Három módszer, amellyel segíthetünk a fiataloknak leküzdeni kételyeiket

„A keresztyén tizenévesek és fiatal felnőttek minden eddiginél jobban össze vannak zavarodva hitükkel kapcsolatban – és válaszokat keresnek.”

Erre a kijelentésre egy NextGen-vezetők számára tartott rendezvényen figyeltem fel a közelmúltban. Ahogy eltöprengtem ezen, és elbeszélgettem más, jelen lévő szolgálattevőkkel és fiatal felnőttekkel, egyértelművé vált számomra, hogy miért vannak annyian összezavarodva. Nem az egymással versengő vallási ideológiák miatt. Az ok, ahogyan azt egyik személy a másik után kifejezésre juttatta, inkább a Szentírás tanítása és a számos gyülekezeti vezető viselkedése között feszülő ellentmondás.

Egy fiatal nő elárulta, hogy nehéz a kételyeiről beszélni a gyülekezetben. A vezetők legyintenek a kérdéseire, szellemileg éretlennek bélyegzik, és megszégyenítik, amiért kifejezésre juttatja érzéseit.

A támogatás hiánya, amelyet a gyülekezet részéről tapasztalnak, magyarázatot nyújthat arra, hogy miért fordulnak a fiatalok egyre inkább olyan online közösségek felé, ahol nyíltan megvitathatják kételyeiket – és ezzel megteszik az első puhatolózó lépést hitük dekonstrukciója felé. Manapság egyre több szó esik a dekonstrukcióról, főleg a digitális térben, ahol sokan keresnek információt a hittel, az egyházzal és a keresztyénséggel kapcsolatban olyanoktól, akik „exevangelikáloknak” nevezik magukat.

A dekonstrukció a meggyőződések megkérdőjelezésének és újraértékelésének folyamata. Gyakran zavarba ejtő krízissel kezdődik – például egy megbízhatónak tartott szolgálattevő erkölcsi bukásával. Hirtelen előbukkannak az ember egész addigi élete során felhalmozott kérdések és kételyek, amelyeket nem könnyű megválaszolni.

Némelyek, akik dekonstrukcióról beszélnek, már készen állnak arra, hogy hátat fordítsanak a hitnek. Mások őszintén remélik, hogy sikerül leküzdeniük kételyeiket és újra felfedezniük, mit jelent Krisztust követni.

Nagyon fontos, hogy gyülekezeti vezetőként kedvesen tudjunk reagálni, ha valaki kérdésekkel fordul hozzánk, függetlenül attól, hogy szerintünk melyik táborba tartozik. Az ilyen pillanatok alkalmat adnak arra, hogy embereket megbékítsünk Krisztussal és az ő egyházával.

Jézus nem ítélte el azt a szellemi kételyekkel küzdő embert, aki így esdekelt: „Hiszek! Segíts a hitetlenségemen!” (Márk 9,24)Ez jó minta az imádkozáshoz bárkinek, aki kételyekkel küzd. Jézus segíteni akar, hogy legyőzzük hitetlenségünket.

A hittel kapcsolatos kérdéseink a személyes növekedés elősegítésére is szolgálhatnak. Hogyha imádkozó szívvel megvizsgáljuk elképzeléseinket a Szentírás fényében, a Szent Szellem képes felhasználni kérdéseinket arra, hogy jobban összehangoljon bennünket Krisztussal és az életünkre vonatkozó szándékával.

Van, amikor a keresztyéneknek szükséges kérdéseket feltenniük és megkérdőjelezniük az adott helyzetet. Gondoljunk csak azokra, akik különböző időkben és helyeken felszólaltak az egyházon belüli rasszizmus és elnyomás ellen.Több bibliai próféta, sőt maga Jézus is gyakran radikális kritikával illette kora vallási vezetőit, helyreigazítva a visszaélésre okot adó vallási gyakorlatokat.

Vagy ott voltak a reformátorok, akik életük munkájává tették, hogy eljuttassák a Szentírást a közemberek kezébe, hogy mindenki saját maga olvashassa és megtanulhassa az igét. A reformátorok kitartottak, noha heves ellenállásba ütköztek a korrupt vallási vezetők részéről, akik szívesen elhallgattatták volna őket.

Természetesen sok olyan fiatal is van manapság, akinek a dekonstrukciós mozgalom csupán alkalom arra, hogy észszerűsítse a hit elhagyását, oly módon, hogy kiválogatja a Szentírásnak és az egyháznak azokat a részeit, amelyekből a leginkább kiábrándult. Ez egyfajta langyos álteológiai-filozófiai hitelvi katyvaszhoz vezet, amelyet egyesek megvilágosodásként ünnepelnek. Valójában nem más, mint legjobb esetben a bibliai hit felhígítása, legrosszabb esetben pedig szinkretizmus.

Az egészséges kérdésfeltevés Isten igazságának felfedezésre törekszik. Az egészségtelen megközelítés eleve abból indul ki, hogy Isten igéje téved. A következő nemzedék vezetőinek lehetőségük van arra, hogy megszólítsák mind a keresők, mind a szkeptikusok kételyeit és félelmeit, miközben egészséges szellemi beszélgetésbe vonjuk a fiatalokat.

A fiataloknak nem arra van szükségük, hogy legyintsünk rájuk, megszégyenítsük őket, vagy megpróbáljuk megnyerni a velük folytatott vitát. Arra van szükségük, hogy valaki meghallgassa kérdéseiket és aggodalmaikat, és odaálljon melléjük, segítve nekik felfedezni Isten válaszait.

A Júdás 22 azt mondja: „Könyörüljetek azokon, akik kételkednek.…”A Message fordításában ez így hangzik: „Bánjatok kíméletesen azokkal, akik tétováznak a hitben! Eredjetek a nyomába azoknak, akik rossz útra térnek! Legyetek gyengédek a bűnösökkel, de ne finomkodjatok a bűnnel!” (22–23. vers)

A dekonstrukciót követnie kell a rekonstrukciónak: újjá kell építeni a hitet Isten igéje szerint. Miközben az emberek szétszedik az egyházi kultúra és vallásosság haszontalan alkotórészeit, létfontosságú, hogy segítsünk nekik újra összerakni hitüket Jézus személye, szavai és élete köré.

Hadd mutassak be három módszert, amellyel segíthetünk a fiataloknak leküzdeni kételyeiket és újra felépíteni hitüket Jézus Krisztus megingathatatlan alapjára.

  1. Ne térjünk ki a nehéz kérdések elől! Én hálás vagyok azért, hogy a Biblia bátorít a kérdések feltevésére, és Isten nem fél kétségeinktől. Nem mindig van szükség arra, hogy azonnal választ adjunk az emberek kérdéseire. Olyan utazás ez, amelyhez szükség van túravezetőre. Ezért is kaptuk a Szent Szellemet. A János 16,13 azt mondja: „…amikor […] eljön ő, az igazság Lelke, elvezet titeket a teljes igazságra…”A mi dolgunk az, hogy segítsünk az embereknek kapcsolatba kerülni a legfőbb Vezetővel.
  2. Emlékeztessük a kétkedőket arra, hogy az emberek nem tökéletesek, Isten igéje azonban az! A dekonstrukciós mozgalom gyarló emberekből áll, akik sebeket hordoznak, dühösek, csalódottak vagy kiábrándultak – sokszor éppen azért, mert más, szintén gyarló emberekkel akadt dolguk. Hallaniuk kell, hogy Isten igazsága soha nem fogja cserben hagyni őket. A Biblia még a távolról sem tökéletes helyzetekben is tökéletes segítség és reménységforrás.

A Zsoltárok 19,8–11 azt mondja: „Az Úr törvénye tökéletes, felüdíti a lelket. Az Úr intő szava határozott, bölccsé teszi az együgyűt. Az Úr rendelkezései helyesek, megörvendeztetik a szívet. Az Úr parancsolata világos, ragyogóvá teszi a szemet. Az Úr félelme tiszta, megmarad örökké. Az Úr döntései igazak, mindenben igazságosak, kívánatosabbak az aranynál, sok színaranynál is, édesebbek a méznél, a csurgatott méznél is.”

  1. Biztosítsuk a fiatalokat arról, hogy a Bibliában megtalálják a választ legégetőbb kérdéseikre! A dekonstrukció biztosan nem ad választ a hittel kapcsolatos kérdéseinkre, a Szentírásban azonban megtaláljuk őket. A Biblia a tökéletes eszköz arra, hogy újjáépítsük hitünket, felfedezzük Isten akaratát, és szilárd talajt találjunk lábunknak ebben a bizonytalanságokkal teli világban. Azoknak, akik kételyekkel küzdenek, segítsünk megtalálni önmagukat Isten igéjében, miközben válaszok után kutatnak!

Pál azt mondta: „A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre…” (2Timóteus 3,16)

A hitnek akár a keresésével, akár az ízekre szedésével vagy újjáépítésével foglalkoznak az emberek, nem szükséges, hogy hajótörést szenvedjenek a kételyek szigetén. Ráhagyatkozhatnak Jézusra, és engedhetik, hogy Szent Szelleme elvezesse őket a viharon át arra a pezsgő, bőséges életre, amelyet Krisztusban lehet élni.

Ahogy Charles Spurgeon mondta: „Hálát adok Istennek minden viharért, melynek köszönhetően Krisztus Jézus sziklájához csapódtam.”

+ posts

Terry Parkman a River Valley Church (AG) gyülekezet NextGen-pásztora Minneapolisban.