2023. Szeptember 25.Hogyan hatnak érzelmeink másokra, és mit kezdhetünk ezzel?
Talán nem is tudod, de fertőző vagy. Mivel vezető vagy, az általad kivetített érzelmek átragadhatnak másokra, és hatással lehetnek a munkájukra. A társadalomtudósok ezt „érzelmi ragálynak” nevezik. Komoly tanulságot szűrhetnek le belőle a gyülekezetek is.
Hadd javasoljak hat módszert annak megakadályozására, hogy a ragályos érzelmek kárt okozzanak a szolgálatodban.
1. Foglalkozz az egészségeddel!
Nem luxus, ha fontosnak tartod az érzelmi egészségedet – mind szellemileg, mind szakmailag szükség van rá.
Thomas Sy és munkatársai megjelentettek egy tanulmányt a Journal of Applied Psychology (Alkalmazott Pszichológia) című szaklapban, amelyből kiderül, hogy a vezetők fertőzőbbek, mint követőik.
Ez azt jelenti, hogy a pásztorok és a gyülekezeti vezetők határozzák meg a szolgálócsapat és a gyülekezet hangulatát.
Doktori disszertációmban azt kutattam, hogyan hat a társadalmi státusz az érzelmi ragály mintáira egyes csoportokban. Megfigyeltem, hogy a csoporton belül azok a tagok, akiket tisztelnek és nagyra tartanak – mint a legtöbb gyülekezeti vezetőt a gyülekezetében –, fertőzőbbek, mint azok, akiket nem.
Érzelmileg fertőzőnek lenni óriási felelősség, úgyhogy rendszeresen szánj időt arra, hogy elgondolkozol azon, hogy érzed magad! Tele vagy energiával, vagy kimerültél? Béke tölt el, vagy aggódsz?
Akár felismered, akár nem, érzelmeid nagy valószínűséggel másokra is átragadnak. Ha foglalkozol az érzelmi egészségeddel, abból nemcsak neked származik előnyöd, hanem a gyülekezetedet is jobban tudod szolgálni, mert elősegíted mások érzelmi egészségét.
2. Vizsgáld meg az érzéseidet!
Az ember verbálisan, fizikálisan és virtuálisan is közvetít érzelmeket, úgyhogy több érzelmet fejezel ki, mint azt esetleg gondolod.
Az emberi arc több mint negyven különálló izom segítségével milliónyi arckifejezést képes generálni, amelyet mások szomorúnak, haragosnak, unottnak, bosszúsnak vagy valami egyébnek értelmeznek.
Az arckifejezések az érzelmek közlésének és megértésének csupán egyetlen módja. Használunk még különféle testtartásokat, kézmozdulatokat és hanglejtéseket, amelyek szintén arról árulkodnak, hogy mit érzünk – sok esetben spontán, gyorsan és tudattalanul.
A digitális kommunikáció során is történik érzelemátvitel. Amikor üzenetet küldesz, vagy kiposztolsz valamit, az olvasók a szóhasználatodból és a központozásodból következtetnek arra, hogy érzed magad. És egyre több bizonyíték szól amellett, hogy ezek az érzelmek is ragályosak.
Talán gyerekesnek tűnnek az emotikonok, de egyre fontosabb forrást jelentenek az érzelmi információkkal kapcsolatban a mai világban. Egyetlen emotikon is drasztikusan módosíthat azon, hogy valaki hogyan értelmez egy szöveges üzenetet. Ha a „Julie korábban ért ide” szöveg mellett egy mosolygós fej látható, az egészen mást jelent, mint hogyha dühös emotikon kíséri.
Az érzelmek kifejezése állandó, csak különböző intenzitással és szándékossággal történik.
Jó ötlet odafigyelni arra, hogy milyen érzelmi jelzéseket küldünk. Az állandó önszabályozás azonban nem csupán megerőltető, de gyakorlatilag lehetetlen is – annál is inkább, mivel annak, amit az érzéseinkből közlünk, a nagy része öntudatlan.
Hatékonyabb stratégia, ha gondoskodunk arról, hogy szívünk és elménk összhangban legyen Isten igéjével. Ha szellemileg és érzelmileg egészséges vagy, nem kell azon aggódnod, hogy érzéseid negatív hatással lesznek közösséged tagjaira.
3. Nyújts bátorítást!
Érzéseid nemcsak arra vannak hatással, hogy hogy érzik magukat a szolgálócsoportod tagjai, hanem arra is, hogy hogyan végzik a munkájukat.
Sigal Barsade-nek az Administrative Science Quarterly negyedévente megjelenő közigazgatási folyóiratban közölt tanulmánya bemutatta, hogy a pozitív érzelem csökkenti a konfliktust, és növeli a csoport együttműködését és teljesítményét.
A gyülekezetek a csoportok együttműködésére építenek. Végső soron az együttműködés befolyásolja, mennyire képes egy gyülekezet szolgálni a környezete felé és betölteni a nagy missziói parancsot.
Ahhoz, hogy jól vezessünk, eredményes önkéntes és munkatársi közösségre van szükség. Mivel az érzelmi egészség központi jelentőségű az eredményesség szempontjából, nem vehetjük könnyedén. A jó hír az, hogy a vezetők erőteljes hatást gyakorolhatnak csapattagjaik érzelmi jóllétére. A negatív érzelmeket úgy ellensúlyozhatjuk, ha pozitív érzelmeket ébresztünk.
Ha szolgálócsoportunk egy tagja kudarcot vagy csalódást él át, ne becsüld alá a bátorítás erejét!
4. Légy hiteles!
Nagy hiba lenne összetéveszteni az érzelmi egészséget a boldogsággal. Az ember összetett és sokoldalú lény, ami leginkább ott látható, amikor érzelmi hullámvasúton érezzük magunkat.
Szolgálatod során nagy valószínűséggel tapasztalsz örömteli és mélységes megelégedést nyújtó pillanatokat, ahogyan bosszúságot, csalódást és szomorúságot is.
A vezetők gyakran éreznek kényszert arra, hogy jó arcot vágjanak, pedig az embernek nem kell állandóan lelkesedést sugároznia. Teljesen hiteltelen és irreális, ha az ember megpróbál mindig boldogságot árasztani magából.
A gyülekezeti tagoknak tudniuk kell, hogy nincsenek egyedül, amikor fájdalmat vagy más negatív érzést élnek át. Hasznos lehet számukra, ha hallják, hogyan dolgozzák fel a gyülekezeti vezetők hasonló érzéseiket. Jézus is sírt a tanítványai előtt (János 11,35).
Isten arra teremtett, hogy rengeteg különböző érzést éljünk át – és juttassunk hitelesen kifejezésre. Ha azonban keserűség, irigység vagy neheztelés van benned, akkor ezek az érzések gyökeret verhetnek a gyülekezetedben. Előnyös lehet a hitelesség a vezetők részéről, de csak akkor, ha szellemi érettségből és egészségből fakad.
5. Kezeld a haragodat!
A harag nemcsak hogy pusztító lehet, de ragályos is. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a vezetők kordában tartsák indulataikat.
Disszertációs kutatásomban abból a feltevésből indultam ki, hogy a boldogság ragályosabb, mint a harag. Mint kiderült, tévedtem. Arra jutottam, hogy a harag ugyanolyan könnyen terjed, mint a boldogság.
A Biblia sok helyen beszél a haragról. A Jakab 1,19–20-ban például az áll: „Tanuljátok meg tehát, szeretett testvéreim: legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra, mert az ember haragja nem szolgálja Isten igazságát.”
A Szentírásban is olvasunk viszont olyan esetekről, amikor helyénvaló volt a harag megnyilvánulása. Nehémiás például „nagyon megharagudott”, amikor meghallotta, hogy Isten népének tagjai elnyomják egymást (Nehémiás 5,6). A prófétát haragja arra indította, hogy szót emeljen másokért.
A harag pozitív tettekre sarkallhat. Vezetőként azonban fontos megítélnünk, hogy valóban helyénvaló-e a haragunk. Máskülönben elharapózhat, és súlyos fertőzést okozhat.
6. Vigyázz, mit kapsz el!
Az érzelmi ragály mindkét irányban működik. Ha nem vigyázunk, a körülöttünk lévők érzései a mi szívünkre is átterjedhetnek.
A tanítványképzés sok esetben arról szól, hogy segítünk az embereknek átevickélni az élet legnehezebb kihívásain. Miközben mellettük állunk személyközi konfliktusaikban, életük nagy fordulatiban és tragédiáiban, hordozhatjuk az érzéseiket is.
Ha emberekkel foglalkozunk, azon kaphatjuk magunkat, hogy az érzelmi ragály elszenvedőivé válunk. Amikor valaki dühbe gurul, és konfliktust szít, könnyű haragosan visszavágni neki. Amikor gyász idején szolgálsz a hátrahagyott családtagok felé, akaratlanul is rád ragadhat a szomorúságuk.
Amikor heves érzéseket élsz át, és úgy érzed, kezdenek elborítani, fordulj Istenhez imában! A Filippi 4,6–7-ben az áll: „…imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt; és Isten békessége, mely minden értelmet meghalad, meg fogja őrizni szíveteket és gondolataitokat Krisztus Jézusban.”
Dávid király – aki sokféleképpen és sok esetben juttatta nyilvánosan kifejezésre érzelmeit – tudta, hogy Isten segítségére van szüksége, ha kordában szeretné tartani benső életét. A Dávidnak tulajdonított 26. zsoltárban azt olvassuk: „Vizsgálj meg, Uram, és próbálj meg, kutasd át szívemet-lelkemet!” (2. vers)
Vezetőként feladatunk jól pásztorolni a ránk bízottakat. Ehhez leltárba kell vennünk érzéseinket, rugalmasnak kell maradnunk a Szent Szellem formáló keze alatt, és olyan érzéseket kell továbbadnunk, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy gyülekezetünk egészséges és eredményes legyen.
Kayla Pierce a SouthGate Church gyülekezet (AG) gyerekszolgálatának vezetője South Bendben (Indiana, USA). PhD-tanulmányokat végez szociológiából a University of Notre Dame egyetemen, ahol a csoportfolyamatokat, az érzelmeket és az identitást tanulmányozza. Kutatásáról itt lehet többet megtudni: kayladrpierce.com