Ha a fennálló rendet megtöri valami, az nyomasztó akadályokat és soha nem látott lehetőségeket is felfedhet. Az ilyen törés a legjobbat vagy a legrosszabbat is kihozhatja az emberekből. Azt hozza ki belőlünk, ami már egyébként is bennünk volt, ezzel pedig mindent elárul a jellemünkről és a vezetésünkről.
Ilyen komoly törés volt Ábrahám életében, amikor Isten arra kérte, hogy áldozza fel egyetlen fiát, Izsákot (1Mózes 22). Apaként mindig csodálkoztam azon, hogy volt képes megtenni Ábrahám azt a háromnapos utat Mórijjáig, hogy ott feláldozza a fiát.
Kétségkívül sötét kétségbeesés jellemezte azt a három hosszú napot a számára. Gondolom, soha nem felejtette el, milyen fájdalmat érzett minden egyes lépésnél azon az úton. Sokszor eltűnődtem, hogyan tudott Ábrahám engedelmeskedni egy ilyen parancsnak. Hogy volt képes önként feláldozni a fiát? Hogyan bírta ki egyáltalán az utat Mórijjáig? Egy ilyen helyzetre nem lehet előre tervezni, de felkészülni igen. A válság pillanatában az jött ki Ábrahámból, ami már benne volt: az Isten iránti hűség, bármi áron, bármilyen helyzetben.
Nem tudott tervet készíteni rá, de olyan mély kapcsolata volt Istennel, és annyi éve járt hűségesen vele, hogy készen állt a legnagyobb krízisre, amit valaha átélhetett. És mivel felkészülten fogadta, megerősödve jött ki belőle. A három sötét nap túloldalán olyan megmenekülés, áldás és sokasodás várt rá, amely a jövő nemzedékeire is elhatott (1Mózes 22,17–18).
Az elmúlt nyolc hét során minden eddiginél nagyobb válságon mentünk keresztül, de megláthattam közösségünkben számtalan pásztor és vezető bámulatosan szilárd jellemét és talpraesettségét. Nem tervezhettek előre a rájuk váró válságra, ám szellemileg készen álltak rá, és így a legjobbat hozta ki belőlük. Egyértelműen látszott, milyen találékonyan adják tovább az evangéliumot, milyen elkötelezetten szolgálnak, és igyekeznek betölteni a szükségeket, milyen szenvedélyesen törődnek az emberekkel, milyen rendíthetetlen reménység és derűlátás él bennük, és mennyire eltökélték, hogy a korábbinál is erősebben kerülnek ki ezekből a sötét időkből.
Egyszerűen megfogalmazva ezt az üzenetet hallottam sok-sok vezetőtől: Ez a rendeltetésünk! Megfigyelhettem, hogy ez igaz, és tudom, hogy hamarosan jön a megmenekülés, az áldás és a sokasodás. Hűséges Istent szolgálunk, aki engedelmes embereket használ Egyházának építésére. Ebben a mostani válságban is tedd meg ezt, Istenünk!
Dr. Chris Railey az Assemblies of God amerikai pünkösdi felekezet vezetőképző és gyülekezetfejlesztő szolgálatának főigazgatója, az Influence Resources ügyvezető igazgatója