Egy 2019-es kerületi egyháztanácsülésen Doug Clay egyházelnökkel beszélgettem a mentális egészség Assemblies of God (AoG) amerikai pünkösdi felekezetbeni helyzetéről. Megkérdeztem tőle, szerinte mi a legégetőbb szükség.

– Nagyon tetszik ez a kérdés! – kiáltott fel.

Beszámolt arról, hogy a közösség milyen előrelépést tett a mentális betegségek és a lelkigondozás megbélyegzettségének visszaszorítása érdekében a gyülekezetekben. Ezután megosztotta a lelkipásztorok jóllétével kapcsolatos aggodalmát.

Ez a beszélgetés vezetett el néhány hónappal később a lelkipásztorok mentális egészségi helyzetét feltáró kutatáshoz. Ekkorra a téma még sürgetőbbé vált, mivel az egyházi vezetőknek globális világjárványban kellett megtalálniuk a közös utat.

Kutatócsoportunk 874 AoG-lelkipásztort kérdezett meg az Egyesült Államokban, hogy képet alkothasson a jóllétük és a mentális egészségügyi ellátással kapcsolatos viszonyulásuk helyzetéről. Az alábbiakban néhány kulcsfontosságú megállapítást közlünk.

Depresszió

A jó hír az, hogy az AoG-lelkipásztorok körülbelül 60 százalékánál nem jelentkeznek a depresszió tünetei. Figyelembe véve, hogy ezt az adatot 2020 júniusától decemberéig gyűjtöttük össze, ez pozitív jel.

Bár nem tudjuk, hogy az azóta zajló világjárvány okozta stressz növelte-e a depresszió arányát a lelkipásztorok körében, eredményeink arra utalnak, hogy sok a rugalmas lelkész.

Sajnos a vizsgálatban részt vevő tíz lelkipásztorból közel négynek voltak legalább enyhe depresszióra utaló tünetei, ami elég ahhoz, hogy állapotuk megfeleljen a depressziós zavar diagnosztikai kritériumainak.

A megkérdezettek negyede enyhe depresszió jeleit mutatta, míg 14 százalékuknál a közepes, közepesen súlyos vagy súlyos depresszió tünetei jelentkeztek. A mintához tartozók mintegy 5 százaléka számolt be arról, hogy kéthetes időszakon belül több napon át vagy ennél gyakrabban öngyilkossági gondolataik voltak.

Talán te magad is, vagy általad ismert más lelkipásztor is depresszióval küzd. Fontos, hogy ne fordítsuk el a fejünket a depressziónak akár olyan enyhe tüneteitől sem, mint például az alacsony energiaszint, a szokásostól eltérő fogyás vagy hízás, a koncentrálási nehézségek, vagy az öröm hiánya olyan tevékenységben, amely korábban sokat jelentett.

Stressz

A depressziót befolyásoló egyik tényező a munkahelyi stressz, amely a munkával kapcsolatos nyomásokat foglalja magában.

Sok lelkipásztor több szerepkört is felvállal, a munka és a magánélet határai elmosódnak, fizetésük pedig nem felel meg a képzettségi követelményeknek és a szerepkörükre vonatkozó munkaelvárásoknak.

Vizsgálatunkban a munkahelyi stressz erősen előre jelezte a depressziós tüneteket. A kutatásban részt vevők mintegy 20 százaléka élt erős, míg további 58 százalékuk mérsékelt munkahelyi stressz alatt.

A hasonló tanulmányok korábbi eredményeihez képest ezek a szintek meglepően magasak. Például egy protestáns lelkészek körében végzett 2013-as felmérés szerint a munkahelyi stressz körülbelül 8 százalékuk esetében volt erős.

A világjárvány valószínűleg nagy szerepet játszott a lelkipásztori stressz fokozásában.

Lelki jóllét

A lelki jóllétet a Duke Divinity School Clergy Health Initiative által kifejlesztett skála segítségével mértük.

Az eredmények azt mutatták, hogy ötből egy lelkipásztor nem érzi Isten erejét és jelenlétét a szolgálatában. Ennek mindannyiunk számára aggasztónak kell lennie.

Barátságok

A lelkipásztorok közeli barátainak száma mind az általános jóllétükkel, mind a saját maguk számára hivatásos lelkigondozó igénybevételéhez való hozzáállásukkal jelentős mértékben összefüggött.

Megkértük, hogy határozzák meg az olyan közeli barátaik számát, akikkel őszintén tudnak beszélni. A válaszok az „Egy sem” és a „Négy vagy több” közötti skálán mozoghattak.

A depresszió pontszáma azoknál volt a legmagasabb, akik nem tudtak közeli barátról beszámolni. Minden egyes közeli baráttal a depresszió pontszáma csökkent. Az összesített jólléti pontszámok ugyanezt a tendenciát mutatták.

Ezenkívül annak az esetében volt a legkisebb valószínűsége, hogy lelkigondozó segítségét kéri, akinek nem volt közeli barátja (a teljes minta mintegy 9 százaléka). A lelkigondozással kapcsolatos pozitív attitűd minden egyes közeli baráttal nőtt.

Gyógyszerekkel kapcsolatos nézetek

A kutatás ugyancsak érdekes megállapítása a lelkipásztorok pszichiátriai problémák gyógyszeres kezeléséről alkotott véleményéhez fűződik. A megkérdezett lelkészek tíz százaléka jelezte, hogy a felmérés időpontjában vagy korábban pszichiátriai gyógyszert szedett. Ez az eredmény összhangban van a lelkipásztori állomány és a laikus réteg gyógyszerhasználatáról szóló más tanulmányokkal.

Az AoG-lelkipásztorok körülbelül egyharmada azonban azt nyilatkozta, hogy soha nem használna pszichiátriai gyógyszert. Ez azt sugallja, hogy az ilyen kezelés alkalmazása továbbra is jelentősen stigmatizált.

Tekintettel arra, hogy a minta 40 százalékánál mutatkoztak a depresszió jelei, a gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos negatív megítélés akadálya lehet a kezelésnek.

Következő lépések

Van néhány következő lépés, amelyet a lelkipásztor e megállapítások fényében megtehet.

Először is, vedd fontolóra, hogy megvizsgáld saját mentális jóllétedet.

Ha ennek eredménye bármilyen szintű depressziót jelez, keresd fel háziorvosodat vagy egy lelkigondozót. Ha úgy érzed, hogy depresszió vagy más mentális egészségügyi probléma gyötör, a saját vizsgálatod eredményétől függetlenül vedd igénybe orvos vagy mentális egészségügyi szakember segítségét.

Mérd fel a munkahelyi stresszorokat – a munkahelyi stresszválaszt kiváltó tényezőket. Állj meg, és gondold végig, hogy érzed magad a szolgálatban. Túlterhelő gyülekezeti igényeket vagy konfliktusokat tapasztalsz? Jelentősen megváltoztak a szerepköreid a világjárvány alatt? Nem érzed már Isten erejét és jelenlétét a mindennapi életében és a szolgálatában? Azzal is küzdesz, hogy hetente egy-egy szabadnapot kivegyél?

Ha a válaszok erős munkahelyi stresszre utalnak, beszélgess el a mentoroddal vagy barátoddal arról, mit élsz át. Vezetői coach közreműködését is igénybe veheted, aki segíthet meghatározni, hogy van-e olyan tényező, amelynek változtatásával a stressz csökkenthető.

Ha megbízható tanácsadóval megvitatod ezeket a kérdéseket, az segíthet újra kapcsolatba kerülni az életcél, a hivatás és a küldetés érzésével.

Tekintettel a társadalmi kapcsolatok fontosságára, tedd fel magadnak a kérdést: hány olyan barátod van, akivel megoszthatod a gondolataidat és érzéseidet. Ha ez a szám alacsony, beszélj az egyházkerület vezetőivel a kapcsolatépítési lehetőségekről. Ebédelj havonta egyszer kerületben szolgáló lelkésszel. Fontold meg, hogy számodra kedves szabadidős tevékenységet végző csoporthoz, helyi klubhoz csatlakozz.

Társadalmi kapcsolataid hálózatának bővítése javíthatja saját jóllétedet, és megkönnyítheti, hogy szükség esetén segítséget kérj.

Végezetül pedig vizsgáld felül a lelkigondozással és gyógyszeres kezeléssel kapcsolatos nézeteidet. Még ha a lelkipásztorok hajlandósága javult is abban, hogy gyülekezeti tagságuk figyelmét a mentális egészséggel kapcsolatos segédletek használatára felhívják, sokan közülük saját maguk esetében vonakodnak küzdelmeikben segítséget kérni. Vajon olyan segédanyagot ajánlasz-e másoknak, amelyet te magad nem lennél hajlandó kipróbálni?

Van olyan lelkipásztor, aki úgy érzi, a mentális egészségügyi szolgáltatókkal ápolt közvetítői kapcsolat korlátozza a saját hozzáférését ezekhez a segédanyagokhoz. A távgyógyászati szolgáltatások elterjedésével kiszélesítheted a mentális egészségügyi ellátás palettáját. A távoli lehetőségek azt is megkönnyíthetik, hogy a szakszerű tanácsadást a napirendedbe beilleszd.

Ne gondold, hogy nem engedheted meg magadnak az orvosi tanácsadást. Járj utána, hogy a szolgáltató dolgozik-e például magán egészégbiztosítási rendszerben, vagy differenciált díjszabást alkalmaz-e, esetleg kínál-e lelkészi kedvezményt.

Mentális egészségünk karbantartása – beleértve azt is, amikor szükség esetén segítséget kérünk – elengedhetetlen a szolgálatunk hosszú távú sikeréhez. Lelkipásztorként az önmagaddal való törődés hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is gondoskodni tudj másokról.