Hadd mutassak egy 12 lépésből álló folyamatot, amely segít alaposan felkészülnöd következő prédikációdra!

Nagyon szeretem a főzős és házátalakítós műsorokat. Rajongok a hablapátért és a kalapácsért is. A műsorok szakértői pedig megmutatják, hogyan csináljam. Pár perccel azután, hogy beépítettem egy felülvilágítót a nappaliba, már készíthetem is a hatrétegű csokitortát. Jó móka végignézni a folyamat alakulását lépésről lépésre.

Lehetséges-e ugyanilyen lelkesedéssel előkészíteni egy prédikációt?

Szerintem igen, mert az igehirdetésnek is van egy sajátos sorrendje. Vannak gyakorlati lépések, amelyeket érdemes követni a felkészülés során. Attól fogva, hogy előveszed a Bibliádat kedden, addig, amíg el nem mondod a prédikációt vasárnap, minden héten végigmehetsz a felkészülés útján.

Nézzük meg ennek a gyakorlati folyamatnak a lépéseit, amelyek segítenek alaposan felkészülnöd a következő igehirdetésedre! Elsőre talán túl soknak találod, de elvégezhető.

Először hadd foglalkozzak az igehirdetési előkészület természetfeletti oldalával: imádkozás, önvizsgálat, bűnvallás, a Szent Szellem erejének felöltése, és így tovább. Ezekkel a dolgokkal lehet aládúcolni a prédikációfaragás tudományát. Isten szól az emberiséghez, és ezt a pásztorok adják tovább a szószékről. Ez az óriási megtiszteltetés térdre kell, hogy kényszerítsen. Általa meg tudjuk csinálni. Nélküle nem.

1. ALAPIGE: Az igeszakasz kiválasztása

Milyen igerészt használok fel?

Kezdd a Bibliával! Válassz ki egy igerészt (x számú igeverset) megfelelő szövegösszefüggésben, az író szándékával összhangban logikai és szerkezeti szempontból is! Törekedj viszonylag összetartozó gondolati egységet választani! Lehet ez egyetlen vers, egy bekezdés, egy fejezet, vagy akár egy könyv is. Nem a méret a lényeg, hanem a szakasz egysége és összefüggése.

Mivel a Biblián belül egyedi műfajok találhatók, mindegyik sajátos megközelítést igényel. Egy levél például általában gondolati egységenként lett bekezdésekbe rendezve. Figyeld meg, hogyan lép tovább a szerző egyik témáról a másikra! Minden egyes egységet kezelj külön prédikációként!

Az elbeszélő szakaszokon cselekményszál fut végig. Nem csupán egy bekezdést prédikálsz el a történetből, hanem elmondod az egész történetet. A hosszabb történeteknél (pl. Ábrahámé) figyelj oda a helyszín- és időpontváltásokra, mert így találod meg, hol végződik az egyik történet, és hol kezdődik a másik! Az egyes jeleneteket (egységeket) külön prédikációkként kezeld!

A költői szakaszok, például a Zsoltárok, versszakokra vannak osztva. Megpróbálhatsz esetleg egyetlen versszakról prédikálni, de általában biztonságos, ha az egész zsoltárról prédikálsz. (A 119. zsoltár viszont nemigen fér bele egyetlen igehirdetésbe.) Az egyes költői egységeket külön-külön prédikációkként kezeld!

Általános, minden műfajra érvényes szabály, hogy egy (világos kezdettel és befejezéssel rendelkező) igei gondolati egységet válassz alapigének.

2. KUTATÁS: Tanulmányozd át az igeszakaszt, és gyűjtsd össze a jegyzeteidet!

Mit tudhatok meg erről az igerészről?

A kutatás elsődleges célja a szövegkörnyezet feltárása. Minden gondolati egység beleillik egy tágabb szövegkörnyezetbe. Egy regényben például úgy tekintenénk, hogy a 8. fejezet az egész történet része. Minden egyes igehirdetési egység része egy nagyobb szövegkörnyezetnek, a Szentírás tágabb keretén belül. Nem teheted meg például, hogy kiemelsz egyetlen szót a mondatból, bekezdésből, fejezetből, amelyhez szervesen kapcsolódik.

Mielőtt segédeszközöket vennél igénybe, olvasd el a szakaszt, és foglalkozz vele! Olvasd fel hangosan! Egészen másképp kelnek életre a lapra írt szavak, ha halljuk, mint hogyha látjuk őket. Jegyzetelj, tegyél fel kérdéseket, próbáld meghatározni, mit értesz belőle, és mit nem!

Miután egy ideig olvasgattad a szövegrészt, elővehetsz lexikonokat, konkordanciákat, bibliai szótárakat és kommentárokat. Gyűjts jegyzeteket az igerésszel kapcsolatban! (Én úgy szoktam, hogy az igerészt több példányban kinyomtatom széles margóval. Ezekre jegyzetelek, miközben a szövegrész szavaival foglalkozom – bekarikázom a fő gondolatokat, összekötöm az összetartozó dolgokat, aláhúzom a kulcsszavakat, és jegyzetelek a margókra. Igyekszem alkalmazkodni a modern technikához, de a papír és a tinta ezen a ponton verhetetlen.)

Miután több oldalnyi jegyzetet összegyűjtöttél, már valószínűleg kirajzolódik előtted a szakasz kontextusa.

3. NAGY ÖTLET: Fedezd fel az exegetikai ötletet!

Mi a nagy ötlet?

A Biblia ötletgyűjtemény. Minden gondolati egység (igehirdetési szakasz) különálló ötletet tartalmaz. A bibliai prédikációk a Biblia egyedülálló nagy ötleteit adják át, amelyeket a Szent Szellem ihletésére írt egy ókori szerző.

A kiválasztott igeszakasz fő gondolatának megállapításához négy kérdést érdemes feltenni. (Példaként az 1. zsoltárt használom.)

A. Mi a téma? Nem a szakasz témája a nagy ötlet, hanem a szakasz egy- vagy kétszavas összefoglaló gondolata. (Az 1. zsoltár témája: Isten útjai.)

B. Mi a tárgy? Minden bibliai író fejében forgott egy kérdés írás közben. Úgy szoktunk írni, hogy kérdéseket válaszolunk meg az ötletek megformálása közben, akár nyilvánvalók ezek, akár nem. A szerző kérdéseit a Szent Szellem igazgatta, és Ő segít neked rátalálni ezekre a szövegrészben. Tanulmányozás közben, ahogy igyekszel megérteni az eredeti szerző szándékát, rátalálsz a szöveg irányát adó kérdésre. (Az 1. zsoltár tárgya: Hova vezetnek Isten útjai?)

C. Mi a tárgy kifejtése? Miután azonosítottad a tárgyat (a szerző legfőbb kérdését), illeszd hozzá a kifejtését! Ahogyan a kérdés megköveteli a választ, a tárgyhoz is hozzátartozik a kifejtése. (Az 1. zsoltár tárgyának kifejtése: Bölcsességre és életre vezetnek.)

D. Mi a nagy ötlet? Ha a bibliai szerző által felvetett kérdéshez hozzáillesztjük a választ, megkapjuk a szakasz nagy ötletét. Erről kell prédikálni. Ez lesz az igehirdetés egyesítő ötlete. A prédikáció minden része az elejétől a végéig erről az ötletről szól, mert ez az igerész lényege. Nem az igehirdető hozza létre az igei prédikáció nagy ötletét; ő csupán kivonja a szövegből. (Az 1. zsoltár nagy ötlete: Isten útjai bölcsességre és életre vezetnek.)

4. ELEMZÉS: Elemezd az exegetikai ötletet!

Hogyan elemezhetem a nagy ötletemet?

Most, hogy megvan a nagy ötlet, már csak négy dolgot tehetsz: átfogalmazod, megmagyarázod, bebizonyítod vagy alkalmazod. A nagy ötleted elemzése lesz a vezérfonal a felkészülés többi részében. Négy elemző kérdést tégy fel! (Az 1. zsoltár nagy ötlete: Isten útjai bölcsességre és életre vezetnek.)

• Átfogalmazás: Szükséges-e átfogalmaznom? (Nem igazán.)
• Megmagyarázás: Mit jelent? Igényel-e magyarázatot ez a gondolat, vagy egyes részei? (Magyarázd el a fő elemeket: Isten útjai, bölcsesség és élet!)
• Bizonyíték: Igaz-e? Be tudom-e bizonyítani, hogy igaz? (Tudok-e olyan példákat vagy bizonyságokat mutatni, ahol ez igaznak bizonyult? Mindig igaz? Azonnal? Vagy előbb-utóbb?)
• Alkalmazás: Mi a különbség? (Ha valaki készen áll arra, hogy Isten útján járjon, hogyan teheti? Hogy néz ez ki a munkahelyen? Otthon? Nehéz időkben? Könnyű időkben?)

Mivel azt szeretnénk, ha hallgatóink engedelmeskednének az Igének, azt akarjuk, hogy alkalmazzák. (És?) De nem fogják alkalmazni, ha nem hiszik el. (Igaz-e?) Ezenfelül nem fogják elhinni akkor sem, ha nem értik. (Mit jelent?)

Ha értik, el tudják hinni; ha pedig elhiszik, tudják alkalmazni. Célunk: eltávolítani az akadályokat, amelyek meggátolják, hogy cselekvői legyenek az Igének, mert így megismerhetik és átélhetik a Szentírást szóban és tettben.

5. ÖTLET: Fogalmazd meg a homiletikai ötletet!

Hogyan lehet a legegyszerűbben megfogalmazni a nagy ötletemet?

Most már készen állsz arra, hogy tömören, velősen megfogalmazd. Ez homiletikai ötleted 15 vagy kevesebb szóban történő feszes átdolgozását jelenti. Egyszerű, erőteljes és emlékezetes lesz a végeredmény. Egészen konkrét nyelvezetet használj – olyan kifejezéseket, amelyeket hallgatóid jól ismernek!

Az igerész igazságai iránti elkötelezettségedben ne köss kompromisszumot, de olyan nyelvezettel írd le, hogy mindenkihez szóljon! Figyeld meg az alábbi kérdéseket:

• Hogyan fogalmazhatom meg a fül számára?
• Könnyen megjegyezhető-e egyszeri hallásra?
• Pozitív vagy negatív kifejezésekkel fogalmaztam meg?
• Aktuális-e a modern kultúrára nézve?
• Van-e benne kigyomlálandó vallásos szóhasználat?

Olyan mondatra törekedj, amely összefoglalja az igerész nagy ötletét, és úgy fogalmazd meg, hogy hallgatóid érezzék: nekik és róluk beszélsz!

Fejben világosan összeált az ötlet? Ha szombat éjjel váratlanul felébresztenének, és megkérdeznék, miről fogsz prédikálni, képes lennél felülni és minimális tétovázással elmondani a nagy ötletedet? Ha tudod, mit fogsz mondani, mielőtt kiállsz a szószékre, sokkal valószínűbb, hogy a gyülekezet is tudni fogja, mit mondasz, amikor ott állsz előttük.

(1. zsoltár: „Isten útjai bölcsességre és életre vezetnek” – ez is elég tömör, de akár lehet belőle ez is: „Járj ezen az úton; megéri!”)

6. CÉL: Határozd meg a prédikáció célját!

Mi a cél?

A gyülekezeti vezetők körében népszerű szó a cél. Ha tisztában vagyunk egy igehirdetés szerepével és céljával, akkor tartalmasabb lesz mind az átadása, mind a meghallgatása.

Figyeld meg az alábbi kérdéseket:

• Miért prédikálok erről?
• A prédikáció után mit tudnak majd megtenni az emberek?
• Milyen meggyőződéseknek, viszonyulásoknak, tetteknek vagy értékeknek kellene megváltozniuk a prédikáció meghallgatásának következtében?

Érdemes még feltenni ezeket is:

• Miért írta ezt a szerző?
• Milyen hatást kívánt gyakorolni eredeti közönségére?
• Miért került bele a Bibliába?

Imádkozva állj a Szent Szellem elé kereséseddel, és derítsd ki, Isten mit szeretne elvégezni az igehirdetésed által! Ez lesz a cél. A cél lehet új ismeret, friss meglátás, megváltozott viszonyulás vagy elsajátított készség. Úgy fogalmazd meg a célt, hogy az lehetővé tegye a kiértékelést, vagyis a siker meghatározását!

(Az 1. zsoltár célja: A hallgatókat meggyőzni arról, hogy Isten útjainak követése nemcsak helyes, de ez a legokosabb is, amit tehetnek.)

7. FORMA: Válaszd ki a prédikáció formáját!

Milyen forma illik hozzá?

Vannak deduktív (levezető) és induktív (következtetéses) prédikációk. A deduktív prédikáció az elejére helyezi a nagy ötletet, az induktív prédikáció pedig a végére. A deduktív igehirdetés már a legelején közli, hova tart; az induktív prédikáció bizonytalanságban hagyja a hallgatókat. A deduktív/induktív prédikáció pedig a közepén helyezi el a nagy ötletet.

Gondold át a célhoz illő formát:

1. Ha a tájékoztatás a célod, inkább a magyarázatot érdemes előnyben részesítened (deduktív).
2. Ha a meggyőzés a cél, a forma inkább arra vezesse a hallgatókat, hogy saját tempójukban jussanak el a következtetésedre (induktív).
3. Ha tájékoztatni és meggyőzni is szeretnél, a formával ragadd meg a hallgatót (induktívan), aztán nyújts magyarázatot (deduktívan)!

8. VÁZLAT: Készítsd el a prédikáció vázlatát!

Milyen felépítést érdemes választani?

Most már készen állsz a vázlat elkészítésére. Az igerész adja a vázlat formáját. A kifejtő igehirdetés célja az igerész kifejtése. A nagy ötlet a fő gondolat; a vázlatot az adja, amit a szerző mond a nagy ötletről (ezek a pontok).

A jó vázlat segít a hallgatónak követni a prédikátor gondolatait. Az igehirdetőnek is segít gördülékenyen prédikálni. A jó vázlatra alapozott igehirdetést egység, rendezettség és előrehaladás jellemzi. A vázlatírás munkája előnyökkel is jár:

• Erősíti az egység érzését, mert rákényszeríti az igehirdetőt, hogy egy egészként és ne részeiben tekintsen a prédikációra.
• Kikristályosítja az ötletek sorrendjét, hogy a hallgatók megfelelő sorrendben jussanak hozzájuk.
• Felfedi, hol van még szükség a vázlaton belül további szemléltető példákra az egyes pontok kellő kidolgozásához.

9. SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK: A vázlat kiegészítése

Hogyan érdemes szemléltetni?

A jó szemléltető példák (történetek, magyarázatok, hasonlatok, átfogalmazások, idézetek, statisztikák, és így tovább) alátámasztják a nagy ötletet, és megmutatják a hallgatóknak, milyen kézzel fogható, konkrét módon lehet engedelmeskedni az Igének.

A hatékony szemléltető példák az igei ötletet összekapcsolják a hallgatóság személyes megtapasztalásával. Megragadják a figyelmet, és felkavarják az érzelmeket. Kapcsolatot teremtenek, érdeklődést mutatnak és együttérzést ébresztenek.

Fontos, hogy valósághű, érthető és hihető példák legyenek. Lényeges a hitelesség, hogy a prédikátor azonosulni tudjon hallgatósága szükségleteivel; ne felülről beszéljen nekik, hanem melléjük állva.

A hallgatók szeretik az őszinteséget. A személyes történetek a legjobbak, különösen azok, amelyekben nem az igehirdető a nagy hős. A héten veled történtek jelentik mindig a friss ihlet legjobb forrását. Minél személyesebb a példa, annál erőteljesebb.

Szemléltető példák segítségével mutasd meg hallgatóidnak, hogyan néz ki az igerész igazsága! Olyan történeteket mesélj, amelyek a fülükből is szemet csinálnak! Vedd bele a cselekménybe az egészséges igei cselekvést! Mutasd meg; ne csak beszélj róla!

10.     ELEJE-VÉGE: Készítsd el a bevezetést és a lezárást!

Hogyan vezessem be és zárjam le?

Most, hogy már tudod, hova tartasz, és mit próbálsz elérni, írd meg a bevezetést és a lezárást! Nagy lesz a kísértés, hogy ezeket írd meg először, de inkább várd meg, amíg már tudod, mit vezetsz be és mit zársz le! A bevezetés és a lezárás a prédikáció törzsét szolgálják, az pedig az igerészt. A bevezetés és a lezárás nyitja és zárja a függönyt a fő felvonás – az igerész kifejtése – elején, illetve végén.

A hallgatók a bevezetés során döntik el, hogy tovább fognak-e hallgatni. Ha a bevezetés homályos, a hallgató összezavarodik és úgy is marad. A jó bevezetés a hallgató három fontos részét célozza meg:

• Fül – felkelti a figyelmet, kíváncsiságot ébreszt
• Szív – felfedi a szükséget, és a hallgatóhoz köti
• Fej – bevezeti a témát

A lezárás fejezi be a prédikációt; új szemszögből mutatja meg a gyülekezetnek a fő gondolatot, teljes egészében eléjük tárja, alátámasztja, még egy utolsó emlékeztetőt ad az igerészben közölt igazságra nézve. A jó lezárás többféle formát ölthet, de a legbiztonságosabb az összegző megerősítés, amely gyakorlatilag leteszi a gépet anélkül, hogy körözne a reptér fölött. Igyekezz előbb befejezni a beszédet, mint ahogy a gyülekezet abbahagyja az odafigyelést!

11. KÉZIRAT: Írd meg a kéziratot!

Hogyan írhatom le az egészet teljes részletességgel?

A tartalom nagy része vázlatos vagy pontokba szedett formában található. Szedd össze az egészet, és írd le a teljes prédikációt egész mondatokkal, teljes bekezdésekkel! Ha így teszel, azzal nemcsak kiegészíted a prédikációt papíron, hanem közben átgondolod az egyes fogalmakat.

Én 14-es méretű fontot szoktam választani a gépeléshez a számítógépemen, és szimpla sorközzel írok. Amikor új bekezdés következik, újat kezdek. A szemléltető példákat beljebb szedem. Az igei idézeteket pirossal emelem ki, a közvetlen idézeteket (leveleket, e-maileket, híres emberek mondásait stb.) pedig kékkel.

Minden oldal körülbelül 5 percnek felel meg. Ha 30–35 percig akarok prédikálni, akkor 7–8 oldalra kell szorítanom a kéziratot. Ha 10 oldal lett, vagy annál több, akkor tudom, hogy túl hosszú lesz.

A kézirat rákényszerít, hogy ezeket végiggondold. Ha fegyelmezetten papírra veted, felkészültebben tudod majd átadni. Megírás közben előjönnek a prédikáció erős és gyenge pontjai. Látható bizonyíték lesz ez arra, hogy készen állsz-e a prédikálásra.

12. PRÓBA: Gyakorold a prédikációt!

Hogyan gyakorolhatok?

Bár szó szerint leírom a prédikációmat, nem viszem magammal a kéziratot a szószékre. Gyakorláskor újra meg újra átolvasom, és megbizonyosodom arról, hogy mindent úgy mondtam, ahogyan Isten akarja, hogy mondjam. Keresem a homályos vagy gyenge átmeneteket. Hogyha jó előre elkészültem, időnként félreteszem a kéziratot, és később visszatérek rá, amikor tiszta a fejem. Ha egy ideig nem foglalkozom vele, aztán visszatérek, új meglátásaim vannak – arról, hogy mit kell kitörölnöm vagy hozzátennem. Átszerkesztem, és újra átolvasom.

Megpróbálom emlékezetből elmondani a tartalmat. A prédikáció logikus felépítése miatt az egyes részekből gördülékenyen következnek a továbbiak. Ha nem jut eszembe, mi következik, ott általában hiba csúszott a logikába, és igazítanom kell a kapcsolaton. Ha a prédikációt össze tudom tömöríteni néhány kulcsszóba vagy képbe, akkor (szinte) nincs is szükségem jegyzetre a szószéken.

Amit elveszítek a tartalomból azzal, hogy nem a jegyzetemből prédikálok, azt megnyerem a kontaktusban. Mivel az emberi kommunikáció nagy része (akár 90%-a) nem verbális (nem kézirathoz kötődő), érdemes a lehető legkevesebb időt a jegyzetekbe pillantással vagy a kézirat olvasásával tölteni a szószéken. Minél több a szemkontaktus, annál hatásosabb leszel. A hatásossághoz létfontosságú a testbeszéd, és az is, ahogyan beszélsz. Gyakorold a prédikálást tükör előtt vagy videokamerával! Lásd azt, amit a gyülekezeted is lát! Gyakorold a hangképzést!

Én ezért szoktam otthon hagyni a kéziratomat. Nem lehetek hatékony, ha nem készítem el, mert ez kényszerít rá, hogy minden egyes gondolatot átgondoljak. De ugyanúgy nem lehetek hatékony akkor sem, ha magammal viszem a szószékre, mert úgy kell kapcsolatot teremtenem a gyülekezettel, mint aki mellettük áll, és velük együtt veszi végig az élő Isten életet megváltoztató szavait.

Lezárás

Egyszer hallottam Chuck Swindollt, amikor pásztoroknak beszélt. Azt mondta, amikor elmegy erről a földről, hogy Megváltójával találkozzon, az utolsó hang, amit hallani akar, az, hogy a feje a szószékhez ütődik. Az Ige hirdetése közben akar eltávozni. Nagyon tetszett a buzgósága!

Bár nem könnyű feladat az igehirdetés elkészítése és átadása, és időnként élvezetesebbnek tűnik a főzés vagy a barkácsolás, a pásztor nem is részesülhet nagyobb megtiszteltetésben Isten részéről az igehirdetés feladatánál és annál a kegyelemnél és erőnél, hogy hétről hétre végigcsinálja. Tudom, mekkora áldozattal jár ezt kiválóan és hatalommal végezni. Megértem. Én is minden héten ezt teszem, akárcsak te. Kemény munka.

Ugyanakkor hatalmas áldás is, hogy minden héten a Szent Szellem ihletése nyomán írt, örökkévaló szavakkal foglalkozhatunk. Boldogító érzés napokat azzal tölteni, hogy segítsünk az embereknek találkozni egy olyan Istennel, aki Igéjével egyenesen a szívüket szólítja meg. Isten erre alázatos, töredelmes szívű pásztorokat használ, amilyen te és én is vagyunk. Ez a bizalom nekem bőven elég. Az Ő ereje által egy kicsit jobban tudom tenni ezt, mint múlt héten, és ez rád is igaz.

Amíg meg nem halljuk, hogy a fejünk a szószékhez koppan.

Jegyzet

1. Ha kíváncsi vagy egy teljes ábrára a prédikáció céljának megírásával kapcsolatban, ld. Haddon W. Robinson: Biblical Preaching: The Development and Delivery of Expository Messages (Grand Rapids: Baker, 2001), 110. o.

Forrásanyagok

Ha részletes útmutatást szeretnél a prédikációkészítéssel kapcsolatban, érdemes megnézned az alábbi könyveket és szerzőket. Amit a prédikálásról tudok, azt nagyrészt tőlük tudom:

• Robinson, Haddon W. 2001. Biblical Preaching: The Development and Delivery of Expository Messages. Grand Rapids: Baker.
• Sunukjian, Donald R. 2007. Invitation to Biblical Preaching: Proclaiming Truth With Clarity and Relevance. Grand Rapids: Kregel Publications.
• Chapell, Bryan. 2005. Christ-Centered Preaching: Redeeming the Expository Sermon. Grand Rapids: Baker.