A prédikáció és a forrásellenőrzés

Hogyan prédikáljunk a mindenütt elérhető információ korában?
Ki emlékszik még, milyen volt a gyülekezetek világa az okostelefonok előtt?

Én igen.

Körülbelül 15 évvel ezelőtt egyik vasárnap elmondtam egy remek történetet Bobról, egy washingtoni üzletemberről. A prédikációm egyik legerőteljesebb részét alkotta a története. Elvégre ez volt a legfrissebb az interneten keringő sztorik közül, és nagyon sok szószékről megosztották. Egy köztiszteletben álló országos szolgálattól eredt. Néhány héttel később a fővárosba látogattam, és úgy mellékesen megemlítettem a történetet egy ott élő barátomnak.

– Ismerem Bobot – mondta ő. – Várj, felhívom. Szeretnél találkozni vele? – Amikor letette a telefont, felém fordult. – Beleegyezett a találkozóba, egy feltétellel: nem beszélhetünk arról a sztoriról.
– De hát miért? – kérdeztem. – Mert azt mondta, hogy nem igaz.

Hoppá! Mennyire szeretném visszaszívni azt a vasárnapot!

Ez akkor volt, de ma már más idők járnak. Manapság, ha egy történet túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, még a végére sem értünk, a gyülekezet valamelyik tagja már kiderítheti, hogy igaz-e. Nemcsak kiderítheti, hanem ki is deríti – különösen a fiatalabb, ezredfordulós generáció okostelefonnal felszerelkezett és annak használatában is jártas tagjai.

„How Technology is Changing Millennial Faith” (Hogyan változtat a technika az ezredfordulósok hitén?) című cikkében a Barna Group így magyarázza a jelen valóságát: „Most, hogy a villámgyors ellenőrzéshez mindössze néhány kattintás szükséges, az ezredfordulósok nem veszik magától értetődőnek az egyházi vezetők tanítását. Sőt, 14 százalékuk azt mondja, rá szokott keresni arra, amiket a vallási vezetők mondanak. Talán megdöbbentő, de a hitüket gyakorló keresztyén ezredfordulósoknak 38 százaléka mondja ugyanezt.”

De akár utánanéznek, akár nem, az igazság számít, éppen ezért a szavahihetőségünk szabad préda. Mindenesetre, mivel ők leellenőrzik, hogy igaz-e, amit mondunk, nekünk is így kell tennünk. Fontos, hogy a prédikációban elhangzottak megállják a helyüket. Nagyon fontos.

Ez az egész nemcsak arról szól, hogy a jól hangzó történetek igazak-e. Ellenőrizzük le prédikációnk minden részét – a statisztikákat, idézeteket, neveket, az egész gondolatmenet logikáját, a matekot, sőt még a bibliai idézeteket is! A téves tények olyan károkat okozhatnak, hogy nem éri meg spórolni az ellenőrzéssel.

A téves tények zavaróak. A hallgatók kizökkennek az istentisztelet átéléséből, hogyha észreveszik, hogy olyasmit mondtunk, ami nem igaz. A helytelen információ kiszűrésével való foglalatoskodás meggátolhatja, hogy odafigyeljenek a prédikáció hátralevő részére, összezavarhatja őket az imádkozásban és éneklésben, és elvonhatja őket attól, hogy válaszoljanak a Szent Szellem munkájára. A téves tények az ellenség eszközei.

A téves tények aláássák a hitelességünket. Akár tetszik, akár nem, hogyha annak, amit mondunk, 1 százaléka nem igaz, kétely vetül a maradék 99 százalékra, ami pedig igaz. Igazság szerint mi is ugyanúgy viszonyulnánk az itt-ott kicsit kozmetikázó autókereskedőhöz, ahogyan a hallgatóságunk viszonyul hozzánk. Az általános jó hírünk alapja az, hogy milyen hírünk van az apró dolgokban. Egy téves tény itt, egy ott – nem tesz jót a jellemünknek.

A téves tények nem dicsőítik Istent. A padsorokban ülő emberek az igazat akarják, a teljes igazat, a színtiszta igazat, ami egyébként remek leírás Isten jelleméről. Ha szándékosan adunk tovább téves információt, az bűn. Ha azért tesszük, mert túl lusták vagyunk alaposan utánajárni, az sem sokkal jobb. Gyerekkoromban édesanyám mindig hozzátűzte a bizonyítványomhoz ezt az igeverset: „Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt, mint aki nem vall szégyent a munkájával, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét” (2 Timóteus 2,15).

Azt javaslom, az igehirdetésünkhöz is illesszük hozzá ezt az apostoli tanácsot, annál is inkább, hiszen Pál eredetileg is az egészséges tanításra biztatta ezzel Timóteust, és arra intette, hogy tartsa távol magát a felületes tanítástól.

Az egésznek a lényege: a gondos igehirdető mindent leellenőriz. Hadd adjak néhány gyakorlati tippet ahhoz, hogy stimmeljenek a felhasznált történetek:

Feltételezd a legrosszabbat! Anélkül, hogy javíthatatlan szkeptikussá válnál, indulj ki abból, hogy minden sztori és statisztika, amit csak hallasz (akár más vallási vezetőktől is), talán hamis, vagy legalábbis részben pontatlan! Tegyük fel például, hogy azt hallod: az egyházon belül ugyanolyan magas a válások száma, mint az egyházon kívül. Még ha egy egyházi konferencián hallottad is, attól nem lesz igaz, főleg, ha nem az – márpedig ez nem az. [Ld. Bob Smietana: „False Facts: Why We Love Bad Stats,” (Hamis tények, avagy miért szeretjük annyira a rossz statisztikát), Facts & Trends, 2014. január 7.]

Keressünk rá a Google segítségével! Bármit és mindent, amit csak tudni akarsz, könnyen megtalálhatsz egy egyszerű internetes kereséssel. Bámulatos, mennyire megváltoztatta ez a világot. Tudod, mit? Amilyen gyorsan a gyülekezeted tagjai ki tudják deríteni a prédikáció alatt, hogy igazat mondasz-e, te is ugyanolyan gyorsan leellenőrizheted még a készülésed során, hogy igaz-e a mondandód. Két perc az egész.

Használj tényellenőrző oldalakat! A barátom, Karl Vaters, a kaliforniai Fountain Valley Cornerstone Christian Fellowship gyülekezetének pásztora ilyen gyakorlati tanácsot ad „4 Ways People are Fact-Checking Your Preaching” (A prédikáció villámellenőrzésének négy módja) című cikkében a Ministry Today magazinban (2015 március/április): „Ellenőrizd a sztorikat a Snopes segítségével! Megtanultam, hogy sose bízzam az olyan történetekben, amelyek túl tökéletesen illeszkednek a világnézetemhez. Elvégre, ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, az általában az is.” Akár a Snopes.com, a TruthOrFiction.com, a HoaxSlayer.com oldalt, akár valami más forrást választasz, vedd hasznát mások együttes bölcsességének!

Jelöld a forrásaidat! A jegyzetedben mindig szerepeljenek a felhasznált források bibliográfiai adatai! Ott lesznek, ha később szükséged lenne rájuk. Ha nem tudsz forrást találni valamihez, akkor az valószínűleg gyenge lábakon áll.

Jelöld az igei idézeteket! Vigyázz, hogy tényleg a Bibliából idézz, amikor azt mondod, onnan idézel („A tisztaság fél egészség” például nincs a Bibliában)! Amikor idézel egy igeverset, igyekezz megadni a pontos igehelyet is, hogy a hallgatók is kikereshessék és elolvashassák! Minden részlet a hitelességedet támasztja alá.

Ellenőrizd le az adatokat! Ellenőrizd a dátumokat (pl. ha nem vagy biztos benne, hogy a felvilágosodás a 17. vagy a 18. században zajlott-e, nézz utána)! Ellenőrizd a számokat (pl. ha azt mondod, hogy 14 évvel ezelőtt történt 9/11, végezd el a számítást: 2015-2001=14)! Ellenőrizd az irányokat (pl. Róma északnyugatra van Jeruzsálemtől, míg Jeruzsálem délkeletre Rómától stb.)!

Járj utána a szavak kiejtésének! Megteheted, hogy magabiztosságot színlelve átküzdöd magad az adott igeszakaszban előforduló bibliai emberek és városok nevén, vagy meghallgathatod és bizalommal elfogadhatod, ahogyan Max McLean és a BibleGateway.com kiejtik őket. Ők utánajártak, és helyesen ejtik ki a neveket. Ellenőrizz mindent, amit furcsának találsz!

Tartózkodj a levélszemétként érkező e-mailektől! Sokszor nem igazak a bennük szereplő történetek, ráadásul szinte mindet túl gyakran használják. Ha többször találkoztál már vele, a hallgatóságod is biztosan látta. Nincs annál rosszabb, mint ha egy igen fontos történetet mesélsz, az emberek nagy többsége pedig már ismeri a csattanót.

Használj eredeti példákat a közelmúltból! Mindig abban rejlik a legnagyobb erő, ha személyes történeteket osztasz meg az elmúlt hetedről, hiszen így (1) olyat mondasz el, amit előtte még soha, (2) aktuálisan kapcsolódsz a jelen helyzethez, és (3) igazat is fogsz mondani, mert nehezebb (bár nem lehetetlen) hazudni olyasmiről, ami a múlt héten történt.

Végezd a prédikációs felkészülést egy csapattal! Egy másik barátom, Mike Quinn a Newbreak Church gyülekezet pásztora San Diegóban. Ő az összes prédikációjára együtt készül a többi egyetemi pásztorral és a különleges hálózatához tartozó többi csapattaggal. Amikor még nem volt ennyi teljes idejű munkatársa, akkor is bevont egy önkéntes csapatot a felkészülésbe. A csapatba különböző készségekkel és nézőpontokkal rendelkező emberek kerülnek.

– Hogyha több szem szegeződik a személtető példákra és a tényekre, könnyebb kiszűrni a téves információkat – mondja Quinn.

Gondold át, nem lenne-e érdemes neked is bevonnod másokat a készülésbe! Ezzel is csökkentenéd a hamis anyagok továbbadásának kockázatát.

Nem tilthatod ki az okostelefonokat az istentiszteletről. Úgysem fog menni. Sőt, csak egyre okosabbak lesznek, ahogy a digitális technika egyre gyorsul. Velünk maradnak.

Hogyan kezelje akkor ezt az igehirdető? Beszélj róla! Tanítsd meg, hogyan lehet helyesen használni az elektronikus kütyüket az istentiszteleti alkalmakon! Mi hasznos, és mi nem? Felesleges úgy tenni, mintha mindenki odafigyelne. Inkább állj meg, és kérd az embereket, viselkedjenek úgy, hogy Isten szent imádatára tudjanak fókuszálni!

Tanítsd meg őket, hogyan imádják Istent médiától átitatott világunkban!

Vesd be őket! Egyszer-egyszer kérd meg a résztvevőket, hogy használják okostelefonjukat valamilyen szellemi céllal! Keresd meg a módját, hogyan vonhatnád be a hallgatóságot olyan bibliai kutatásba, amelynek segítségével örök igazságokat fedezhetnek fel! Meg fogsz lepődni! Nagyon tetszik az, ahogyan Vaters kezeli ezt a lehetőséget „4 Ways People are Fact-Checking Your Preaching” (A prédikáció vilámellenőrzésének négy módja) című cikkében: „Amikor sokan már leírnák az ezredfordulósokat mint közönyös naplopókat, kiderül róluk, hogy high-tech béreaiak”.

Bízz bennük! Ahogyan ők bíznak benned a szavahihetőségednek köszönhetően, vedd észre, mikor nyílik lehetőség párbeszédet folytatni az elektronikáról ebből a szent bizalomból kiindulva! A bizalom alapja az igazság. Ha együttérzéssel és igazán hirdeted Isten Igéjét, bizalommal fognak reagálni.

Emlékszel még, milyen volt a gyülekezeti élet az okostelefonok előtt? Én igen, de nekem tetszik ez a mostani világ is. Ügyesebb lettem tőle, és még inkább szükségem van Isten erejére, mert akármilyen okos is az okostelefonom, semmi sem ér fel azzal, ha intelligens összeköttetésben állok a Legokosabbal.

Az az okos – és becsületes – igehirdető, aki kapcsolatban marad Vele.