A tanítványképzéssel foglalkozó szolgálatok gyakran hangsúlyozzák a Szellem gyümölcsét, arról azonban könnyű megfeledkezni, hogy ez a tanítás a vezetőkre is vonatkozik.

Kultúránk hajlamos egyenlőségjelet tenni a vezetés és az elfoglaltság, a merészség, az erőszakosság vagy az önérvényesítés közé. Hogyha vezetőkre gondolunk, nem feltétlenül a szeretet, az öröm vagy a hosszútűrés jut először eszünkbe.

Van olyan is, aki egyenesen gyengeségnek tartja, ha egy vezető a szívesség, a jóság, a hűség vagy a szelídség jelét mutatja. A Szentírás természetesen nem ezt tanítja.

Hogyha a vezetők magukévá teszik, gondozzák és példájukkal bemutatják a Szellem gyümölcsét, akkor kezdenek úgy vezetni, mint Jézus – akinél nagyszerűbb vezetőt nem látott még a világ.

A Legyen értelme sorozatnak ez a része arról szól, hogyan legyünk krisztusibbak. A következő tíz lecke a vezetők szempontjából vizsgálja a Szellem gyümölcsét.

  1. A vezetés és a Szellem gyümölcse. A vezető nem válogathat a Szellem gyümölcséből. Mind a kilenc jellemvonásra szüksége van, ezeket pedig a Szent Szellemmel való rendszeres közösség által tudja megteremni.
  2. Vezessünk szeretettel! A szolgálat teljes mértékben az emberekre irányul. Ahogyan Jon Tyson író fogalmaz: a vezetőnek a szeretetet kell választania, miközben másokat hallgat, megfigyel, kiértékel, biztat, vagy felel nekik.
  3. Vezessünk örömmel! Az öröm nem külső körülményektől függő érzés, hanem döntés, amelyet meghozhatunk, ha gyakoroljuk a hálaadást, egészséges szemléletmódot alakítunk ki, és keressük a pozitív beállítottságú emberek társaságát.
  4. Vezessünk békességgel! Ez a fajta vezetés a béke helyéről és a békés viszonyulásból kell, hogy fakadjon. A béke helyére úgy találhatunk rá, ha időt töltünk Istennel. A békés viszonyulás pedig megóv attól, hogy buldózerrel essünk neki azoknak, akiket vezetünk.
  5. Vezessünk türelemmel! A türelem összeütközésbe kerülhet a fejlődés vágyával. Ugyanakkor kulcsfontosságú a szellemi formálódáshoz, a kapcsolatok javulásához és ahhoz, hogy többen magukévá tegyék a látást.
  6. Vezessünk szívességgel! Az a vezető, akit a szívesség jellemez, nem csupán „rendes”. Azzal juttatja kifejezésre a szívességet, hogy nem ítél elhamarkodottan azok fölött, akiket vezet, és együttérzéssel fordul a körülötte lévők felé.
  7. Vezessünk jóságosan! A jóság magában foglalja a jóindulatot és a szívbeli becsületességet. Úgy is mondhatjuk, hogy jósággal vezetni azt jelenti: úgy döntünk, hogy jók leszünk, és jót teszünk.
  8. Vezessünk hűséggel! A hűség alatt sokszor azt értjük, hogy valaki „kiáll”. Pedig a bibliai hűség ennél sokkal többről szól. Aki hűséggel vezet, az példát mutat az Isten iránti hűségre, bölcs sáfárként kezeli Isten országának forrásait, és következetes a vállalásai tekintetében.
  9. Vezessünk szelíden! Ez a jellemvonás látszatra talán gyengeséget tükröz, pedig a szelídség erős jellemet feltételez. Azt jelenti, hogy akaratunkat alárendeljük Istennek, és alázatosan viszonyulunk hozzá.
  10. Vezessünk önmegtartóztatón! A vágyaink kordában tartásának képessége elengedhetetlen ahhoz, hogy eredményes vezetők legyünk. Önuralom nélkül elhamarkodott döntéseket hozunk, egészségtelen tevékenységekbe merülünk, és tiszteletlenül bánunk az emberekkel.

Ha a csapatunkkal átbeszéljük és alkalmazzuk az egyes leckéket, a vezetésünk módja egyre inkább hasonlítani fog Krisztuséra. És talán a munkakapcsolataink terén is észrevesszük a változást.

Stephen Blandino
+ posts