tartják, hogy bármelyikük vesztesnek érezze magát egy-egy helyzetben. Csapattagokként együtt dolgoznak az Úrral, és hagyják, hogy Isten segítsen nekik olyan megoldást találni, amely mindkettejüknek tetszik. Úgy küzdik le a nézeteltéréseket, hogy utána isteni békesség és győzelem érzése töltse el őket.

Isten néha olyan megoldásokat is mutat, amelyeket emberileg nem is tartottunk lehetségesnek. Bámulatos, de Isten kegyelme miatt nem kell korlátnak tekintenünk azt, ami emberileg lehetetlennek tűnik. Urunk elkötelezetten támogatja a mi személyes jóllétünket és az egységet is. Közel von bennünket egymáshoz és magához is, ha hagyjuk.

7. Teremtsetek ideális házassági légkört!

Isten úgy tervezett meg minket, hogy vágyjunk a mélységes, bensőséges összekapcsolódásra. Ezt semmilyen kapcsolat nem tudja úgy megadni, mint a házasság. A kielégítő intimitás mindig arról szól, hogy megismerem a másikat, és ő is engem. Ehhez nagyfokú nyitottság és sebezhetőség szükséges, ahhoz pedig bátorság kell.

Ha eléggé szeretsz valakit ahhoz, hogy megnyisd előtte a szívedet, az valóságossá teszi a megsebződés eshetőségét. Mindannyian szereztünk már sebeket kapcsolatokban. Ezért óvatos, védekező álláspontból próbáljuk megteremteni a bensőségességet. Különféle páncélokat öltünk magunkra, nehogy újabb sebeket kapjunk. Sajnos azonban ahhoz, hogy igazán bensőségesen összekapcsolódjunk, meg kell nyílnunk; el kell jutnunk a meztelenség,  szégyennélküliség (1Mózes 2,25) és félelemnélküliség eredeti állapotára.

Ahhoz, hogy lazítsunk, és eléggé nyitottá váljunk a bensőséges kötődés kialakulásához, elengedhetetlen, hogy valóban biztonságban érezzük magunkat testileg, mentálisan, érzelmileg és szellemileg. Az 1János 4,18-ban azt olvassuk: „A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” Azok a párok, akik szeretnének növekedni, és át akarják élni az intimitás legkielégítőbb és legtartalmasabb mélységeit, tisztában vannak ezzel, és a biztonságos légkör kialakítását tartják a legfontosabbnak. Időt szánnak arra, hogy megértsék, mit jelent ez a másiknak, és külön-külön, valamint együtt is e cél érdekében dolgoznak.

8. Váljatok eggyé Isten céljaiban!

Isten úgy tervezte, hogy a házasság mutassa be jelképesen a világnak a házasságot ő maga és menyasszonya, a Gyülekezet között (Efezus 5,32). A házasságot maradandónak szánja, akárcsak irántunk való elköteleződését. Szerető és hű Urunk nyilván azt akarja, hogy a házasság áldásunkra legyen, de még ennél is jobban vágyik arra, hogy jó fényt vessen rá. Éppen ezért a házasság lényegét tekintve alapvetően céltudatos – eszköz Isten céljainak elérésére.

A sikeres párok tudatosan keresik, hogyan használhatnák házasságukat Isten szolgálatára. Mivel Jézus áron vásárolta meg az életünket, a végső cél nem lehet a személyes boldogságunk és megelégedettségünk. Hitünk egyik legmélyebb titka mégis az, hogy áldozatos szolgai lelkületünk egy szerető Atya szívével kapcsolódik össze, aki csodás dolgokat óhajt a számunkra. Ha közösen keressük, hogyan akar Isten használni bennünket céljai elérésére külön-külön és házaspárként is, felfedezhetjük házasságunk mélységes boldogságot hozó, Krisztus-központú értelmét, ami jóval túlmutat azon, hogy egyszerűen boldognak érezzük magunkat.

Urunk, a világegyetem Teremtője és Fenntartója nem csupán szeret; Ő a szeretet lényege (1János 4,8). Végső soron csakis a legjobbat akarja – személy szerint és kapcsolatok tekintetében is – Övéinek. Legmélyebb vágyaink és sóvárgásaink Benne teljesednek be. Az elveszett, éhező világnak pedig nem kínálhatunk nagyobb reménységet, mint annak bizonyítékát, amiről azt állítjuk, hogy Krisztussal lehetséges. Ha hagyjuk, hogy Krisztus betöltse az életünket, lényünk Őt fogja tükrözni, és az Ő fénye ragyog át rajtunk. Így mindenki szeme láttára dicsőséges bizonyság leszünk Krisztusról. El tudunk képzelni bármit, ami erőteljesebben vonzaná Krisztushoz az embereket, mint az, ha valóban szemtanúi lehetnek annak a szabadságnak, örömnek, erőnek és békességnek, amelyről mi tudjuk, hogy lehetséges a mi Urunkkal?

Ezzel egyidőben a tönkrement házasságok kultúrájában gyorsan fogy a remény, hogy egyáltalán lehetséges egy életen át boldog házasságban élni. Istent szolgáljuk a társunkkal, amikor együtt dolgozunk Vele azon, hogy fantasztikus házasságunk legyen. Együtt további bizonyságot teszünk arról, kicsoda Isten, és mi minden lehetséges Vele. Ha engedjük, hogy Isten megragadja a szívünket és segítsen fejleszteni a házasságunkat, valójában az Ő királyságának terjesztésébe fektetünk be Vele együtt, Ha Krisztussal járunk a házasságunkban, azzal mindhárman nyerünk. Ha elősegítjük, hogy a gyülekezet tele legyen egészséges, Krisztus-központú házasságokkal és családokkal, az olyan bizonyságtétel lesz, amely szembemegy a kultúrával, és amelyre biztosan felfigyelnek. Hol másutt lehet boldog, sikeres házasságokat látni? Sehol. Az emberek hozzánk fordulnak segítségért és reményért. Isten kegyelme által tudunk irányt mutatni, lehetőséget, segítséget és reményt nyújtani.

+ posts

Robert S. Paul a National Institute of Marriage (Branson, Missouri, USA) társelnöke és vezető házassági főtanácsadója

Szerző: Robert S. Paul

Robert S. Paul a National Institute of Marriage (Branson, Missouri, USA) társelnöke és vezető házassági főtanácsadója