2022. Június 15.Hogyan építhet a gyülekezet befogadó csapatot?
Érezzük a változás szelét. Az elmúlt év során volt részünk faji zavargásokban, politikai megosztottságban, anyagi bizonytalanságban és Covid19-járványban. A 2020-as események a következő években is tovább alakítják világunkat. Közben azonban történnek egyéb változások is – sokkal kevésbé zajos, ám legalább ilyen nagy hatású fejlemények. Többek között az országunkban végbemenő faji és etnikai váltás, amely a többségmentes társadalom felé mutat.
Az USA Népszámlálási Hivatala szerint 2019-ben az amerikaiak 40%-a jelezte a faji/etnikai hovatartozás kapcsán, hogy nem igaz rá a „csak fehér, nem hispániai vagy latin” megnevezés. Ez az arány a hivatal előrejelzése szerint 2044-re 50% fölé fog emelkedni. Egyre növekszik nemzetünk sokszínűsége.
Ezt a tendenciát tükrözi az Assemblies of God amerikai pünkösdi felekezet is: közösségünk 44%-át nem fehér tagok alkotják.
Hogyan tudjuk kihasználni ezt a pillanatot olyan proaktív kezdeményezésekkel, amelyek az Úr dicsőségére szolgálnak? Egy sokszínű gyülekezet afroamerikai vezetőjeként jól látom, milyen lehetőség előtt állunk. Csakhogy ez a lehetőség nem csupán néhány emberre vonatkozik. Az egész egyháznak alkalma nyílik arra, hogy kövesse Krisztus látását, és hirdesse az örömhírt minden nemzetnek (Márk 13,10).
Persze nem mindenütt érzékelhető ennek a váltásnak a hatása. Ám mi, akik sokszínű környezetben élünk, felelősek vagyunk azért, hogy valamennyi felebarátunk felé szolgáljunk, és mindnyájukat képviseljük.
Rendszereket kell létrehoznunk arra, hogy etnikai és faji szempontból különféle vezetőket neveljünk, megtartsunk és felszabadítsunk a gyülekezeti szolgálatra. Fel kell ismernünk azokat, akik rendelkeznek vezetői adottsággal, és szolgálati helyet kell biztosítanunk számukra.
Bizonyságot tudok tenni arról, micsoda éltető erő rejlik ebben. Voltak olyan vezetők, akik megerősítették elhívásomat és a bennem rejlő értéket, teret adva arra, hogy többek láthassanak és hallhassanak, és előmozdítva tanulásomat és fejlődésemet.
Vannak olyan vezetők, akik a szándékosság és a tokenizmus (a jelképes gesztusok politikája) között húzódó feszültséggel küszködnek. Attól tartanak, hogy a befogadóbbá válás egyet jelent egy olyan kvótarendszer létrehozásával, amely csak a rubrikák kipipálásáról szól. Ez a gondolkodás azt sugallja azonban, hogy a sokszínűség és a rátermettség egymást kölcsönösen kizáró tényezők, márpedig ez nyilván nem így van.
Amikor Branch Rickey, a Brooklyn Dodgers elnök-vezérigazgatója véget vetett a szegregációnak a profiligás baseball területén, úgy döntött, szerződteti Jack „Jackie” Roosevelt Robinsont.
Robinson fekete volt, és remek játékos. Közreműködésével hatszor lett bajnok a Dodgers a ligában, és megnyerte az 1955-ös World Series döntőjét is. Robinson 1962-ben bekerült a baseballhírességek csarnokába.
Ha sokszínű vezetőséget toborzunk, azzal előmozdítjuk az igei igazságosságot, és rátalálunk olyan értékes emberekre, akik egyébként nem kapnának esélyt arra, hogy vezessenek, ha mi nem nyitjuk ki előttük az ajtót.
Hadd említsek négy módszert a sokszínű gyülekezeti vezetőség kialakításához:
1. Megfontolás
Hatalmas erő rejlik a megfontolás folyamatában. Érdemes a „miért?” kérdéssel kezdeni. Miért érzek indíttatást arra, hogy kineveljek különböző vezetőket? Igei értéket képviselek ezzel, vagy egyszerűen csak engedek a környezet nyomásának? A kultúra irányzataira válaszolok, vagy Isten országának értékrendjére? Csak futólag meglegyintett a megbánás, vagy új küldetésre érzek késztetést?
A megfontolás letisztázza a dolgokat, és felszabadítja bennünk a szenvedélyt az előttünk álló útra. Én is végigcsináltam ezt a folyamatot, amikor legutóbb teljes időre felvettünk egy pásztort. Amikor azon törtem a fejem, ki lenne az ideális jelölt, végiggondoltam, ki hiányzik csapatunkból a sokszínűség tekintetében.
Felismertem, hogy érdemes lenne fiatalabb vezetőt választani. Azt is megláttam, hogy nagy hasznunkra lenne egy fehér vagy spanyol ajkú személy. A mérlegelés folyamata felbecsülhetetlennek bizonyult, mert nyitottá vált a szívem olyan résekre, amelyek fölött korábban esetleg elsiklottam volna.
2. Vízió
A különböző vezetőkkel való foglalkozás víziójának kidolgozásánál vessük papírra jövővel kapcsolatos álmainkat! A világos vízió formálni tudja az értékrendet, meg tudja határozni, mire fordítsuk az energiát, és segít kitartani a feladat mellett próbák idején.
Gyülekezetünk kidolgozott egy írásos nyilatkozatot, amely jól összefoglalja a sokszínűséget illető látásunkat. Arról szól, hogyan töltjük be az újszövetségi gyülekezet öt jellemvonását: Isten imádását, a közösséget, a tanítványképzést, a szolgálatot és a segítségnyújtást.
Az alábbi nyilatkozatban helyi gyülekezetként közzétesszük a soknemzetiségű identitásunk értéke köré összpontosult víziónkat:
„Olyan helyről álmodunk, ahol megismerik Krisztus szeretetét a gyülekezetben és tágabb környezetünkben. Olyan helyről, ahol az emberek nemüktől, faji, illetve nemzetiségi hovatartozásuktól, jövedelmüktől vagy életkoruktól függetlenül részt vehetnek az Úr munkájában, amely a limai One Church gyülekezetben folyik.”
Az, hogy újra meg újra elővesszük ezt a nyilatkozatot, segít gyülekezetünknek frissen tartani a sokszínűségre vonatkozó víziót.
3. Kultúra
Előfordulhat, hogy csupa helyes dolgot teszünk helyes céllal, helyes okból, mégsem lesz maradandó eredménye. Itt jön a képbe a kultúra.
Az igazság az, hogy vízió és kultúra időnként ütköznek. Ha az erős látást egészségtelen kultúrába helyezzük, a kultúra meg fogja fojtani a víziót. Ahogyan Sam Chand szerző mondja: „A kultúra víziót eszik ebédre.”
Ha a kultúra nem képes fenntartani a víziót, akkor dolgozni kell a kultúrán. Lehetséges, hogy azok, akiket vezetünk, nem is annyira a változással küszködnek, mint inkább a változással járó átmenetektől. Segítsünk megbirkózni az embereknek a változással együtt járó érzelmi, anyagi, pszichés és kapcsolati hatással, hogy elboldoguljanak az új valósággal!
Nemrég felhúztunk egy új épületet. A legtöbb gyülekezeti tag nagyon örült neki, de észrevettem, hogy egyeseknek nehézséget okoz a költözés gondolata.
Egy húszas éveiben járó fiatalember azt mondta a korábbi épületről: „Pásztor, én annyira szeretem ezt az épületet! Kincsként őrzöm az emlékeket és az ifjúsági szolgálatban kialakított kapcsolatokat. Másik városban járok egyetemre, és a hazautazásom fontos része, hogy eljövök ide alkalmakra. Nem tudom, hogy fogom viselni, ha soha többé nem lesznek itt alkalmaink.”
Rászántam egy kis időt, hogy segítsek neki feldolgozni ezeket az érzéseket, és elmagyaráztam, miért előnyös a költözés. Az, hogy teret adtam érzéseinek, és elbeszélgettem vele az új helyről, ahova Isten visz bennünket, segített neki feldolgozni az átmenetet.
Előfordulhat, hogy ha a gyülekezet növeli elköteleződését a sokszínűség mellett, attól néhányan kényelmetlenül fogják érezni magukat. Kegyelemmel és szeretettel segítsünk feldolgozni a problémákat, tegyünk lépéseket a befogadóbb kultúra kialakítása felé, és haladjunk együtt előre!
4. Fejlődés
Multiplying Missional Leaders (Missziós vezetők megsokasítása) című könyvében négy lépést javasol Mike Breen a vezetőképzés terén: toborzás, képzés, bevetés és áttekintés.
A toborzás arról szól, hogy találjunk és vonjunk be vezetésre alkalmas jelölteket. Építsünk kapcsolatokat olyan nagy hatású emberekkel, akik segíthetnek különféle vezetőket találni! Legyenek helyi pásztorok, máshol szolgáló lelkipásztorok, pedagógusok és üzleti vezetők kapcsolati hálónkban!
A képzés azt jelenti: időt szakítunk arra, hogy megfelelő eszközökkel lássuk el az új vezetőket, hogy sikeresek lehessenek. Ezenfelül személyes fejlődésükkel is fontos folyamatosan foglalkozni.
A vezetők bevetése azt jelenti, hogy felszabadítjuk őket a szolgálatra, és azt is megengedjük, hogy hibázzanak.
Az áttekintés arról szól, hogy rendszeresen ellenőrizzük az előrehaladást. A folyamatos bevonás és kommunikáció sokat tehet azért, hogy a különböző vezetők mind úgy érezzék: biztonságban vannak, és megbecsülik őket.
A Szentírásban Issakár törzsének fiai „felismerték az alkalmas időt, és tudták, mit kell tennie Izráelnek” (1Krónika 12,33). A mai gyülekezeti vezetőknek is példát kell mutatniuk az idők felismerésére. És aki képes akciótervet összeállítani, annak meg kell tennie.
Isten arra hív, hogy ismerjük fel, hol munkálkodik az Úr, és csatlakozzunk hozzá. Adja az Úr, hogy törekedjünk úgy vezetni gyülekezetünket, hogy az Jézus elképzelését valóra váltva „imádság háza [legyen] minden nép számára” (Márk 11,17).
Dr. id. Darnell K. Williams a One Church (korábban New Life Church International) gyülekezet vezető pásztora (Lima, Ohio, USA) és az Assemblies of God felekezet egyik vezetője