Hogyan maradjon erős a házasságunk akkor is, ha a szolgálat komoly kihívásokat tartogat?

2009 nyarán Wisconsinból Ohióba költöztünk, hogy elindítsuk azt a gyülekezetet, amelyet most is pásztorolunk. Tudtuk, hogy Isten hívott el erre bennünket, mégis ez volt az egyik legnehezebb dolog, amivel valaha meg kellett birkóznunk házaspárként.

Komoly érzelmi terhet jelentett, hogy ott kellett hagynunk a rokonainkat, a barátainkat, és egy olyan városba kellett költöznünk, ahol senkit sem ismertünk.

Anyagilag is hatalmas nyomás nehezedett ránk. Az éves bevételünk több mint százezer dollárról körülbelül húszezer dollárra csappant. A randiestéink abból álltak, hogy beültünk egy gyorsétterembe, mert másra nem telt. Egy ponton újságkihordásba fogtunk jövedelmünk kiegészítése céljából.

Testileg kimerített bennünket a költözés, a stressz és a felszínen maradásért folytatott küzdelem.

Az ilyen kihívások még a legegészségesebb kapcsolatot is kikezdhetik. Bíztunk Istenben, hogy ő mindezt a javunkra és az ő dicsőségére munkálja, ugyanakkor elismertük, hogy a mi dolgunk megerősíteni a házasságunkat, nehogy összeomoljon annak a súlya alatt, amin átmegyünk.

Ebben az emberpróbáló időszakban újra az alapvető dolgokra fordítottuk figyelmünket. Visszatekintve úgy látjuk, hogy azok a jellemzők, amelyek nekünk segítettek együtt átvészelni az élet és a szolgálat viharait, létfontosságúak minden házasságban – jó és rossz időkben egyaránt.

Kommunikáció

A kommunikáció elengedhetetlen egy egészséges kapcsolathoz. A nehéz időkben különösen fontos beszélgetni gondolatainkról, érzéseinkről, csalódásainkról, vágyainkról és szükségeinkről. Így fogjuk tudni, hogyan támogathatjuk, bátoríthatjuk a legjobban egymást, és hogyan imádkozhatunk egymásért.

A gondolatolvasás nem tartozik a Szellem ajándékai közé. Ha szeretnénk, hogy házastársunk megtudja, mi van a fejünkben és a szívünkben, meg kell nyílnunk előtte.

Nem mindig könnyű az érzésekről beszélni, de mindig fontos. Keressük meg, milyen időpont, helyszín és módszer a legkényelmesebb számunkra. Lehet esti csevegés, miután a gyerekek lefeküdtek, de akár egy kézzel írott levél is.

Ügyeljünk rá, hogy a kommunikáció mindkét irányban működjön! Hallgassuk a társunk mondanivalóját feszült figyelemmel és tisztelettel!

Bensőségesség

Az egészséges házasság szempontjából létfontosságú, hogy bensőséges kapcsolatban legyünk Jézussal és a társunkkal.

Ha ragaszkodunk a rendszeres imádkozáshoz, dicsőítéshez és bibliatanulmányozáshoz, eleven szellemi légkört tudunk fenntartani otthonunkban. Végezzük ezeket a szellemi gyakorlatokat külön-külön, házaspárként és családként is! Olyan alapot fektetünk le így, amely a legvadabb vihart is kiállja.

Jézus azt mondta: „Aki tehát hallja tőlem ezeket a beszédeket, és cselekszi azokat, hasonló a bölcs emberhez, aki kősziklára építette a házát. És ömlött a zápor, és jöttek az árvizek, tomboltak a szelek, és nekirontottak annak a háznak, de nem dőlt össze, mert kősziklára volt alapozva.” (Máté 7,24–25)

Házastársunk esetében a bensőséges kapcsolat túlmutat a testi érintésen (bár nyilván az is hozzátartozik). Fedezzük fel, mi az, ami elmélyíti szívünk összekapcsolódását!

Mi nagyon szeretünk kocsikázni. Olyankor beszélgetünk, nevetünk, éneklünk, gyönyörködünk a tájban, megállunk a termelői piacoknál, imádkozunk, csendben üldögélünk, és álmodozunk. Szombat reggelenként szoktunk útra kelni. Ezek a kocsikázások csodás felüdülést hoznak a lelkünknek.

Az ilyen élmények olajat öntenek a romantika tüzére akkor is, amikor az ég beborul, és süvöltenek a szelek.

Ne hagyjuk, hogy a szolgálat annyira lefoglaljon bennünket, hogy ne maradjon időnk Istenre, aki elhívott, és a társra, akit tőle kaptunk!

Kompromisszumok

Időnként szükség van az engedékenységre, különösen válságos időkben. Hogyha egy házasság túlságosan egyoldalúvá válik, vagy mindig a szolgálat élvez elsőbbséget, annak a kapcsolat látja kárát.

2014 márciusában épp hazaértünk a kórházból hatodik gyermekünk születése után, amikor megtudtuk, hogy egy közelben lakó család kilenc hónapos kisgyermeke vízbe fulladt.

A szomszédaink tudták, hogy pásztorok vagyunk, és hozzánk fordultak lelki tanácsért. Mivel egyedi helyzetről volt szó, megengedtük, hogy a szolgálat ebben az esetben megzavarja értékes családi együttlétünket. Barátok és családtagok siettek a segítségünkre otthon, hogy ez a kompromisszum működőképes legyen.

Sok más esetben nemet mondtunk szolgálati felkérésekre, hogy több figyelmet fordíthassunk családi életünkre. Meggyőződésem, hogy ez létfontosságú. Volt, amikor még Jézus is elhúzódott a sokaságtól, és tanítványait is erre biztatta (Márk 6,31; Lukács 9,10).

Megértés

Törekedjünk megismerni és megérteni házastársunk szükségleteit! A Példabeszédek 24,3 azt mondja: „Bölcsesség építi a házat, értelem szilárdítja meg…”

A minőségi időt mindig mindketten létfontosságúnak tartottuk. Nagy a család, és egyre nagyobb a gyülekezet, úgyhogy a naptárunk nagyon gyorsan megtelik. Csakhogy tisztában vagyunk azzal, hogy túl fontos az együtt töltött idő ahhoz, hogy elhanyagoljuk. Ezért betervezünk rendszeres randikat, időnként egy-egy hétvégi kiruccanást és évente egy családi vakációt.

Nem szükséges, hogy az együtt töltött idő sokba kerüljön. A lényege az, hogy erősödjön köztünk a kötelék, emlékeket szerezzünk, és növekedni tudjunk a megértésben.

Néhány évente tartunk egy hathetes elvonulást is, amikor teljes mértékben a házasságunk és a lelkünk egészségére összpontosítunk. Ezt az időt arra használjuk, hogy kiértékeljük, hogyan állnak a dolgok köztünk, elmélyítsük a kapcsolatunkat, és átbeszéljük, milyen változásokra van szükség.

A Galata 6,2-ben azt olvassuk: „Egymás terhét hordozzátok, és így töltsétek be Krisztus törvényét.” Rájöttünk, hogy a teher csakugyan könnyebb, hogyha együtt hordozzuk. A megértés segít benne.

Fontos, hogy rendszeresen ellenőrizzük a házasságunkat. Derítsük ki, milyen nehéz terhet cipel a házastársunk, hogy segíthessünk neki a hordozásában.

Szeretet

A szeretet nem csupán érzés. Cselekvést jelentő ige. Tudatos döntéseket kell hoznunk egymás iránti szeretetünk kimutatására.

Egészen apró tettek is sokat számíthatnak, hogy a társunk érezze: értékeljük és megbecsüljük.

A szeretetet dicsérő, megerősítő szavak útján is közölhetjük. Egy váratlan, kézzel írott levélke vagy képeslap önbizalmat önthet társunkba, és biztatást nyújthat neki, különösen akkor, ha éppen nehéz hete volt a szolgálatban.

Úgy is kimutathatjuk szeretetünket, ha meglepjük társunkat valami spontán apró gesztussal. Hozzunk össze egy hétközi randit!  Küldjünk neki virágot!  Szerezzünk jegyet a koncertre, ahova úgy vágyott elmenni! Igyekezzünk éreztetni társunkkal, hogy folyton ő jár a gondolatainkban!

Mindnyájan hallottunk már tragikus történeteket arról, hogyan hullottak szét házasságok a szolgálat kihívásai közepette. De nem kell, hogy a mi történetünk is így végződjön! Lehet egészséges, rugalmas házasságunk és egészséges, eredményes szolgálatunk. Ha jönnek a viharok, akkor sem kell egyiket feláldozni a másikért.

Viszont a viruló házasság nem terem csak úgy magától. Rendszeres idő-, figyelem- és szeretetbefektetést igényel.

A szolgálattevők tisztában vannak azzal, mennyire fontos törődni másokkal. Néha azonban elfelejtünk ugyanilyen szinten gondoskodni a saját házasságunkról. Ennek nem kellene így lennie.

Társunk jó időkben és rossz időkben is áldás, munkatárs és szövetséges. A Prédikátor 4,9–12-ben azt olvassuk: „Jobban boldogul kettő, mint egy: fáradozásuknak szép eredménye van. Mert ha elesnek, föl tudják segíteni egymást. De jaj az egyedülállónak, mert ha elesik, nem emeli föl senki. Éppígy, ha ketten fekszenek egymás mellett, megmelegszenek; de aki egyedül van, hogyan melegedhetne meg? Ha az egyiket megtámadják, ketten állnak ellent. A hármas fonál nem szakad el egyhamar.”

Legyen a házasságunk erős; álljon szilárdan a szeretet és a hit talaján! Akkor, ha vihar támad, felkészültebben tudjuk együtt átvészelni.

+ posts

Warren és Tiara Curry a Life Changers Church (AG) gyülekezet alapító pásztorai Fairfieldben, Cincinnati egyik kertvárosában (Ohio, USA).