A gyülekezetek segíthetnek megváltoztatni egyik élettörténetet a másik után
Amikor Shyima Hall nyolcéves volt, egyiptomi családja eladta őt egy idegennek az adósságuk kifizetése ellenében, ami nem ritka a világ bizonyos részein. A gyermek végül Kaliforniába került, ahol háztartási rabszolgaként dolgozott egy előkelő lakóparkban. Hosszú órákon át főzött és takarított egy családnál. Éjszakánként egy ablaktalan, fűtés és légkondicionáló nélküli garázshelyiségben aludt. Azt az ételmaradékot ehette, amelyet már senki más nem kért, és tilos volt a többi szennyessel együtt mosnia a ruháját.
Fogvatartói nem járatták iskolába, és a legalapvetőbb egészségügyi és fogászati ellátásban sem részesítették. Nem nevezték a nevén, csak „hülye lánynak” szólították.
Hall az emberkereskedelem áldozata lett. Akármilyen megdöbbentő a története, sokkal gyakrabban fordulnak elő hasonló méltánytalanságok, mint azt a legtöbb amerikai gondolná.
Mint a Costa Mesa-i Vanguard Egyetem Női és Igazságügyi Globális Központjának igazgatója és az országos Köz- és Magánszféra Közötti Partnerségi Tanácsadó Testület az Emberkereskedelem Felszámolására elnevezésű tanács volt társelnöke az elmúlt évtizedben azzal foglalkoztam, hogy vezetőket és diákokat világosítsak fel ebben a témában. Bármilyen problémának a megoldásához az első lépés az, hogy legyenek róla ismereteink.
Az emberkereskedelem azt jelenti, hogy valakit erőszakkal, csalással vagy kényszerítéssel munkára vagy pénzért folytatott szexuális aktusra kényszerítenek. Az emberkereskedelem és a szexkereskedelem gazdasági bűncselekmény, melynek során az elkövetők anyagi haszonért kizsákmányolják áldozataikat. Egyes becslések szerint az emberkereskedelem 150 milliárdos globális iparág, amely 24,9 millió áldozatot érint. Ahogy Pál apostol fogalmaz: „…minden rossznak gyökere a pénz szerelme…” (1 Timóteus 6,10)
Egyedül 2020-ban több mint százezer főt azonosítottak globális szinten az emberkereskedelem áldozataként. Amerikában az országos emberkereskedelmi forródrót 10 583 esetet jelentett 2021-ben.
Ezek a számok azonban csak a jéghegy csúcsát jelentik. A legtöbb áldozat rejtve marad, és a legtöbb emberkereskedő megússza a vádemelést. Az emberkereskedők szemében ez alacsony kockázattal és magas profittal járó bűncselekmény.
Bárhol előfordulhat emberkereskedelem, akár a te környezetedben is.
Az én környékemen, a kaliforniai Orange megyében a legfrissebb jelentés szerint 357 személyről állapították meg 2019–20-ban, hogy emberkereskedelem áldozata lett. Közülük 324-en szexkereskedelem áldozatai, köztük száz kiskorú személy. A hatóságok 33 munkára kényszerített személyt is találtak, annak ellenére, hogy nem végeztek proaktív nyomozást.
A kényszermunka eseteit különösen nehéz dokumentálni és perre vinni, mert ezek a munkások látszólag törvényesen fizetett alkalmazottaknak tűnhetnek. Az emberek sokszor megdöbbennek, amikor elmondom nekik, hogy nagy valószínűséggel háromszor annyi a kényszermunka áldozatainak száma, mint a szexkereskedelemé.
1995-ben 72 thai bevándorlóról derült ki, hogy kényszermunkásként dolgozott egy dél-kaliforniai textilüzletben – ez a felfedezés késztette a kongresszust a 2000-es, a szex- és munkaerő-kereskedelem áldozatainak védelméről szóló (TVPA-)törvény elfogadására.
A TVPA az emberkereskedelem három típusát különbözteti meg: kiskorúak kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolása; szexkereskedelem erőszak, csalás vagy kényszerítés alkalmazásával; kényszermunka erőszak, csalás vagy kényszerítés alkalmazásával. (A haszonszerzés céljából szexuális kizsákmányolás áldozatává vált kiskorú kivétel nélkül emberkereskedelem áldozatának minősül, anélkül, hogy bizonyítani kellene az erőszak, a csalás vagy a kényszerítés elemét.)
Amikor emberkereskedelemről beszélek a gyülekezetekben szerte az országban, az emberek reakcióját elborzadás, aggódás és együttérzés jellemzi. Az együttérzés azonban ismeretek nélkül nem sokat ér.
A Filippi 1,9–11-ben az áll: „…imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel, hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára, és gazdagon teremjétek az igazság gyümölcsét Jézus Krisztus által Isten dicsőségére és magasztalására.”
Nem elég felháborodni az igazságtalanságokon. Szellemtől ihletett ismeretre és meglátásra van szükségünk, hogy meg tudjuk ítélni, milyen úton kell továbbmennünk. Szükség van arra, hogy egyre inkább gazdagodjon bennünk a szeretet, miközben kézzelfogható és gyakorlati módon krisztusi könyörületet tanúsítunk a szükségben lévő világ iránt.
Az emberkereskedelem ellen küzdő szervezetek általában négy fontos dologról beszélnek: megelőzés, védelem, vádemelés és partnerség. Van, aki még az intézkedésekkel is kiegészíti ezt a listát. Én a gyülekezetek számára javasolnék egy hatodik dolgot is: az imádságot.
Ez hasznos keret, ha arról gondolkodunk, hogyan tudna a mi gyülekezetünk együttműködni a közösség más tagjaival a probléma felszámolására.
Az egyház só és világosság (vö. Máté 5,13–14), ha megjelenik a közszférában. A vallási közösségek bekapcsolódhatnak az emberkereskedelem felszámolására irányuló erőfeszítésekbe, sőt be is kellene kapcsolódniuk, ám fontos, hogy ezt szellemi bölcsességgel tegyék.
Megelőzés
A megelőzés a kiszolgáltatottak körének felismeréséről, tájékoztatásáról és a köztük végzett beavatkozásról szól a kizsákmányolás kockázatának csökkentése vagy kiiktatása érdekében.
A kedvenc történetem az emberkereskedelem megelőzésével kapcsolatban a 2 Királyok 4-ben olvasható. Egy özvegyasszony elmondta Elizeusnak, hogy adóssága fejében a hitelező el akarja vinni a két fiát rabszolgának.
Elizeus ott kezdte, ahol az asszony tartott: megkérdezte, mije van.
Az özvegy így felelt: „Nincsen egyéb a te szolgálóleányod házában, csak egy korsó olaj.” (2. vers)
Elizeus erre azt mondta neki, hogy gyűjtsön üres edényeket a szomszédoktól. Így az özvegyasszony környezetében élők is a megoldás részévé váltak.
Ezután arra utasította az özvegyasszonyt, hogy menjen haza, és kezdje el önteni az olajat, amíg minden edény meg nem telik. A végeredmény pedig az lett, hogy az özvegyasszony el tudta adni a sok olajat, ki tudta fizetni az adósságát, és el tudta tartani a családját.
„Ami pedig megmarad, abból élj a fiaiddal együtt!” – mondta Elizeus az asszonynak (7. vers).
Nem derül ki az asszony fiainak a neve. A megelőzéskor gyakori a névtelenség. Elég annyit tudnunk róluk, hogy nem lettek rabszolgák. Az anya támogatása biztonságos otthont teremtett a gyermekek számára.
Ezzel szemben gyakoriak az olyan szolgálati módszerek, amelyek közszemlére állítják a kiszolgáltatott embereket. Képzeljük el, hogy egy gyülekezet lefilmezi a fiúkat, majd zenei aláfestéssel kiegészítve bemutatja a videót egy vasárnap délelőtti alkalmon, mielőtt gyűjtést tartanának, hogy megmentsék őket sanyarú helyzetükből.Ezzel azt kockáztatjuk, hogy megfosztjuk őket méltóságuktól és cselekvőerejüktől, „feladattá redukálva” őket.
Nincs a megelőzésre univerzális modell. Tanulmányozzuk közösségünket, azonosítsuk be a kockázati tényezőket és az erőforrásokat! Az Assemblies of God amerikai pünkösdi felekezet világmissziójának egyik szolgálatán, a CompassionLinken keresztül hozzájuthatunk a közösség felméréséhez hasznos segédeszközökhöz.
Az ókorban az özvegység egyfajta kiszolgáltatottsággal járt. Manapság sok ember életében ugyanilyen hatása van a szegénységnek és a lakhatási bizonytalanságnak. Hogyan állhat elő és munkálhat változást a kiszolgáltatott emberek életében az egyház?
Az az Isten, aki csodájával minden edényt megtöltött olajjal, arra hív bennünket, hogy az ő képviselői legyünk a világban, betöltve a szükségeket és megváltoztatva a dolgok végkimenetelét.
A gyülekezetek nagyon sokféleképpen segíthetnek az emberkereskedelem megelőzésében. Mi lenne például, ha több család nyitná meg otthonát állami gondozott gyermekek befogadására? Mi lenne, ha odafordulnánk kiszolgáltatott felebarátainkhoz, és velük együttműködve megtalálnánk a módját, hogy csökkentsük a hajléktalanságot, az élelemhez jutás bizonytalanságát, a függőséget és egyéb problémákat? Mi lenne, ha erővel ruháznánk fel azokat, akik felé szolgálunk, hangot adnánk nekik, és szerephez juttatnánk őket a folyamatban?
A Szentírás felszólít bennünket, hogy viseljünk gondot a rászorulókról. A Jakab 1,27-ben ez áll: „Tiszta és szeplőtlen kegyesség az Isten és Atya előtt ez: meglátogatni az árvákat és az özvegyeket nyomorúságukban, és tisztán megőrizni az embernek önmagát a világtól.”
Sok gyülekezet már végez szolgálatot a családok és gyermekek támogatására. Talán csak arra van szükség, hogy vállalják az együttműködést olyan szervezetekkel, amelyek azon dolgoznak, hogy csökkentsék az emberkereskedelem kockázatát, és részt vegyenek az általuk szervezett képzésen.
Védelem
A védelem arról szól, hogy támogassuk az emberkereskedelem túlélőit, és visszaadjuk méltóságukat. Az a legfontosabb, hogy odaálljunk a szenvedők mellé, kísérjük őket fájdalmukban, és segítsünk nekik továbblépni a gyógyulás felé. Ez olyasmi, amit a gyülekezetek nagyon jól tudnak végezni.
A túlélők utógondozásába beletartozik a traumaterápia, az egészségügyi (pl. fogászati) ellátás, a hosszú távú támogatott lakhatás és a szakképzés biztosítása. Az is hozzátartozik, hogy egyszerűen ott legyünk számukra, amikor szükségük van rá – érzelmi és szellemi támogatást nyújtsunk például annak az érintettnek, akinek bíróságon kell tanúskodnia.
A munkatársaknak és az önkénteseknek speciális képzésen kell részt venniük az áldozatközpontú, traumatudatos ellátás és titoktartás témakörében. A megfelelő képzés elengedhetetlen mindenki számára, aki erőszak, illetve bántalmazás áldozataival foglalkozik, ideértve az emberkereskedelem túlélőit is.
Ilyen képzés elvégzése nélkül az önkéntes még a legjobb szándékkal is akaratlanul zavart támaszthat és fájdalmat okozhat. Az emberek például sokszor át akarják ölelni a túlélőket szeretetük és elfogadásuk jeleként. Csakhogy sok kizsákmányolt embernek egészen addig nem volt beleszólása abba, hogy ki érinti meg. Még ha engedélyt kér is előtte a gyülekezeti tag, az emberkereskedelem túlélője úgy érezheti, nem mondhat nemet, ha szeretne ennivalót kapni vagy egyéb ellátásban részesülni.
A védelem másik létfontosságú eleme a titoktartás. Ez azt jelenti, hogy tiszteletben tartjuk az áldozatok magánéletét, óvjuk őket a kíváncsiskodó kérdésektől, és megvédjük őket az esetleg még szabadlábon lévő emberkereskedőktől.
A gyülekezeti önkénteseknek gyakran nehezükre esik a titoktartás. Kísértést érezhetnek arra, hogy részleteket osszanak meg az áldozatokról nyilvános imaalkalmakon vagy adománygyűjtő beszédükben. Éppen ezért azt javaslom, hogy minden önkéntessel írassunk alá egy papírt, amelyen konkrétan szerepel a teljes titoktartásra vonatkozó elvárás.
A legjobb, amit egy gyülekezet tehet, ha szeretettel fogadja és megvédi a szenvedőket. Nemrég a Vanguard Egyetem egyik Biztosítani az igazságot elnevezésű konferenciáján Bella Hounakey munkaerőkizsákmányolás-túlélő kihangsúlyozta, mennyire értékes, ha valaki szerető gyülekezeti közösséghez tartozik.
„A szégyen, a bűntudat, a megbánás, amelyet túlélőként hordoz az ember, mindenhova követi – mondta Hounakey. – Olyan, mintha a saját árnyékunk üldözne. Minél többet tartózkodunk egy olyan közösségben, amely emlékeztet bennünket arra a jóságra, amelyet Isten elhelyezett bennünk, [annál jobban] elkezdünk azonosulni azzal, ahogyan az a közösség lát bennünket.
Azt hittem, kimerítettem a támogató közösségemet – folytatta Hounakey. – Olyan emberek, olyan hívők voltak, akik elkötelezték magukat a teljes lényem mellett. Időt szántak a bizalom kiépítésére, arra, hogy megértsenek, és nem erőltettek semmit.”
Hounakey gyógyulási folyamatához elengedhetetlen volt a gyülekezetének hosszú távú támogatása.
„Tudtam, hogy életemben most először valaki tényleg csak segíteni akar nekem, anélkül, hogy bármit kérne viszonzásul – számolt be róla Hounakey. – Nagyon hosszú időbe telt, míg ezt felfogtam, és megértettem, hogy ezek az emberek például úgy akarnak hazavinni iskola után, hogy nem kérnek érte semmit cserébe. Így segítettek. Kitartóan jelen voltak.”
Vádemelés
A vádemelés az az eljárás, amelynek a célja elérni, hogy az emberkereskedőket nyomozás és per útján elszámoltassák.
Az elkövetők elfogása és vád alá helyezése a rendvédelmi szervek és a bíróság dolga, nem a gyülekezeteké. A gyülekezeti tagoknak nem szabad a rendőrség szerepét magukra vállalniuk vagy titkos nyomozást folytatniuk.
Lehet, hogy ez egyértelmű, de én láttam már olyat, hogy a gyülekezetek vagy más szervezetek akadályozták a rendőrség munkáját, mert meggondolatlanul megpróbáltak felderíteni egy feltételezett emberkereskedelmi műveletet. Ez veszélyes és haszontalan, sőt akár törvénytelen is lehet. Ha azt gyanítjuk, hogy valaki emberkereskedelemben vesz részt, jelentsük a hatóságoknak!
Azt viszont megtehetik a gyülekezetek, hogy támogatást nyújtanak a túlélőknek, amikor és miután perre kerül a dolog. A gyülekezeti önkéntesek felajánlhatják, hogy végigkísérik az áldozatokat a bírósági eljáráson, közben pedig segítségükre vannak hétköznapi tevékenységeikben, például a bevásárlásban vagy a közlekedésben.
Sose becsüljük alá, mekkora értéke van a hűséges jelenlétnek!
Partnerség
A partnerség a közösség tagjaival való együttműködésről szól.
Az emberkereskedelem felszámolására irányuló törekvés erősödésével egyre nagyobb hangsúly kerül a partneri kapcsolatokra. Sőt a finanszírozási támogatásokhoz megkövetelik a partnerségről szóló beszámolókat.
A rendőrök sokra értékelik az áldozatokat segítő partnereket, akik együttérző gondoskodást nyújtanak.
A szűkös költségvetésű kormányzati programok hálásan együttműködnek olyan közösségi szervezetekkel, amelyek további források bevonásáról gondoskodnak.
A gyülekezeti tagok sokféle adottsággal és szakmai készséggel szolgálhatnak. Megfelelő képzéssel a gyülekezetek értékes hosszú távú partnerek lehetnek az emberkereskedelem ellen vívott harcban.
A sikeres partneri kapcsolat alapja a bizalom és a tisztelet. Hogyha értékelünk, tisztelünk és szolgálunk másokat, azzal a bizalmat építjük. A bizalom úgy növekszik, ha meg is tesszük, amiről beszélünk.
Gondoljunk a közösségi partnerségre úgy, mint egy biztonsági hálóra! Minél szerteágazóbb a bizalmi kapcsolat a tagok között, annál erősebb lesz a biztonsági háló. Együtt kell munkálkodnunk, hogy olyan erős hálót szőjünk, amelyen nem csusszanhatnak ki az emberkereskedelem áldozatai. Egyetlen egyén, gyülekezet vagy szervezet sem képes ezt egyedül véghez vinni.
Intézkedések
Az intézkedések alatt olyan formális struktúrákat értünk, amelyek a kizsákmányoló gyakorlatokat érintik.
A gyülekezetek is bevezethetnek olyan konkrét intézkedéseket, amelyek az emberi jogokat támogatják. Az ellátási láncban jelentkező munkaerő-kizsákmányolás jó példa erre. Fontoljuk meg, hogy utánanézünk a beszállítóknak, és fenntartható, etikus forrásból, méltányos kereskedelemből származó termékeket vegyünk, ha csak lehet!
Egy gyülekezeti hálózat olyan beszerzési irányelvet vezetett be, amely ellenőrizte az ellátási láncot, hogy még a papír is etikus forrásból származzon.
Vezessünk be olyan intézkedéseket, amelyek többre értékelik az embereket, mint a programokat, és minden egyes személy méltóságát elismerik mint Isten képére teremtett emberét! Az intézkedések terjedjenek ki a képek, a történetek és a média etikus használatára is! A túlélőkről való gondoskodásra szintén.
Vegyük figyelembe a túlélők nézőpontját: beszélgessünk el velük, vagy olvassuk el a történetüket! A túlélők tényleges átéléseiből nyert meglátások segíthetnek a gyülekezetnek olyan intézkedéseket életbe léptetni, amelyek segítenek, és nem hátráltatnak.
Végül fektessünk le olyan intézkedéseket, amelyek megóvják a gyerekeket és a felnőtteket a szexuális bántalmazástól! Az ilyen jellegű bántalmazás növeli a kockázatát annak, hogy az illető emberkereskedelem áldozatává váljon. Sajnos találkoztam olyan esetekkel, amikor egy túlélő gyülekezeti környezetben élt át először szexuális bántalmazást.
Imádság
Az imádság a folyamat minden lépésénél azt közvetíti, hogy Istenre hagyatkozunk. Szükségünk van Istenre, hogy őrizze a szívünket, és az áldozatok hatékony szószólóivá tegyen. Szükségünk van Szellemére, hogy minden áldozatot, elkövetőt, rendőrt és szolgáltatást nyújtó személyt az ő képére teremtett embernek tekintsünk. Szükségünk van Krisztus bölcsességére az összetett és nehéz problémák megoldásához.
A lényegre törő imádkozás egyszerű módja, ha átimádkozzuk az előző öt pontot. Imádkozzunk forrásokért a megelőzés, bölcsességért és kegyelemért a védelem terén, sikerért azok számára, akik a vádemelésben játszanak szerepet, erőért a partnerségben és számonkérhetőségért az intézkedésekkel kapcsolatban!
Imádkozzunk az áldozatokért, akik még mindig az emberkereskedelem szörnyű világának csapdájában sínylődnek!
Ending Human Trafficking – A Handbook of Strategies for the Church Today (Leszámolás az emberkereskedelemmel – Stratégiai kézikönyv az egyház számára ma) című könyvében John Cotton Richmond, az emberkereskedelem nyomon követésével és az ellene vívott harccal megbízott korábbi amerikai utazó nagykövet így ír:
„Egyszer azt mondta nekem az emberkereskedelem egy túlélője, hogy egyetlen dolgot nem tudott megakadályozni az emberkereskedő: azt, hogy imádkozzon. Könyörgött Istenhez, hogy vessen véget fájdalmának. […] Imádkozott, hogy az emberek tudjanak okos, stratégiai jelentőségű lépéseket tenni azért, hogy ő visszanyerhesse szabadságát, és túllépve traumáján kiteljesedett életet élhessen.”
Szembesülve a kihívással nekünk is imádkoznunk kell, hogy Isten ruházzon fel bennünket bátorsággal és erővel, hogy okos, stratégiai jelentőségű lépéseket tehessünk.
Hogyan tovább?
Időnként nyomasztónak tűnhet az emberkereskedelem problémája, viszont egyik élettörténetet a másik után segíthetünk megváltoztatni.
Hall is eltökélte, hogy ezt teszi. Az a nő, akit régen „hülye lánynak” neveztek, ma amerikai állampolgár, író és az emberkereskedelem egyelőre láthatatlan áldozatainak szószólója.
„Senki sem vett észre – mondta Hall nemrég egy általam vezetett képzésen a kaliforniai Orange megyében. – Senki sem kérdezte meg, hogy jól vagyok-e.”
Hall tizenkét éves volt, amikor megmentették. Hidden Girl – The True Story of a Modern-Day Child Slave (Elrejtett lány – Egy modern kori gyermekrabszolga igaz története) című könyve megrendítő emlékeztető arról, hogy ez egy valódi embereket érintő valóságos probléma. Nem szabad elfordítanunk a tekintetünket.
Minden gyülekezet szerepet vállalhat az emberkereskedelem felszámolásában. Isten adjon nekünk szemeket, hogy lássunk, és kezeket, amelyek bölcsességgel, megértéssel és könyörülettel szolgálnak!
Dr. Sandie Morgan szakápoló a Costa Mesa-i Vanguard Egyetem tanára és a Női és Igazságügyi Globális Központ igazgatója. Az Assemblies of God amerikai pünkösdi felekezet lelkésze, az Ending Human Trafficking (Leszámolás az emberkereskedelemmel) podcast egyik házigazdája és a World Assemblies of God Szexuális Kizsákmányolás, Rabszolgaság és Emberkereskedelem Elleni Bizottságának társelnöke. Shayne Moore-ral és Kimberly McOwen Yimmel együtt az Ending Human Trafficking – A Handbook of Strategies for the Church Today című kézikönyv társszerzője.