2022. Február 15.Amikor a járvány miatt nem lehetett személyesen részt venni az alkalmakon Amerikában, a családok együtt nézték otthonról az online közvetítést. Aztán újra megnyitottak a gyülekezetek, de gyermekistentiszteletet sok helyen továbbra sem tartottak, így a szülők bevitték a gyermekeiket magukkal a nagy alkalomra. Most pedig, az ünnepek közeledtével sok gyülekezet eleve családi alkalmakat tervez be.
Több oka is lehet annak, hogy a hallgatóság között sokan vannak az átlagosnál kisebb, izgő-mozgó emberkék. Hogyan lehet gördülékeny alkalmakat tartani, és a lehető legjobban kihasználni az együtt töltött időt, ha több gyerek van jelen?
Először is, gondoljuk át az előttünk levő lehetőséget! Az én gyerekkoromban nem is volt más választásuk a gyerekeknek: együtt ülték végig a felnőtt alkalmakat a szüleikkel. Én lelkesen támogatom ugyan a korosztályos lebontásban történő tanulást, de azért annak is megvannak az előnyei, ha a családok közösen vesznek részt az alkalmakon.
Az egyik nagy áldás az, hogy a gyerekek láthatják a szüleiket nyilvánosan dicsőíteni. Egyszer néztem, ahogy egy apa a nyolcéves kisfiával együtt dicsőítette Istent egy istentiszteleten. A kisfiú testtartása, felemelt karjai hűen tükrözték az édesapja mozdulatait. Szép emlékeztető volt ez a generációs tanítványképzésben rejlő erőre.
A gyerekek a szülők példáját utánozzák – és ez a gyülekezeti életre is vonatkozik. Az úrvacsorától kezdve az előrehívásig mindenben nagyobb valószínűséggel vesznek részt a gyerekek, ha ezt látják az édesanyjuktól, édesapjuktól, nagyszüleiktől.
Ha a család együtt vesz részt az istentiszteleten, a gyerekek hallhatják a vezető pásztor igeszolgálatát, és együtt dicsőíthetik Istent minden korosztállyal. Ez is nagy előny. Az ilyen élményekből jobban megértik, mi a gyülekezet, mint ha csak gyerekfoglalkozásokon vesznek részt.
Családokkal foglalkozó pásztorként egyik legfőbb célom az, hogy meglássam, ahogy a gyerekek egész életükre Jézus tanítványai lesznek. Szeretném, ha tudnák, hogy mindig szívesen látjuk őket a gyülekezetben, és soha nem „növik ki” Isten családját.
Beismerem, ha visszagondolok azokra az időkre, amikor ott kellett ülnöm édesanyám mellett az istentiszteleten, nem sokra emlékszem azon kívül, hogy unatkoztam. De ez nem jelenti azt, hogy ne hozzuk be a gyerekeket a nagy alkalomra. Sokkal inkább azt jelenti, mindenképpen tudatosabban készüljünk, amikor együtt van jelen az egész család.
Gyerekbarát hozzáállás
A kommunikáció egyik legelső szabálya az, hogy ismerjük meg hallgatóinkat. Ha gyerekek is vannak jelen, három dolgot kell észben tartani:
1. Említsük meg őket! Ha nyilvánosan megemlítjük a gyerekeket az istentisztelet során, akár név szerint, akár általánosságban, abból mindenki tudni fogja, különösen a gyerekek, hogy szívesen látjuk őket.
2. Figyeljünk az időre! A prédikáció hosszának vagy a dicsőítő énekek számának megtervezésekor tartsuk észben a gyerekek tűrőképességét! Ők általában rövidebb ideig bírnak figyelni, mint a felnőttek.
3. Ragadjuk meg az érdeklődésüket! Nem kell teljesen átalakítani az alkalmakat, de vonjunk be olyan elemeket, amelyek megragadják a kicsik figyelmét! Az érdekes történetekkel, egyszerű viccekkel könnyen el lehet érni, hogy a gyerekek is kövessék az üzenetet.
Vegyítés
A hagyományos prédikációk a legkevésbé hatékonyak, hogyha kapcsolatot akarunk teremteni a gyerekekkel. Legyünk készek néha egy kicsit változtatni a dolgokon! Elvégre a változatosság és a kreativitás sokat jelent minden korosztály figyelmének lekötésénél.
Tervezzünk be olyan pillanatokat, amikor a kicsik felé fordulunk! Az evangélium komoly dolog, de ne féljünk olyan elemeket bevonni, amelyek megnevettetik a gyerekeket, például egy-egy rajzfilmrészletet, vagy olyasmit, amire felfigyelnek – például egy élő betlehemet! A szülők hálásak lesznek érte.
Adjunk lehetőséget valamilyen gyakorlati tevékenységre! A színezők sok esetben le tudják kötni a gyerekeket, ha pedig a prédikáció témáját illusztrálják, egyéb interaktív tevékenységekkel együtt hathatósan alátámasztják az elhangzó üzenetet. Ráadásul a segítségükkel a szülők otthon át tudják beszélni a prédikációt a gyerekeikkel.
Vonjuk be a szülőket is! Gondoljuk át, hogyan érinthetjük meg a gyerekeket a szülőkön keresztül! Jó ötlet lehet például családi imádkozást beiktatni az istentisztelet alatt, vagy otthon megbeszélendő kérdéseket feltenni.
Kérjünk fel szakértőket!
Nem kell mindent egyedül csinálni. A gyülekezetben már valószínűleg vannak olyanok, akik profin értenek a gyerekek nyelvén – például általános iskolai tanítók vagy gyerekmunkások. Kérjünk segítséget tőlük olyan családi alkalmak megtervezésében és kivitelezésében, amelyek a legfiatalabb résztvevőket is elérik!
Jó alkalom ez arra, hogy bizonyítson a gyerekmunkások csapata. Mindenképpen éreztessük velük, mennyire sokra értékeljük az ötleteiket és a kreativitásukat! Akármilyen okból van jelen több korosztály az istentiszteleteinken, sosem szabad ezt tehernek tekinteni. Tartsuk inkább fantasztikus lehetőségnek arra, hogy egy kicsit megerőltessük magunkat, és erősebbé tegyük a családokat!
Manny Melendez a Radiant Church (AG) gyülekezet családokkal foglalkozó pásztora Colorado Springsben (Colorado, USA).