2024. Szeptember 15.Hogyan segítsünk a tizenéveseknek kiigazodni a digitális terek útvesztőjében?
Az X-generáció tagjaként én (Kara) az egyetemen lett először e-mail-fiókom. Az első otthoni internetkapcsolatom olyan lassú volt, hogy a reggelit is el tudtam készíteni az alatt az idő alatt, amíg a modem betárcsázott. Ma már el sem tudom képzelni az életemet e-mail nélkül. 15 másodpercet várni a Wi-Fi-kapcsolatra pedig örökkévalóságnak tűnik.
Az Y-generáció tagjaként számomra (Kristel) az internet mindig is a mindennapi életem része volt. Középiskolás koromban az AOL Instant Messengert használtam a barátaimmal. A középiskolában kezdtem el blogolni. A főiskola alatt fedeztem fel a közösségi médiát, amikor először használtam a MySpace-t és a Facebookot.
A mai fiatalok sokkal korábban találkoznak a közösségi médiával, mint bármelyikünk. Már 13 éves korára sok diáknak van egy vagy több közösségi platformon fiókja, ahol más felhasználókkal érintkezhetnek, az életükről beszélhetnek, és személyes videót és fényképet tehetnek közzé.
Az ilyen technológiához való hozzáférés nem feltétlenül rossz. A közösségi média segítségével a diák a pályán kívül is kapcsolatba léphet a sporttársaival, kapcsolatot ápolhat például a nagyszüleivel és más, távolabb élő családtagjaival, és akár még a hitéről is beszélgethet társaival.
A diák a közösségi médiát használhatják arra is, hogy a nyári szünetben kapcsolatban maradjon osztálytársaival, kapcsolatot ápoljon az ifjúsági táborban megismert barátaival, vagy a közelgő gyülekezeti eseményről szóló hirdetést elolvassa. Rátalálhat hasonló érdeklődésű emberek közösségeire, amelyek értékes lehetőségeket kínálnak a tanulásra, a fejlődésre és a kapcsolatépítésre.
Mivel azonban a tizenévesek érzelmileg és értelmileg még mindig fejlődnek, nem mindig bölcsen teszik közzé és fogyasztják a közösségi médiában elérhető tartalmakat.
A manipulált fotók és irreálisan tökéletes profilok görgetése énképzavarhoz, étkezési zavarhoz és depresszióhoz vezethet.
A fiatalok különösen kiszolgáltatottak az internetes szexuális ragadozókkal szemben. Emellett a közösségi médiában elharapózott a zaklatás is.
A Pew Research Center 2018-as jelentése szerint az amerikai tizenévesek többsége (59%) élt már át internetes zaklatást, négyből egy fő kapott már nem kívánt, explicit képeket a digitális médián keresztül, 16 százalékukat pedig már testileg is megfenyegették az interneten. A válaszadók kétharmada szerint a közösségi média nem tesz eleget az ilyen problémák leküzdésére.
A közösségi médiában a diszkréció hiánya a jövőben is nehézségekhez vezethet. A vállalat vagy az egyetem a felvételi eljárás során például ellenőrizheti a felvételiző közösségimédia-fiókjait.
Végül pedig a közösségi média a dezinformáció táptalaja. Az összeesküvés-elméletek és a veszélyes trendek rossz útra terelhetik a diákokat, ha nincs, aki irányt mutasson nekik.
Ezért hát a gyülekezeti vezetőnek lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a diákok megismerjék a megfelelő határokat. A digitális világban való eligazodás a felnőttek számára is elég nehéz; rendkívül nehéz lehet a tizenévesek számára, akik önazonossága és kötődése még nem formálódott ki teljesen.
Az ifjúsági vezető hatni tud a diákokra, hogy azok Istennek tetsző döntéseket hozzanak – bármerre is járnak, beleértve a digitális tereket is. Az alábbiakban három módot mutatunk be arra, hogyan terelgessük a fiatalokat a közösségi média használatában.
Beszéljünk róla!
Kérdezzük meg a diákot, hogyan érzi magát a közösségi média böngészése után. Boldog-e? Szomorú-e? Féltékeny-e, vagy esetleg szorong? Közelebb vagy távolabb érzi-e magát Istenhez?
Hallgassuk meg tisztelettel a mondanivalóját. Ezután segítsünk érzéseit a bibliai tanítás fényében értékelni. Adjunk neki lehetőséget végiggondolni, milyen változtatásokra lenne szüksége mentális egészsége, lelki növekedése, keresztyén tanúságtétele érdekében.
Emlékeztessük: az érzelmek azt is jelezhetik, hogy mi van a felszín alatt. Ha a közösségi média miatt depressziósnak, szorongónak érzi magát, akkor mindenképpen érdemes változtatni.
Járjunk utána, hogy mire kíváncsi az interneten, és mivel szeretne hozzájárulni a közösségi média világához. Az efféle beszélgetés olyan stratégiák kidolgozásához vezethet, amelyek segítségével tudatosabban, bölcsebben, Isten céljaival összhangban navigálhatunk.
Kezdjük a beszélgetést ezzel az egyszerű kérdéssel: „Mi késztet arra, hogy megjelenj a közösségi médiában?”
Ha teret adunk, hogy a diák feldolgozza, miért van jelen a közösségi médiában, az mind nekünk, mind neki megvilágosodást hozhat. Van aki barátkozni szeretne az interneten. Más talán adott témáról szeretne többet megtudni. Javaslatokat tehetünk arra, hogyan találhatja meg egészséges módon, amit keres – akár online, akár offline.
Beszéljünk mi magunk is arról, hogy miért vagyunk jelen a közösségi médiában, miért használunk digitális eszközöket. Beszéljünk arról is, hogy milyen határokat jelöltünk ki magunknak az interneten – megemlíthetjük például az adatvédelmi beállításokat, az ismeretlen személy kapcsolati kérésének elutasítását, a személyes adatok védelmét, a közösségi médiában töltött idő korlátozását, a konfliktuskerülést. Ez segíthet a diáknak olyan kérdésen is elgondolkodni, amely eddig még nem jutott eszébe.
Beszéljünk őszintén a megtanult leckékről. A Z-generáció tagjai értékelik a hitelességet.
Jelöljünk ki határokat!
Segítsünk a diáknak tervet készíteni a közösségi média használatára, amely kitér az egészséges határok kijelölésére is. Azt is mutassa be, hogy kivel és hogyan fognak érintkezni a neten.
A tervet közösen finomítsuk. Ha lehetséges, vonjuk be a diák szüleit vagy gyámját is a megbeszélésbe. A holisztikus tanítványnevelés az egész családot bevonja. Tartsuk tiszteletben a szülő vagy gyám által esetleg már felállított határokat.
Hallgassuk meg a diák véleményét, ugyanakkor emlékeztessük annak fontosságára, hogy tisztelje és engedelmeskedjen azoknak a szerető felnőtteknek, akiket Isten az életébe helyezett. Irányítsuk figyelmét Pál apostol szavaira az Efezus 6,1–3-ban: „Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. »Tiszteld apádat és anyádat«: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: »hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön«.”
Láttassuk meg vele, hogy ha a virtuális világgal való nem elég körültekintő érintkezés helyett inkább komolyan veszi az Isten szerinti útmutatást, és imádkozó szívvel tervet készít, akkor ez a jelenben is, és a jövőben is hasznára lesz. Az ilyen korlátok nem arra szolgálnak, hogy visszatartsák, hanem hogy megvédjék.
Az Efezus 5,15-ben ezt olvassuk: „Jól vigyázzatok tehát, hogyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen…”
Építsünk bizalmas kapcsolatot!
Mindenkinek más-más oka van a közösségi média használatára. Van, aki szórakozásként tekint rá, ahol kikapcsolódhat, és a mémeken nevethet. Más üzleti hálózat építésére vagy új ismeretek megszerzésére törekszik. Megint más egyszerűen csak barátságra és kötődésre vágyik.
Ha elbeszélgetünk egy diákkal a közösségi média használatáról, az segít neki világosabban és céltudatosabban manőverezni ebben a térben. Nekünk pedig abban nyújt segítséget, hogy kiderüljön, milyen módon szolgálhatunk felé a leghatékonyabban.
Építsünk ki a diákokkal bizalmas kapcsolatot a közösségi médiában és azon kívül is. Tudniuk kell, hogy számíthatnak ránk, velünk megoszthatják a gondolataikat és érzéseiket. Olyan barát–mentorok vagyunk számukra, akik mindig a legjobbat kívánják nekik: azt, amit Isten számukra tartogat.
Ha ilyen kapcsolatot építünk ki a diákokkal, akkor lehetőségünk lesz az életük minden területén tanácsot adni nekik – még a közösségi médiát érintő tevékenységeikkel kapcsolatban is.
Dr. Kara Powell a Fuller Youth Institute ügyvezető igazgatója és a „Three Big Questions That Shape Your Future: A 60 Day Exploration of Who Were Made to Be” (Három nagy kérdés, amely meghatározza a jövőnket, avagy 60 napos felfedezőút arról, kinek is teremttettünk) c. könyv társszerzője.
Kristel Acevedo „Three Big Questions That Shape Your Future” (Három nagy kérdés, amely meghatározza a jövőnket) c. könyv társszerzője.