Új kezdet az új évben

Keresd Istent, és tervezd meg a következő lépéseket!

Nagyon szeretem az évkezdetet. Olyan, mintha második esélyt kapnánk. Talán kicsit naiv így gondolni. Csak azért, mert a naptár változik (ahogyan mindennap), még nem jelenti azt, hogy minden fájdalmunk, szokásunk és csalódásunk megszűnik létezni, vagy hogy a nagyon is valós gondjaink egyik napról a másikra elillannak.

De én akkor is szeretem.

Tetszik az új kezdet, a tiszta lap hangsúlyozása. És miért ne ragadnánk meg? Miért ne használhatnánk ki az egész országra, kultúrára jellemző elgondolkodás és előretekintés hangulatát? Miért ne vehetnénk ezt komolyan Jézussal? Az életünk, a kapcsolataink mindenképpen megérdemlik ezt a tudatosságot és időráfordítást a részünkről.

Sok remek eszközt találhatunk annak elkészítéséhez, amit én személyes leltárnak nevezek. Úgy gondolom, egészséges szokás, ha a vezetők kialakítanak egy tervet, amelyhez újra meg újra visszakanyarodhatnak, amelyen elgondolkodhatnak az év során.

Vezérgondolat

Nálam ez a folyamat azzal kezdődik, hogy elvonulok valami csendes helyre. Ezt tudatosan így tervezem, a megszokott életem ritmusából kilépve. Egy vezérgondolattal indítok. Ehhez szükség van arra, hogy várjak, figyeljek, és átgondoljam, mit tett Isten. Nagyon igyekszem, hogy ne siettessem ezt.

Általában egy-két szóból és egy igeversből áll a vezérgondolatom. A szó, illetve maga a vezérgondolat is csupán eszköz a végső cél eléréséhez: hogy jobban megismerjem Krisztust, és hagyjam, hogy átformáljon engem az Ő képmására. A következő lépésben a vezérgondolatot életem tucatnyi (mentális, testi, szellemi, munkával kapcsolatos stb.) területére és a családban betöltött valamennyi szerepemre vonatkoztatom.

Visszafogottság

Kemény lecke árán tanultam meg, hogy a kevesebb általában jobb. Egy-egy területnél egy-három pontra szorítkozom.
Ezek a pontok olyan dolgokat jelölnek, amelyeket szeretnék elérni, de általában nem olyanok, amiket egyszerűen kipipálhatnék egy listán. Ennél sokkal nagyszabásúbb dolgokról van szó. Az anyaságban például lehet az a célom, hogy felfedezzem, mire van szükségük a gyermekeimnek, miközben új életszakaszba lépnek. Egy ilyen pont naponkénti elkötelezettséget követel meg. Az egészhez azzal a vággyal közelítek, hogy rövidke földi életemmel jól sáfárkodjam – vagyis szem előtt tartom a tágabb összefüggést.

Áttekintés

Ha csak lehet, igyekszem havonta egyszer áttekinteni és átimádkozni a személyes leltáromat. A projektkezelő rendszerembe beillesztek egy havonkénti feladatot, ez emlékeztet, hogy szakítsak időt az áttekintésre.

Lehet, hogy a kisebbséghez tartozom ezzel, de úgy vélem, az új évre szóló tervezés árnyalt utazás. Nem egy egyszeri teendő. Ha közelebbről megnézzük Istennek az életünkben véghez vitt munkáját, tudni fogjuk, hogy Ő is így végzi munkája nagy részét – lassan, kitartóan és csendben. Jézus egy csodaszép biztatásban arra kéri tanítványait, hogy őrizzenek titkokat vele. A Máté 6,6-ban int, hogy titokban adjunk és szolgáljunk, és azt ígéri: „a te Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megjutalmaz majd téged”. Én például ezzel is próbálok erre a felszólításra válaszolni.

Te hogyan fogsz titkokat tartani Krisztussal ebben az évben? Mikor leszel kettesben Vele, hogy figyelj rá? Hogyan fogsz rejtett szolgálatot végezni?

Szerző: Andrea Lathrop

Andrea Lathrop a szolgálatok ügyvezető igazgatója a Christ Fellowship gyülekezetben (Palm Beach Gardens, Florida, USA).