2023. Október 15.Brad Mattrischt a Facebookon keresztül ismertem meg. Másodunokatestvérek vagyunk apám részéről, de úgy nőttünk fel, hogy nem ismertük egymást. Brad 2006-ban lett az Assemblies of God amerikai pünkösdi felekezet felszentelt lelkipásztora, ugyanabban az évben, mint én. A diplomáink száma is megegyezett, és hozzám hasonlóan ő is teljes idejű szolgálatba állt.
Csakhogy Brad agyi eredetű bénulásban szenvedett. Kerekesszékben ülve végezte szolgálatát. Sajnos sokan a szembetűnő fogyatékosságából kiindulva tekintettek rá, nem a képességei szerint.
A felekezetünk hírlevelében egy róla szóló cikk rátapintott az ellentmondásra: „Sokan, akik először találkoznak Mattrischsel – különösen azok, akik esetleg haboztak volna meghívni őt vendégszolgálóként –, megdöbbennek tudásán, bölcsességén és szellemi vezetői képességein.”
Megdöbbennek. Én pedig azt tartom döbbenetesnek, hogy a keresztyének a külső megjelenése és nem a szíve alapján ítélnek meg valakit (1Sámuel 16,7). Vajon hány szellemi ajándékot hagytunk kibontatlanul az asztalon egyszerűen azért, mert fogyatékkal élő személy ajánlotta fel?
A Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) meghatározása szerint a fogyatékosság „olyan fizikai vagy értelmi állapot (károsodás), amely az ilyen fogyatékossággal élő személy számára megnehezíti bizonyos tevékenységek végzését (cselekvési korlátozottság), illetve a környezetével való interakciót (részvételi korlátozottság)”.
A CDC a fogyatékosságokat az alábbi hat funkcionális csoportba sorolja:
- értelmi fogyatékosság (komoly nehézséget okoz a koncentráció, az emlékezés vagy a döntéshozatal)
- hallássérültség (nagyothallás vagy siketség)
- mozgássérültség (komoly nehézséget okoz a járás vagy a lépcsőhasználat)
- látássérültség (gyengénlátás vagy vakság)
- önellátásra való képtelenség (nehézséget jelent az öltözködés, a tisztálkodás)
- az önálló életvitelre való képesség hiánya (nehézséget jelent az ügyintézés, a bevásárlás)
E meghatározás alapján a CDC becslése szerint minden negyedik amerikai felnőtt (26%) valamilyen fogyatékossággal él. Ez 61 millió ember, és akkor a gyermekeket még nem is számoltuk bele. Brad is közéjük tartozott csecsemőkorától kezdve. (2020-ban tragikus hirtelenséggel életét vesztette.)
Mi, ép pünkösdiek már régóta helytelenül gondolkodunk a szolgálat és a fogyatékossággal élő személyek viszonyáról. Úgy viselkedünk, mintha irányukban és helyettük végeznénk a szolgálatot, ahelyett, hogy velük együtt is szolgálnánk, illetve tőlük is elfogadnánk, hogy szolgáljanak felénk.
A fogyatékossággal és a pünkösdi szolgálattal kapcsolatos tematikus szekció célja felvetni, milyen más módokon gondolkodhatnánk erről a témáról, és hogyan cselekedhetnénk e téren.
Disability and Discipleship (Fogyatékosság és tanítványképzés) című írásában Joanna French a fogyatékossággal élő személyek irányában végzett hatékony szolgálat alapelveit foglalja össze.
A gyógyulásért mondott megválaszolatlan imákhoz kapcsolódó jó néhány kényes teológiai kérdéssel ebben a lapszámban nem foglalkozunk. Ahelyett, hogy megpróbálnánk válaszolni arra, amit nem tudhatunk az isteni gondviselésről, szerzőink inkább arra összpontosítanak, mit lehet tenni a gyakorlati szolgálat szempontjából.
Abból indulnak ki, hogy a fogyatékosság nem jelent akadályt a Szent Szellem munkája előtt. Ahogyan az Úr maga mondta Pálnak: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Korinthus 12,9)
George Paul Wood az Assemblies of God kiadványok felelős szerkesztője (Springfield, Missouri, USA)