2022. Június 15.Az egyik legfontosabb jellemző, amely a magyarázatos Bibliát megkülönbözteti a normál Bibliától, az a jegyzetek belefoglalása. Általában ezek a jegyzetek alkotják a legszembetűnőbb vonását. Ezeket a Tűzbibliában a bibliai szöveg alatt vízszintes vonallal elválasztva helyeztük el. A jegyzet az érintett vers és szövegrész vastagon – és többnyire csupa nagybetűvel – szedett szövegével kezdődik. Folyamatos kommentárnak szánjuk őket: rövid magyarázatot nyújtanak az adott rész mondanivalójáról, amelyet esetleg nem könnyű észrevenni vagy megérteni.
A jegyzetek segítenek, hogy az olvasó kontextusában értse az igerészt, és ne használja tévesen Isten igéjét. Ahogyan sorozatunk első, A magyarázatos Biblia előnyei című cikkében említettük, Pálnak hitbeli fiához, Timóteushoz intézett szavaira összpontosítottunk. Pál így biztatta Timóteust: „Igyekezz kipróbált emberként megállni Isten előtt, mint aki nem vall szégyent a munkájával, hanem helyesen fejtegeti az igazság igéjét.” (2Timóteus 2,15) A Tűzbiblia jegyzetei fontos eszköz ennek a lényeges célnak az elérése szempontjából.
A jegyzeteket öt különböző csoportba sorolhatjuk. Mindegyik csoport útmutatást nyújt az igerész helyes megértéséhez, és szilárd teológiai alapot fektet le a Biblia pontos alkalmazásához, amely szellemi növekedést eredményez. Így olyan eszközökre tesznek szert a keresztyének, amelyek segítségével összhangba hozhatják életüket a Szentírással, és erőteljes bizonyságtevővé válhatnak azok felé, akiknek szükségük van a Jézussal való kapcsolatra.
Magyarázó jegyzetek
A magyarázó jegyzetek úgy nyújtanak további információt az adott igerészről, hogy segítenek kihámozni az üzenetet, amelyet a Szent Szellem kinyilatkoztatott (2Timóteus 3,16), az író pedig közvetíteni szándékozott. Ezek a jegyzetek úgy vizsgálják az adott vers vagy versrész kontextusát, hogy figyelembe veszik a környező verseket is.
Ezenkívül vizsgálják az adott szakasz megírására késztető háttérinformációt is. A háttér ismerete segít megértenünk, miért foglalta bele írásába a szerző az adott információt, és milyen eredményt szeretne az igerészre adott válaszként. Lehetséges, hogy az akkori kulturális háttér eltér az olvasóétól, ha azonban megértjük az igerész célját, képesek leszünk a mai korra vonatkozó üzenetet leszűrni a szakaszból. Ez az információ általában olyanok számára elérhető, akik komoly könyvtárral vagy átfogó bibliai szoftverprogrammal rendelkeznek. Aki nem tud hozzáférni ilyen eszközökhöz, az beszerezhet egy jó magyarázatos Bibliát, mint amilyen a Tűzbiblia is, mert ez olyan jegyzeteket tartalmaz, amelyek segíthetnek abban, hogy helyes fogalmunk alakuljon ki a szövegről.
Néhány példa a háttérinformációt szolgáltató magyarázó jegyzetekre: Zsoltárok 137,9 és Máté 2,1. A Zsoltárok 137,9-et felháborítónak találhatjuk, ha nem vagyunk tisztában az adott korral és annak kultúrájával. A zsoltáros nem a kisbabák legyilkolása mellett emel szót, hanem a háború borzalmairól beszél, és azt óhajtja, hogy a hódító sereg ugyanolyan büntetésben részesüljön, mint ahogyan azok büntették Izraelt. A jegyzet megvilágosítja az olvasó előtt, miért egy ilyen kegyetlen mondatban csúcsosodik ki ez a zsoltár. Máté a második fejezetben megemlíti Heródest és a bölcseket, de azt nem magyarázza el a Biblia szövege, miért adta rendeletbe Heródes, hogy meg kell ölni az újszülött fiúbabákat (16–18. vers), vagy hogy miért keresték fel Jézust a bölcsek Betlehemben. Semmit nem tudunk meg ezeknek a bölcseknek a hátteréről sem. A Máté 2,1-hez kapcsolódó jegyzet viszont beszél Heródesről és a bölcsekről is.
Van, amikor a fordítás során használt szavak kapcsán igénylünk további segítséget az igerész mondanivalójának megértéséhez. A 2Korinthus 1,22 „zálogról” vagy „pecsétről” beszél a keresztyén életében jelen lévő Szent Szellemmel kapcsolatban. A jegyzet érthetővé teszi az igerészt, és több gyakorlati alkalmazást javasol a vershez, illetve több jelentést a kiemelt szóhoz.
A magyarázó jegyzetek kulcsfontosságú forrásanyagot képeznek a magyarázó prédikációkhoz, amelyek az egész igeszakaszhoz képest szűrik le az adott igerész üzenetét, nem csupán egyetlen versre vonatkozóan.
Teológiai jegyzetek
A teológiai jegyzetek olyan lelki fogalmakra vonatkozó információkat közölnek, mint például a bűn, a bűnbocsánat biztosítása, az üdvösség (az embernek a felkínált bűnbocsánatra adott válasza), a megtérés (az elnyert bűnbocsánat fényében élt élet), a bemerítkezés, a Szent Szellem-keresztség, a csodák, az egyház, a végidők próféciái és az Istennel kapcsolatos fogalmak. Minden egyes témánál felfedezhetjük az ember és Isten kapcsolatát, a középpontban pedig Isten szentsége és teremtményei iránti szeretete áll.
A 2Mózes 3. fejezete feljegyzi, milyen párbeszéd zajlott le Mózes és az Úr között az égő csipkebokornál. Ez a találkozás fenséges, ámulatba ejtő módon fedi fel a szentségével és szeretetével kapcsolatos fogalmakat. A tűz használata isteni jel, azt jelzi, hogy valami rendkívül fontosat kíván közölni (ítélet: 1Mózes 19,24; 3Mózes 10,2; 4Mózes 16,35; 5Mózes 4,24; isteni találkozás: 2Mózes 3,2; 5Mózes 9,15; vezetés: 2Mózes 13,21; védelem: 2Mózes 14,20; helyeslés: 3Mózes 9,24; 4Mózes 9,15; 1Királyok 18,38; 2Krónika 7,1; Cselekedetek 2,3).
Ezenkívül elengedhetetlenül fontos, hogy az egyház tisztában legyen a szentség fogalmával, ezért is olyan lényeges a Tűzbiblia az egyház számára. A 2Mózes 3,5-höz kapcsolódó jegyzet kiemeli, mekkora szüksége van Isten népének arra, hogy meglássa: el kell szakadnia a bűntől, és – ami ugyanilyen fontos – el kell köteleznie magát az Isten akarata szerinti életre. Azért is fontos észben tartanunk ezt a beszélgetést, mert ha nem az ő útjai szerint élünk, akkor magához vonz a bűn, belegabalyodunk csapdájába, ez pedig szellemi halált eredményez (Róma 6,23).
Isten a szeretetét mutatja meg szövetséges neve, a Jahve kinyilatkoztatásában. A 2Mózes 3,14-hez kapcsolódó jegyzet rámutat, hogyan keletkezett a szent név, és hogyan biztosította Isten az ő népét a szükségeik betöltésére vonatkozó ígéretéről. Hatalmas nehézségek vártak Izraelre az ígéret földje felé vezető úton. Mivel ekkor még rabszolgasorban éltek Egyiptomban, fontos volt tudniuk, hogy Jahve velük lesz minden lépésnél, az ő neve az a szövetséges név, amely hozzájuk hasonlóan bennünket is biztosít Isten gondviseléséről.
Hitéleti jegyzetek
A hitéleti jegyzetek azt emelik ki, mennyire fontos úgy rendezni életünket, hogy keresztyénként állandó növekedés és fejlődés jellemezzen bennünket. A hitéleti jegyzetek elősegítik szellemi növekedésünket a hit, az imádság, a Biblia iránti engedelmesség és az Isten jóságára való ráhagyatkozás által. Arra bátorítják a keresztyéneket, hogy mélyen gyökerezzenek meg Isten dolgaiban.
Az Újszövetség teológiai szempontból leggazdagabb könyvében Pál beszél a szellemi növekedés kérdéséről (Róma 12,1–2). Ebben a két versben és a hozzájuk kapcsolódó jegyzetben felfedezhetjük, hogyan növekedhetünk hitünkben, ha alkalmazzuk a versekhez kapcsolódó három teológiai jegyzetben bemutatott gondolatokat. Pál olyan szavakat használ, mint „élő” és „szent”, és arról beszél, hogy becsületesen éljünk. Ráadásul olyan szavakat kapcsol össze, amelyek elsőre ellentétesnek tűnnek: „élő” és „áldozatul”. A 12,1-hez kapcsolódó jegyzet kibontja a két legfontosabb kifejezésben közölt fogalmakat.
Arról beszél, hogy a keresztyéneknek Isten számára elkülönített életet kell élniük a Szent Szellem segítségével a bűntől szabadon, amely csapdába akar ejteni (Galata 5,16). A Galata levél 5. fejezetében Pál felsorolja, milyen bűnöket eredményez, ha a testies természet irányítja az ember életét. A bűnök felsorolása után azonban elmondja a galatáknak, hogyan kerüljék el a csapdát a Szent Szellem által termett gyümölcsök bemutatásával. A 19. és 22–23. versekhez kapcsolódó jegyzetek utalnak A bűnös természet cselekedetei és a Lélek gyümölcse című cikkre, amely még részletesebben kibontja ezeket az igazságokat.
Csak úgy imádhatjuk Istent és mutathatjuk ki igazán iránta érzett szeretetünket, ha olvassuk a Bibliát, imádkozunk, és engedelmesen tesszük azokat, amiket Isten kijelent (János 14,15.21; 15,10). Isten imádása nem annyira egy bizonyos tevékenység, mintsem inkább életstílus: annak eldöntése, hogy követjük az igazságot, amely egyedül Isten igéjében fedezhető fel.
Etikai jegyzetek
Az etikai jegyzetek a jellemfejlődést és az Isten mércéje és céljai iránti elkötelezettséget hangsúlyozzák, mert ezekből látszik, hogy etikus hívő emberek vagyunk. A Máté 5–7. fejezeteit Hegyi beszédként szoktuk emlegetni. Jézus az úgynevezett „boldogmondásokkal” kezdi ezt a szakaszt (5,3): ezzel lefekteti az alapot a prédikáció további részének alkalmazásához. Azután sóként és világosságként jellemzi a keresztyéneket (5,13–16). Ez a négy vers képezi a hátteret ahhoz, amiről Jézus az 5,17-től a 7. fejezet végéig beszél. Ehhez a szakaszhoz sok etikai jegyzet kapcsolódik. Míg a hitéleti jegyzetek bensőnk fejlődésével foglalkoznak, az etikai jegyzetek felfedik, hogyan lehet megvalósítani ezeket a meggyőződéseket a való életben, és hogyan vehetik észre őket mások. Az, hogy etikus keresztyének vagyunk, hozzátartozik a világ felé képviselt bizonyságtételünkhöz arra vonatkozóan, hogy Krisztus követői vagyunk.
Jézus „prédikációja” kulcsfontosságú témákkal foglalkozik, amelyeket a keresztyéneknek feltétlenül meg kell érteniük ahhoz, hogy só és világosság lehessenek. Jézus az Ószövetség erkölcsi (etikai) törvényeivel indít (17. vers), majd érinti a büszkeség, a harag és a kéjvágy kérdését, majd a bosszúvágyat, amely azok felé él bennünk, akik testileg vagy érzelmileg bántottak bennünket. Szót ejt arról, hogyan bánunk ellenségeinkkel, hogyan viszonyulunk az adakozáshoz és a pénzhez, a böjtöléshez és mások megítéléséhez, és még rengeteg olyan témáról, amellyel találkozik az ember e bolygón élve.
Gyakorlati jegyzetek
A gyakorlati jegyzetek segítenek megbirkózni azokkal a mindennapi dolgokkal, amelyekkel életünk során találkozunk. Gyakorlati útmutatást nyújtanak olyan témákban, mint a gyógyulás, a szellemi erő, az aggodalmaskodás és a szorongás leküzdése, a kísértéseknek való ellenállás, az emberek felé végzett szolgálat vagy a Jézusról szóló bizonyságtétel. Ahogyan más jegyzeteknél, itt is előfordulhat, hogy más típusú jegyzetnek is megfelelnek. Jó példa erre az Ézsaiás 53,4–5-höz kapcsolódó jegyzet, amely akár teológiai jegyzet is lehetne. Gyógyulásra vonatkozó bizonyosságunk azon alapul, hogy ezt is biztosítja az engesztelés. Máté Ézsaiásra mutat vissza, amikor arról ír, hogy Jézus „minden beteget meggyógyított” (Máté 8,16–17), és segít észrevennünk, hogy Istennek a gyógyítás biztosítására vonatkozó terve irántunk érzett szeretetén alapul.
A Római levél 10. fejezetében több gyakorlati jegyzetet is találunk az üdvösségről és az elveszettek Jézushoz vonzásáról. A Filippi 4,6–7 arra emlékeztet, hogy nem kell félnünk vagy aggodalmaskodnunk, hanem odahozhatjuk szükségeinket őhozzá, bízhatunk benne, és átélhetjük békességét. Az 1Korinthus 10,13 és a Jakab 1,2 arra hívja fel a figyelmet, hogy leküzdhetjük a kísértéseket, amelyek akár pozitív hatással is lehetnek életünkre, ha legyőztük őket.
Bob Novak 30 éven át szolgált pásztorként vidéki közösségekben, a Life Publishers International projektigazgatója (Springfield, Missouri, USA)