2021. Június 12.Egy előző cikkben már megnéztük, mennyire értékes lehet egy magyarázatos Biblia a lelkipásztor, a tanító, illetve akár egy laikus személy számára a gyülekezetben. A pásztor/tanító megbízást kapott az Úrtól, hogy buzgón tanulmányozza az Igét, és táplálja a rábízott juhokat. A Tűzbiblia számos vonása segíti a szolgálattevőt ennek a megbízásnak a teljesítésében.
A jó magyarázatos Biblia egyik fontos jellemzője az egyes bibliai könyvek előtt található bevezetés. Ez felvázolja a hátteret, és segít a bibliai szöveget középpontba állítani. A Tűzbiblia bevezetői tartalmazzák a következőket:
- A szerzővel kapcsolatos információk
- A fő téma
- A keletkezés időpontja
- Háttérinformációk
- A könyv keletkezésének célja
- A tartalom áttekintése
- Sajátosságok
- Újszövetségi beteljesedés (ószövetségi könyvek esetében)
- Bibliaolvasó vezérfonal, melynek segítségével két év alatt végig lehet olvasni
- az egész Bibliát
A szerző
Ha tudjuk, ki a szerző, különösen, ha nem szerepel a neve az adott könyvben, az segít megragadni a könyv kontextusát. Egyik evangéliumban sem jelenik meg például a feltételezett szerző neve. A bevezetőben meggyőző bizonyítékokat találunk arra nézve, miért valóban az a szerző, akinek tulajdonítják a könyvet. De miért fontos tudni, hogy ki egy-egy bibliai könyv szerzője?
Ha tisztában vagyunk azzal, hogy Máté (akit a Márk 2,13 Lévinek nevez) Jézus egyik követője volt, az magyarázatot nyújt arra, miért utal olyan sokszor az Ószövetségre, különösen az első tizenkét fejezetben, miközben kibontja, hogy Jézus a megígért Messiás. János, aki szintén Jézus zsidó követőinek egyike volt, és a legtovább élt az első tanítványok közül, első kézből származó ismeret alapján ír, és arra összpontosít, hogy Jézus Isten Fia, aki öröktől fogva az Atyával van (János 1,1–18). Márk – nagy valószínűséggel az a János Márk, aki Pál munkatársa is volt – leginkább Péter szemszögéből ír, és a római olvasókat tartja szem előtt (észrevehetjük, hogy nem ír nemzetségtáblázatot). Lukács pedig pogány hívőként egy Teofilosz nevű római hivatalnoknak ír (mind evangéliumában, mind a Cselekedetek könyvében), hogy rendszerezett, jól megírt beszámolót nyújtson Jézus szolgálatáról, majd arról, ahogyan a Szent Szellem erejével felruházott gyülekezet eljutott a világ nem zsidó térségeibe is.
Ha az egyes evangéliumokhoz úgy közelítünk, hogy észben tartjuk, ki írta, az segít megértenünk, miért úgy jegyezte le az adott szerző Jézus életét és szolgálatát, ahogyan tette.
A téma
A téma segít az olvasónak meglátni, hogyan fed fel az író a Szent Szellem ihletése nyomán lényeges részleteket arról, ahogyan Isten az emberekkel bánik. Mindegyik evangéliumi szerző egészen más szemszögből mutatja be Jézust. Máté evangéliuma Messiásként tárja elénk. Márknál csodatevőnek látjuk, Lukács pedig Megváltóként ír róla, aki egyszerre Isten és ember. Jánosnál Isten Fiaként jelenik meg Jézus. A Cselekedetek könyve csodálatos folytatása Lukács evangéliumának; lejegyzi, hogyan terjedt el Jézus üzenete a Szent Szellem tevékenységének köszönhetően Jeruzsálemből „a föld végső határáig” (Cselekedetek 1,8).
Mózes első könyvének témája a héber Biblia legelső szavát tükrözi (beresít, ami azt jelenti: „kezdetben”), ezzel is megerősítve, hogy ez a kezdetek könyve. Mózes első könyve beszél arról, hogyan keletkezett a fizikai világ, az emberi történelem, a bűn, a kultúra, és hogyan jött létre az a szövetséges közösség, amelyből a Messiás is eljön majd.
Háttér és cél
Ha megnézzük a háttérről és a célról szóló információkat, gyorsan megérthetjük, hogyan illeszkedik bele az adott könyv Isten tervébe. Láthatjuk például, hogy Dánielt és Ezékielt is fogságba vitték a babiloniak, viszont egészen más volt a családi hátterük. Dániel királyi vérből származott (Dániel 1,3), így a királyi udvarban szolgálhatott. Ezékielt később hurcolták el, és mivel nem volt nemesi származású, egyszerű közemberként élt. Mindkét prófétára komoly hatást gyakorolt egy idősebb próféta, Jeremiás szolgálata. Mindhárman Izráel történetének legszörnyűbb időszakában szolgáltak. Mindhárman értékes célról tudósítanak, mivel megjövendölik Izráel helyreállását. Ezenkívül megprófétálják azt is, hogy büntetés vár azokra a népekre, amelyek rosszul bántak velük, vagy örültek Izráel nyomorúságának.
Áttekintés
Az áttekintés nagy vonalakban nyújt átfogó képet a könyv üzenetéről. A Cselekedetek áttekintése megmutatja, hogyan és mely fejezetekben jutott el az evangélium a Jézus által megprófétált területekre (Cselekedetek 1,8). Az egyes könyvek áttekintése segít az olvasónak tisztában lenni a könyv tartalmával, és szerepelnek benne igehelyek is, hogy megtaláljuk a lényeges verseket a további tanulmányozáshoz.
Sajátosságok
Ebben a szakaszban olyan jelentős információkat találunk, amelyek időnként tükrözik a könyv átfogó vázlatát. Jó példa erre a Mózes első könyvénél felsorolt hét sajátosság; többek között a világegyetem megteremtése, a családfa, amely Jézusig, a Messiásig nyúlik; az események, amelyek sok-sok évvel később szükségessé tették a kivonulást és a felismerés, hogy Izráel az a nemzet, amely az áldás forrása lesz a világ számára (1Mózes 12,1–3). Az Újszövetség Máté evangéliumával kezdődik, és az 1Mózeshez hasonlóan itt is hét sajátosságról olvashatunk. Máté evangéliuma a legrészletesebb beszámoló; jelentős mértékben támaszkodik ószövetségi igeversekre, hogy alátámassza: Jézus a régóta várt Messiás, ahogyan a Szentírás megjövendölte. Máté az Isten országára vonatkozó jézusi tanításokra összpontosít, és arra, hogyan fogja ez a királyság legyőzni a gonoszt az utolsó időkben. Máté egyúttal az egyetlen evangélium, amely előremutat a gyülekezet megalapítására (Máté 16,18; 18,17). Ahogyan Ábrahám áldássá lett a nemzetek számára, a gyülekezetnek is áldássá kellett válnia a világ számára azzal, hogy hirdeti Jézust, és tanítvánnyá teszi az embereket (Máté 28,16–20).
Újszövetségi beteljesedés
Az ószövetségi könyveknél egy további szakasz szól az újszövetségi beteljesedésről; rámutatva az Ó- és Újszövetség viszonyára. Pál Timóteushoz intézett szavaiban (2Timóteus 3,16–17) gondosan kiemelte, mennyire fontos megtanítani a kor gyülekezetének, hogyan ismerhetik fel az igazság teljes Bibliát átszövő teológiai vonulatait. Ma még fontosabb szem előtt tartani a 2Timóteus üzenetét, hiszen nekünk már mindkét szövetség a rendelkezésünkre áll, míg Timóteus főként az Ószövetségből taníthatott. Ennek az információnak a jelentősége egyértelmű, ha arra gondolunk, milyen gyakran idézi az ÚSZ a Zsoltárokat (186 idézetben, minden más ÓSZ könyvnél gyakrabban). A Zsoltárok könyvében rengeteg utalást találunk Jézus szolgálatára, ahogyan arról az ÚSZ beszámol.
Bibliaolvasó vezérfonal
A rendszeres bibliaolvasás elengedhetetlen a keresztyén ember növekedéséhez és szellemi fejlődéséhez. Az egyes könyvekhez kapcsolódó bibliaolvasási terv rendszert ad ahhoz, hogy két év alatt a teljes Bibliát módszeresen végigolvassuk. Van egy másik lehetőség is arra, hogy az egész Bibliát elolvassuk egy vagy két év alatt, ennek a címe: „The Entire Bible in a Year” (Egy év alatt végig a Biblián). Ezt a kalauzt a témakereső index után, a konkordancia előtt találjuk a Biblia végén. Az egyéves tervhez az Ó- és az Újszövetségből is kell olvasni mindennap. Ezt lehet két évre igazítani úgy, hogy a reggelre javasolt ÓSZ szakaszokat az első évben, az estére ajánlott ÚSZ szakaszokat pedig a második évben olvassuk el.
Vázlat
A bevezető elsőként a vázlatot említi. Remek eszköz ez a teljes könyv áttekintéséhez, és nagyon hasznos lehet a prédikációk vagy tanítások kidolgozásához. Az ÚSZ teológiailag leggazdagabb könyvei közé tartozik a Római levél. A vázlat harmadik fő pontja alatt találunk három erőteljes kijelentést azzal kapcsolatban, hogy milyen szabadságot nyertünk el Krisztusban. Először is, minden keresztyénnek dolga akad a bűnnel: vagy sikeresen legyőzi, vagy rabjává lesz. Tudjuk, hogy Krisztus elvégzett művének köszönhetően nem vagyunk a bűn rabszolgái; ez olyan igazság, amely szabaddá teszi a keresztyén embert a bűn kötelékétől. Ez az erőteljes emlékeztető segíthet szabadon élnünk a bűn rabságától. Ugyanilyen fontos tudni azt is, hogy szabadok vagyunk a kárhoztatástól. Az ördög megpróbálja kárhoztató vádlásokkal meggátolni, hogy a Krisztus által elnyert szabadságban éljünk. Az utolsó pont pedig arra emlékeztet, hogy szabadon élhetünk a Szent Szellem vezetése alatt; így szívünk és elménk az örökkévaló értékekre tud összpontosítani a bűnös viselkedés helyett (Galata 5,16).
A fent említett szakaszok sokszor hivatkoznak cikkekre, térképekre és ábrákra; ezeket nagybetűvel emeltük ki, így könnyű megtalálni a további tanulmányozáshoz hasznos kiegészítő anyagokat.
Legközelebb folytatjuk a Tűzbiblia áttekintését, és megvizsgáljuk az alcímek, a kereszthivatkozások, a lábjegyzetek és a cikkek előnyeit.
Bob Novak 30 éven át szolgált pásztorként vidéki közösségekben, a Life Publishers International projektigazgatója (Springfield, Missouri, USA)